„A saját sorsunkat magunk kovácsoljuk”
Út a székesegyházig: a lélek és a szellem találkozása
A magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepsége szeptember 5-én, szombaton 11 órakor kezdődött a Szent Mihály székesegyházban. Előzőleg a résztvevők a Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceum dísztermében találkoztak, ahonnan közösen, ünnepélyes menetben vonultak át az ezeréves falak közé, ahol a zászlós bevonulással kezdetét vette a hivatalos program. A rendezvény zászlóvivői Székely Bianka Leila, a Bethlen Gábor Kollégium XII. évfolyamos diákja, valamint Ungurean Pall, a Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceum XII. évfolyamos diákja voltak.
Az ünnepség hagyományosan két nagyobb egységre tagolódott. Az esemény egyházi résszel kezdődött, amelynek során a római katolikus liturgia rendje szerint bemutatott ünnepi szentmisét Kovács Gergely érsek celebrálta. Ezt a tanévnyitó világi része követte, amely ünnepi köszöntőbeszédekből, valamint rövid kulturális és zenei műsorszámokból áll.
A nemzeti imádságunk mellett a liturgikus és komolyzenei darabok adták meg az esemény méltóságát. Az ünnepség világi felvezetéséért és a műsorvezetésért Nagy Egon, a Bethlen Gábor Kollégium magyartanára felelt.
A tanévnyitó üzenetében két meghatározó, Gyulafehérvárhoz kapcsolódó történelmi személyiség, Apáczai Csere János és Márton Áron szellemi öröksége szolgált iránytűként. Ahogy az RMPSZ elnökségének útravalójában elhangzott: az iskola feladata nem csupán a száraz ismeretek átadása, hanem a teljes ember nevelése, a jellemformálás és a közösségi emlékezet továbbadása. A szervezők kiemelték, hogy a technológiai és gyorsan változó világban a gyermekeknek egyszerre kell „gyökeret és bátorságot” adni. Márton Áron örökérvényű gondolata zárta a gondolatmenetet: „A jövő azoké, akik bátrak, akik határozottan remélnek és cselekednek.”
A Márton Áron-i erkölcsi imperatívusz
A szentmisén Kovács Gergely érsek Szent Pál szavainak felidézésével hangsúlyozta: amit Istentől kaptunk, az egyben felelősség is. Ebben a szellemiségben cselekedett Márton Áron püspök is, akinek híres intelme mind a mai napig iránytűként szolgálhat az erdélyi magyarság számára: „A saját sorsunkat magunk kovácsoljuk, az élettől annyi kegyre számíthatunk, amennyit tőle makacs kitartással, megbonthatatlan összefogással, céltudatos és szívós munkával kikényszerítünk”.
Kovács Gergely kifejtette: az idézetben megfogalmazott három tényező napjainkban is elengedhetetlen feltétele megmaradásunknak. Az első, a makacs kitartás arra utal, hogy – bár az élethez hozzátartozik a fáradság – a keresztény makacsság voltaképp a hűséget jelenti mindahhoz, amit jónak tartunk, amikor pedig valami nehezen megy, Isten segítségét kérjük.
A megbonthatatlan összefogással kapcsolatban az érsek elmondta: nem az számít, ki látszik erősebbnek, hanem az, hogy mi és ki mellett áll a közösség, az igazi morális kérdés pedig: hogyan tehetem jobbá a közösséget, amelynek tagja vagyok? Ugyanakkor az érsek kihangsúlyozta: „Nekünk egymást erősítenünk kell, nem legyőznünk!’
A Márton Áron-i üzenet harmadik elemével, a céltudatos és szívós munkával kapcsolatosan, az érsek elmondta: a tehetség és a jószándék önmagában nem elég. Az álmokból csak akkor lesz valóság, ha nap mint nap képesek vagyunk érte dolgozni. „A jó munka által az ember kibontakoztathatja azt, amit Istentől kapott, ha pedig valaki tudást kapott, annak kötelessége jóra használni azt” – hangsúlyozta, hozzátéve: a diákoknak azt kívánja, hogy a Márton Áron által említett három dolog kovácsolja sorsukat.
Történelmi példaképek és a jövő kihívásai
Az eseményen a hazai és anyaországi politikai, megyei, valamint az oktatási élet jeles képviselői is tiszteletüket tették, és köszöntőikkel emelték a rendezvény színvonalát.
Ion Dumitrel, Fehér Megye Tanácsának elnöke kiemelte: a Bethlen Gábor fejedelem által 1662-ben alapított Collegium Academicum mérföldkövet jelentett az erdélyi kultúra fejlődésében, a fejedelem örökségét pedig mai napig őrzik a magyar iskolák és a nagyenyedi Dokumentációs könyvtár.
Cornel Stelian Sandu, Fehér megyei főtanfelügyelő elmondta: a magyar iskolák több mint tanintézmények, mert ezek a hagyományok és a kultúra őrzői, és olyan erőforrásként kell tekinteni rájuk, amelyek beilleszkednek a kulturális sokszínűség európai hagyományába.
Gabriel Codru Pleșa, Gyulafehérvár polgármestere, a több évszázados múltra visszatekintő római katolikus papneveldét és Bethlen Gábor kultúrapártoló tevékenységét hozta fel példaként, hozzátéve: a magyar közösségnek napjainkban is jelentős vallási és kulturális eseményei vannak, amelyek hozzáadott értéket jelentenek a városnak.
Székely Erika Ildikó, Fehér megyei kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelő kiemelte: különös jelentősége van annak, hogy a szórvány ad otthont a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) országos tanévnyitó ünnepségének. „A szórványban a magyar iskola egyszerre felelősség és lehetőség, a pedagógusszövetség pedig jelentősen hozzájárul a minőségi oktatás biztosításához, s valós segítséget jelent a különféle kihívásokkal szembesülő pedagógusoknak” – fogalmazott.
Ünnepi köszöntőjében Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke elmondta: nem könnyű 2026-ban útravalóval ellátni a pedagógusokat, hiszen egyfelől az idei tanév sok változást hoz magával, másfelől pedig ott vannak a napról-napra gyarapodó technikai kihívások, amelyekhez nem mindenik pedagógus kerül szívesen a közelébe. Ilyen körülmények között Burus-Siklódi szerint bátorságra és elhivatottságra van szükség, hiszen „nem engedhetjük meg magunknak, hogy a tegnap világára készítsük fel a holnap gyermekét”. Az elnök szerint azonban, a kihívások közepette, ott állhat példaként Apáczai Csere János vagy Márton Áron életútja, akik a meggyőződés és az akarat segítségével leküzdötték a legnagyobb kihívásokat is. „A saját sorsunkat magunk kovácsoljuk” – Márton Áron gondolata ma különösen időszerű, ugyanis egy új tanév kezdetén nemcsak ajtót nyitunk a tudásra, hanem közösen formáljuk azt a jövőt is, amelyben hinni szeretnénk – hangsúlyozta.
„A jó iskola nyitottá tesz”
A tanévnyitót megtisztelte jelenlétével Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke is, aki köszöntőjében az oktatást érő kihívásokat és a lehetőségeket mérlegelte. „Ma a sebesség évtizedeit éljük. Nem tudjuk megmondani, milyen szakmák lesznek nélkülözhetetlenek tíz vagy húsz év múlva. Azt sem, meddig jut a mesterséges intelligencia, amely évről évre újabb meglepetésekkel szolgál. Azt viszont látjuk, hogy a változás mélysége és gyorsasága egészen más, mint amire az oktatási rendszerünk felépült. Ezért fontos feltennünk a kérdést: mire való ma az iskola? Ha az iskolának csak információt kellene átadnia, akkor a mesterséges intelligencia komoly versenytársa lehetne. Az iskola azonban ennél sokkal többet ad. Megtanít érteni és értelmezni, felismerni a világ és saját tudásunk határait. Időnként kételkedni is: elsősorban önmagunkban. Megtanít arra, hogy attól, mert valamiben biztosak vagyunk, még nem biztos, hogy igazunk van. És arra is, hogy egy másik ember saját tapasztalatai alapján ugyanarról más következtetésre juthat” – mondta.
Kelemen szerint az iskola közösségi tér, s annak is kell maradnia egy olyan világban, ahol a valóságos közösségek helyét egyre inkább virtuálisak veszik át. Itt tanulunk meg együtt dolgozni azokkal, akik másban jók, máshogy gondolkodnak, mást tartanak fontosnak. Továbbá a jó iskola nyitottá tesz. Ad elég önbizalmat ahhoz, hogy képviseljük a saját álláspontunkat, és elég belső szabadságot ahhoz, hogy meghalljuk a másikét – vonta le a következtetést az RMDSZ elnöke, sikeres tanévet kívánva minden diáknak, pedagógusnak és szülőnek.
A továbbiakban az erdélyi magyar nyelvű oktatás szaktekintélyei köszöntötték a résztvevőket. Lannert Judit, magyarországi oktatási és gyermekügyi miniszter tanévkezdő üzenetét Nagy Egon műsorvezető tolmácsolta.
Lászlófy Pál-István, az RMPSZ tiszteletbeli elnöke egy Márton Áronhoz fűződő emlékét idézte fel, majd hangsúlyozta: a pedagógusok fontos feladata az is, hogy a diákoknak közvetíteni tudják: „magyarnak lenni jó, magyarnak lenni szép, magyarnak lenni áldás”.
Ferencz-Salamon Alpár, az RMPSZ általános alelnöke, Márton Áront idézve, úgy fogalmazott, a pedagógusoknak azt kell átadniuk növendékeiknek, hogy „Nekünk helyt kell állnunk, ezt a földet nem szabad elhagynunk”.
Markó Bálint, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tagozatvezető rektorhelyettese szerint azzal is számolni kell, melyek az erdélyi magyar oktatás hiányosságai, ugyanakkor az elért eredményeket is hangsúlyozni kell.
Lázár Attila, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének (MAKOSZ) elnöke, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum diákja egy általuk végzett felmérés eredményeit ismertette, és megköszönte a pedagógusok áldozatvállalását.
Az RMPSZ Országos Elnökségének tanévkezdő üzenetét Szabó Csilla Erzsébet, a házigazda RMPSZ Fehér megyei szervezete elnöke olvasta fel. A rendezvény hivatalos zárószózatát Szőcs Ildikó Közép-erdélyi régiós alelnök, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója tartotta meg. Felszólalásában megköszönte mindazoknak a munkáját és elkötelezettségét, akik hozzájárultak ahhoz, hogy Erdélyben erős, minőségi és értékteremtő magyar oktatás legyen, beleértve a pedagógusokat és a döntéshozókat egyaránt.
Pedagógus Szolgálati Emlékérmek átadása
Az ünnepség kiemelkedő részeként adták át a Pedagógus Szolgálati Emlékérmeket, amellyel a példaértékű oktatói-nevelői munkát ismerték el. Az elismeréseket Irsai Mónika, Kósa Mária és Székely Emese pedagógusok vehették át. A díjakat Burus-Siklódi Botond RMPSZ-elnök és Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa (ombudsman) adta át a kitüntetetteknek.
A rendezvény kulturális és zenei színvonalát a Fehér megyei diákok lenyűgöző előadásai biztosították. A Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceum kórusa Schneider Arnold Richard karvezető irányításával gregorián responzóriumot, valamint Melchior Vulpius, Marco Frisina, Halmos László és Bárdos Lajos műveit adták elő.
Vaszinka Abigél, a Bethlen Gábor Kollégium X. osztályos diákja, Hervay Gizella Hazatérés című versét mondta el. Kovács Imre, a GMGK XII. évfolyamos diákja, Johann Sebastian Bach műveiből adott elő egy felemelő orgonajátékot.
A Bethlen Gábor Kollégium Gyertyaláng Ifjúsági Zenekara Szilágyi Róbert zenekarvezető vezetésével, Matt Crocker, Joel Houston, Salomon Lightelm, valamint Valentin Tranca, Alexei Casian, Emanuel Petrut és Adrian Pop darabjait szólaltatták meg.
A Bethlen Gábor Kollégium Chorus Princeps vegyeskara Szabó Zsombor karvezető vezetésével Gerzsenyi Sándor, Berkesi Sándor, Hal Harold Hopson, Szabó Zsombor, Stuart Keen Hine és Antoine Charpentier műveit adták elő.
A felemelő, Himnusszal záruló rendezvényt követően a meghívottak a püspöki palota dísztermében vettek részt egy ünnepi állófogadáson, amely teret biztosított a személyes és szakmai beszélgetések megosztására.
