A Ziarul Financiar gazdasági napilap egy cikkében arra is rámutatott: a csatlakozás növelné a román exportőrök versenyképességét, és ez nemcsak a gazdasági növekedést segítené elő, hanem a kereskedelmi mérleget is jó irányba billentené. A lap megállapította: állandósult a torlódás Románia nyugati határánál, amely egyben a schengeni térség határa is. A zsúfolt napokon a kamionok tíz óránál is többet várakoznak a határátkelőkön, és ez minden várakozó teherautó esetében napi 800–1000 eurós bevételkiesést jelent. Ha Románia a schengeni övezet részévé válik, a román-magyar határon megszűnnek a torlódások.
Mint ismeretes, Románia az Európai Unióhoz való, 2007-es csatlakozáskor vállalta, hogy csatlakozik a schengeni térséghez is. A schengeni csatlakozást technikai feltételekhez köti az EU, amelyek teljesítését már 2011-ben elismerte az Európai Bizottság. A csatlakozás azonban egyes tagállamok ellenkezése miatt nem történhetett meg.
A schengeni csatlakozást korábban blokkoló országok közül egyedül Hollandia nem adott egyértelmű választ arra, hogy megváltoztatta volna álláspontját. Mark Rutte holland miniszterelnök – aki szerdán meglátogatta a Romániában szolgálatot teljesítő holland katonákat – újságírói kérdésre úgy fogalmazott, hogy Hollandia elviekben nem ellenzi Románia schengeni övezethez csatlakozását, de Bukarestnek valamennyi feltételt teljesítenie kell. Elismerte, hogy Románia sok lépést tett a jó irányba, de hozzátette: „szerkezetileg erősebb jogállammá kell válnia.”
