Előbb Pécsi Györgyi irodalomtörténész, felelős szerkesztő nehezményezte, hogy az 1956-os forradalom 60. évfordulós megemlékezései az anyaországban és Erdélyben nem kapcsolódtak össze. Vázolta a könyv felépítését, kiemelve legfőbb tanulságát: az erdélyi fiatalság 1956-tal ébredt rá magyarságára. Egyed Péter filozófus (BBTE), a kötet lektora az adatgazdagságra hívta fel a figyelmet, ami a folytatást elindító kutatómunka eredménye, és emlékezést lazít olyan témában, amely napjainkban is tabunak számít.
A szerző kiemelte, hogy fontos volt Magyarországon megjelentetni a kötetet, mivel ott ismeretlen a forradalomnak és utóéletének erdélyi vetülete.
(A borítókép – Dávid Gyula dedikálja kötetét – Ördög I. Béla felvétele)