A jogszabályt a kormány fogadta el február 18-án, majd ezt követően került a parlament asztalára. A képviselőház jogi bizottságában az a kompromisszumos megoldás született a héten, hogy a különleges ügyészséget felszámolják, de a bírák és az ügyészek ellen csak a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) jóváhagyásával lehet vádat emelni. Ezt a kompromisszumot az RMDSZ kérte, de a liberálisok egy része is egytért ezzel, ugyanakkor az USR-PLUS ellenzi.
A jogszabálytervezetről a képviselőház jogi bizottsága fogadott el csütörtökön támogató jelentést. A tervezetet módosították a kormány változatához képest, hiszen egyrészt felszámolják a különleges ügyészséget a kormány szándékával összhangban, ugyanakkor a bírák és az ügyészek egyfajta „mentelmi jogra” tesznek szert, vagyis csak akkor emelhető ellenük vád, ha a CSM ezt jóváhagyja. A kompromisszumot ellenzők - akik főleg az USR-PLUS politikusai és támogatói - azt róják fel, hogy ezáltal a bírák és az ügyészek kiváltságosokká és elszámolhatatlanokká válnak.
A különleges ügyészséget annak idején a PSD-ALDE kormány hozta létre azért, hogy a korrupcióellenes ügyészség ne vizsgálódhasson a bírák és ügyészek ellen, hiszen ezáltal a magisztrátusok megfélemlíthetővé váltak a titkosszolgálatok befolyása alatt levő igazságszolgáltatás különböző szervei által, főleg a DNA révén. Ezért feltételezések szerint egyes ítéletek a DNA-n keresztül gyakorolt titkosszolgálati nyomás alapján születtek meg. Romániától az Európai Bizottság és az Európai Tanács is kérte, hogy számolja fel a különleges ügyészséget, amely az USR-PLUS tábora szerint a DNA munkáját és a korrupcióellenes harcot akarja ellehetetleníteni.
Stelian Ion igazságügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy a képviselőház jogi bizottságában talált kompromisszumos megoldás nem szerencsés, de e nélkül a tervezet mögött nem lett volna meg a megfelelő parlamenti támogatás. Stelian Ion azt is elmondta, hogy kifejezetten az RMDSZ akart garanciákat arra, hogy a magisztrátusok ne lehessenek megfélemlíthetők a különböző ellenük indított eljárásokkal. Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője „komisszárnak” és „szócsőnek” nevezte a minisztert, aki – mint mondta - elpolitizálja a kérdést. Csoma szerint elfogadhatatlan, hogy Ion figyelmen kívül hagyja: az igazságszolgáltatás szakmai szervezetének számító CSM negatívan véleményezte a kormány által elfogadott törvénytervezetet. Florin Cîțu miniszterelnök kijelentette, hogy reméli, a tervezet nem marad így, és a szenátusban sikerül úgy módosítani, hogy minél közelebb kerüljön a kormány által elfogadott változathoz.
