Vendéglátásról és turizmusról szervezett tudományos konferenciát az EME
A járványügyi helyzetre, a nyári vakáció utáni időszakra, illetve az iskolakezdés időszakára való tekintettel sajnos mérsékelt érdeklődés övezte az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) kolozsvári székházában szervezett VIII. Erdélyi Magyar Vendéglátás és Turizmus Konferenciáját. A hazai, magyarországi és kárpátaljai előadók több témakörben tartottak előadást, beszéltek többek között Várfalva község turizmusáról, a koronavírusnak az ágazatra gyakorolt hatásairól, a helyi éttermek és termelők közötti gyatra kereskedelmi kapcsolatról, de szó esett például a Kárpátalja részvételével megvalósult határ menti turisztikai fejlesztésekről és a Tokaj-Hegyalján megvalósuló aktív turisztikai kínálatról is.
A konferencia főszervezőjét, Talpas Jánost, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) földrajz karának oktatóját, a Magyar Földrajz Intézet képviselőjét arról kérdeztük, miért van szükség ilyen jellegű és tematikájú konferencia megszervezésére, figyelembe véve a rendkívüli egészségügyi helyzetet. – Valójában most van leginkább szükség ezekre a szakmai értekezletekre. Ezekben az ínséges időkben kell segíteni az ágazaton és a benne dolgozókon. Eredményekről szép és könnyű beszélni, jelenleg viszont komoly gondokat kell orvosolni. Amint a konferencián is kiderült, még rengeteg a teendő. Egyelőre az irány sem teljesen világos, ennek ellenére próbálunk támpontokat nyújtani egymásnak – mondta a főszervező.
Talpas János a helyi éttermek és a termelők közötti kapcsolatokról beszélt a konferencián, kíváncsiak voltunk, milyen következtetéseket sikerült levonnia a diákok segítségével végzett felmérés eredményeiből. – Az erdélyi és az észak-partiumi éttermek túlnyomó többsége a nagykereskedőktől szerzi be a szükséges alapanyagokat. Nagyon fontos lenne a helyi termelőktől vásárolni, így a helyi közösséget is segítenék. A vendéglőkből ugyanakkor hiányoznak a helyi jellegű ételek. Mindenki arra törekszik, hogy minél gyorsabban be tudja szerezni az alapanyagokat, az éttermek képviselői ezért választják inkább a nagykereskedőket és a beszállítókat. Utóbbiak tulajdonképpen az étterem konyhájának bejáratáig hozzák a megrendelt termékeket – mondta a szakember.
Az éttermek túlnyomó többsége a nagykereskedőktől szerzi be a szükséges alapanyagokat
A kolozsvári Travelminit utazási ügynökséget képviselő Nagypál Violát többek között arról faggattuk, hogy a rendkívüli egészségügyi helyzetre való tekintettel, milyen irányba mozdultak el a turisták igényei és elvárásai. A szakember Turizmus(t), a ragály nem aggály címmel tartott előadást a konferencián. – Az elmúlt év során a turisták számára a higiénia volt a legfontosabb, ezért kérték a szálláshely mindennapos tisztítását, fertőtlenítését. Ezenkívül a vendégek az elszigeteltebb szállásokat – főleg hegyvidéki kulcsosházakat, családias hangulatú panziókat – igényelték. Tavaly július–augusztusban 36 százalékkal növekedett a foglalások száma, erre nem számítottunk – mondta a szakember. Megjegyezte, szerinte a meghatározó tényező a belföldi utazás lehetővé tétele volt.
Lőrinczi Zoltán a Kolozs megyei turizmus terén szerzett 25 éves tapasztalatáról számolt be a hallgatóságnak. – A kilencvenes években a Bethlen Kata Diakóniai Központ felépítése hatalmas előrelépést jelentett a helyi vendéglátóipar számára: 400 személyes konferenciatermet hoztunk létre, szinkrontolmácsolásra alkalmas fülkékkel. Időközben új szállodák épültek, a régieket felújították, új magyar éttermek jelentek meg. Az uniós pályázatoknak köszönhetően a helyi turizmus új impulzust kapott, a kolozsi fürdőt és a tordai sóbányát is ilyen forrásokból újították fel. Ezt a tömegrendezvények, film- és zenei fesztiválok, koncertek, szakmai vagy üzleti konferenciák, értekezletek időszaka követte. Ezzel párhuzamosan a turisztikai látványosságokhoz vezető utakat is korszerűsítették, mi több, via ferrata útvonalakat hoztak létre – mondta a szakember.
Szerinte az elkövetkező időszakban visszatérnek a térségbe a belföldi és a külföldi turisták. – A vidéki panziók a járvány legintenzívebb időszakában is telt házzal működtek, Kolozsvárról ugyanis ide jártak ki a családok, baráti társaságok, s lefoglalták az egész épületet. Amennyiben tartani akarják a szintet, fejleszteniük kell, be kell fektetniük– tette hozzá Lőrinczi Zoltán.
