– Hantz Lám Irén lelkisége és nemzettudata igen gazdag. Ezt tanúsítják sorai, amelyekből derű és az emberek iránti szeretet sugárzik. Igazi lokálpatrióta, az erdélyiség kincseinek feltárója és megmentője. Ezt igazolja Erdélyi receptórium kötete is. Munkássága álljon követendő példaként előttünk – hangsúlyozta a főesperes.
Egyed Emese egyetemi tanár elsőként arra utalt, hogy a könyvben nem a félkész ételről vagy az eledel elfogyasztásáról van szó, hanem az élvezetről, amelynek színvonala van. – Az 1980-as években Hantz Lám Irén arra buzdította tanárnő kollégáit a Brassai-líceumban, hogy ne panaszkodjanak, hanem kössenek, horgoljanak. Akkor arra gondoltam, biztos el akarja foglalni a nőket mással, mint a pletykálkodás, hogy ne érezzük azt a szűkösséget, amiben akkor éltünk. Most úgy látom: folyamatosan arra törekedett, hogy hétköznapi életünk színvonalasabb legyen, és mi hozzunk fényt a rutinos világba. Kapcsoljuk össze a konyhát a kerttel, az ajándékozással, a barátsággal. Hantz Lám Irén munkája a hangya munkája: mindig tesz valamit, és hiszi, hogy létrejönnek azok a titokzatos járatok, amelyek összekapcsolják az embereket, és értelmet adnak a zűrzavaros világnak – mondta Egyed Emese. Véleménye szerint kiváló érzékkel és hatalmas odaadással gyűjtögette azokat az irodalmi műveket, amelyeket az Erdélyi receptóriumban kedvenc ételei mellé kívánt rendezni. Mai szerzők is gyarapították a szakácskönyvet ételrecepttel és más írásokkal.
A méltató megjegyezte: Hantz Lám Irén olyan világot fedez fel nekünk újra, amely a miénk ugyan, de nem vesszük észre, hogy kicsúszik a kezünkből. A könyv különleges értéke a meghittség, a bizalmasság, a nyájasság. – Nem akar több lenni, mint ami. Nem akar hatalmas, soha meg nem történt könyv lenni, hanem személyes javaslat, hogy milyen prózai versek, szövegek illeszthetők a disznóöléshez, a krémes béleshez. Szép lassan kell olvasni. Biztos, hogy más családok is el tudják készíteni saját receptóriumukat. Hantz Lám Irén ezzel a könyvével közlési felületet biztosít a kortárs szerzőknek, megbecsül bennünket azzal, hogy a klasszikusok, a túlvilágon főzőcskézők között mi is részt vehetünk egy ilyen könyvben – hívta fel a figyelmet Egyed Emese.
– Nagy háziasszony én sem vagyok. A könyvben szereplő receptek ki vannak próbálva. A sóra vigyázzatok, de a szeretetet bőven adagoljátok – mondta a népes hallgatóságnak Hantz Lám Irén, majd felolvasta a könyvben szereplő írását a kürtőskalács készítéséről.
Sógor Bence és Dénes „szakácslegény” zenelíceumi tanulók nép- és gyerekdalokat hívtak segítségül: a különböző ételekkel kapcsolatos dalokat először elénekelték, majd zongorán, illetve kürtön is lejátszották. Olyan ételekről énekeltek, mint a Vargáné káposztája, a szúnyogból készült töpörtyű, egy tál dödölle, a rétestészta, a borsófőzelék stb.
Az Erdélyi receptóriumban szereplő művek közül Cseh Katalin költő, Balázs Imre József költő és Laczkó Vass Róbert színművész olvasott fel egy-egy részletet.
(A borítókép Fodor György felvétele)
