Jakab István: június 9-én eldől Európa sorsa, és benne a magyarság sorsa is
Az egyik helyi gazda búzatáblájánál tartott ünnepségen Jakab István a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnökeként is örömének adott hangot, hogy együtt ünnepelhet a mezőségi magyarokkal, gazdákkal, és együtt tesznek kísérletet arra, hogy a következő időszakban milyen stratégia mentén tudnak építkezni.
Emlékeztetett a 2004. december 5-i magyarországi népszavazásra, és arra, hogy azóta egyre szorosabb a magyar összetartozás érzése. “Azért, mert azóta Magyarország világosan kinyilvánította, hogy nemcsak lélekben kíván felelősséget vállalni a határon túli magyarságért, hanem tettekben is felelősséget vállal” – hangsúlyozta.
Jakab István beszédében kifejtette: világosan látszik, hogy Brüsszelnek a vidékpolitikája, az agrárpolitikája, a kereskedelempolitikája megbukott. “Új helyzet van, új stratégia kell, és olyan politikusok, akik a nemzet érdekében képesek kiállni, és képesek a nemzetek érdekében összefogni” – mondta.
Reményét fejezte ki, hogy a magyaroknak megadatik ez az összefogás, és az erdélyi magyarságnak is lesz képviselője Brüsszelben, akivel az anyaországi politikusok együtt tudnak dolgozni. Hangsúlyozta: az erdélyi magyarok képviseletét csakis erdélyi magyar emberek tudják ellátni Brüsszelben, Bukarestben és Kolozsváron is.
Felidézte a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem program kezdeteit, és ahogy egyre inkább kezdett kiteljesedni, mivel “a magyar emberek lelkéből fakad”.
“Ahogy a 15 millió búzaszem lisztté őrölve a kenyérben ölt testet, ugyanúgy – éljenek bárhol – egyesülnek a magyar emberek a nemzetben. Mert egy nemzetként, egy aggyal gondolkodunk, egy szívvel érzünk, és az az összetartozás, ami bennünk van, egy életre elkísér bennünket, s a tettekben is megnyilvánul” – fogalmazott.
Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke közölte: az erdélyi magyarokat csak erdélyi magyarok tudják képviselni Brüsszelben, Strasbourgban, Kolozsváron és Bukarestben is. “Mi, erdélyi magyarok olyan Európai Uniót szeretnénk, amely odafigyel a kelet-európai gazdákra is, és nem csak arra, hogy az ukrán gabona hogyan tudjon bejutni az Európai Unióba” – fogalmazott.
Aláhúzta: olyan unióra van szükség, amely a zöld átállás költségeit nem a gazdákkal akarja megfizettetni, hanem külön alapot hoz létre a környezetvédelmi célok finanszírozására, a mezőgazdasági programokon keresztül pedig a kelet-európai tagországok felzárkóztatására törekszik.
Antal Géza, a Pro Agricultura Egyesület elnöke a Magyarok kenyere programot ismertetve elmondta: az erdélyi, a partiumi, a bánsági gazdák két éve kapcsolódtak be a programba. Kitért a gazdák gondjaira, és arra, hogy nekik is lehetőségük van beleszólni a döntésekbe, akár helyi, akár az unió szintjén. Emlékeztetett: a belső-erdélyi régió mindig a mezőgazdaságból élt – mint azt a településnevek is mutatják –, és meggyőződésének adott hangot, hogy jövője is lesz a térségnek.
A búzaszentelés hagyományát Laczkó Vass Róbert kolozsvári színművész elevenítette fel, majd Czéghér István buzai polgármester köszöntette a jelenlévőket. A búzatáblákra a magyar történelmi egyházak képviselői – Kovács J. István buzai református lelkész, Küsmődi Attila szamosújvári plébános és Szőcs Előd magyarszováti unitárius lelkész – kértek áldást.
Az ünneplést a művelődési házban vajdakamarási és magyarszováti hagyományőrzők, valamint az Árvalányhaj Néptánccsoport fellépése egészítette ki.
