Neptunra esett a választásunk. Kis üdülőhely, amelyet általában családosok keresnek fel. Az idén arról szóltak a hírek, hogy jóval kevesebben utaztak a tengerre, és Mamaia hétközben kongott az ürességtől. Ehhez képest Neptun kellemesen meglepett. Már érkezésünkkor látszott, nem kihalt üdülőtelep. Szerencsénk volt a vonattal is. Menet az állami vasúttársaságnál 30 lejjel olcsóbb szolgáltatást biztosító magánvonattal utaztunk, visszafelé az államival, de mindkét alkalommal igencsak kellemes volt a zötykölődés. Persze azt azért hozzá kell tenni, hogy csak Bukarestből mentünk, ezért nem kellett az egész napot a vonaton töltenünk.
Neptun viszonylag rendezett üdülőtelep. A szolgáltatások minőségén érződik, hogy hazai színvonalúak. De annyira nem katasztrofálisak, ahogy sokszor egy-egy eset kapcsán a média általánosít. Lehet, hogy gyakrabban előfordulnak a kirívó esetek, mint másutt, ami azzal magyarázható, hogy a tengerparti turizmusnak nincs egy integrált stratégiája. Hiányoznak a nagy tőkeerős nemzetközi befektetők, a helyi vállalkozók pedig szolgáltatásonként szétforgácsolódva próbálnak meggazdagodni három hónap alatt. Emiatt a szolgáltatások ingadozó színvonalúak (lásd a kirívó eseteket), fejletlenek, nem tudják lekötni a turistákat. Rossz idő esetén nehéz valamilyen szórakozást találni, ha éppen a turista nem elégszik meg azzal, hogy olvasson a szobájában. Ebből fakad az az anomália is, hogy hétvégén 50 lejbe kerül egy napozóágy, ami valójában nem lenne szabad 20-25 lejnél több legyen. Az egyik nagy hiányosság az, hogy nincs all inclusive szolgáltatás, ha pedig vendéglőben eszik az ember, akkor az felsrófolja a kiadásokat. A tenger vize, a táj, a partmenti homok messze elmarad a görögországitól például, de ezért nyilvánvalóan nem a szolgáltatók a hibásak, hanem ilyenek a természeti adottságok. Ugyanakkor az is igaz, hogy a kaotikus építkezések még jobban elrontják a tájat, és csökkentik a turisták komfortérzetét.
Ugyanakkor kellemesen meglepett a turisták civilizált viselkedése: a tengerparton nem bömbölt a zene, nem hangoskodtak a vendégek, a vendéglátók is udvariasak voltak. Lehet, hogy ehhez is szerencse kell, de attól tartok, ebben az esetben is sokszor a média túloz és általánosít.
A tengerpartunknak van tehát egy nagy hátránya, a szolgáltatások ára nem arányos a minőséggel, és főleg nem versenyképes nemzetközi összevetésben, hiszen Görögországban vagy más Földközi-tengeri országban kevesebb pénzért többet kap a turista. A Neptunon töltött hat nap alatt nem éreztem magam turistaparadicsomban, de a belém sulykolt apokalipszis is elmaradt.
