A kommunista párt vezetésében korábban részt vevő, de Nicolae Ceausescu pártfőtitkár által félreállított Iliescu a Temesvárról indult népfelkelést és a diktátor menekülési kísérletét kihasználva 1989. december 22-én, a hadsereg több tábornokával együtt megalakított Nemzeti Megmentési Front (FSN) nevében ragadta magához a hatalmat, az FSN ugyanis a forradalmat "élőben" közvetítő televízió adásán keresztül gyakorlatilag átvette az ország operatív irányítását.
Ilie Bolojan, miniszterelnök a kormány sajtóirodája által közzétett nyilatkozatában az 1989 utáni Románia politikai vezetőjeként, volt elnökeként, a legfontosabb baloldali párt vezetőjeként jellemezte Iliescut, akinek az elnöki mandátuma idején olyan fontos döntések születtek az ország jövőjét illetően, mint az (ország európai és euroatlanti integrációját célkitűzésként megfogalmazó) 1995-ös Snagovi Nyilatkozat, illetve a (Románia új szövetségesi rendszerét szentesítő) 2003-as alkotmánymódosítás.
"Távozásával véget ért az ország jelenkori történetének egy jelentős, a decemberi fordulat utáni korszaka, amelyben alapvetően átalakult a közélet. Ion Iliescu mától a történelem részévé és igazságos elemzésének tárgyává válik. Részvétem a gyászoló családnak, Ion Iliescu barátainak és minden hozzátartozójának" - zárta üzenetét a román miniszterelnök.
Az első demokratikusan megválasztott államfő 1989 után
Iliescu 1990-ben, az első szabad választásokon az érvényes voksok 85 százalékával választották az ország elnökévé, 1992-ben 61-39 százalékos szavazataránnyal nyert Emil Constantinescu, a Román Demokratikus Konvenció (CDR) jelöltjével szemben. 1996-ban már 54-46 százalékos arányban elvesztette a választást Constantinescuval szemben, de 2000-ben újabb négy évre visszatért az elnöki hivatalba, miután a választás második fordulójában Corneliu Vadim Tudorral, a szélsőségesen nacionalista Nagy Románia Párt (PRM) elnökével került szembe, akit 67-33 százalékos arányban győzött le.
Ion Iliescu 1996-tól 2000-ig, illetve 2004-2008-között az általa alapított, a Román Kommunista Párt (PCR) örökébe lépett párt szenátoraként vett részt a román törvényhozás munkájában. Pártja, amely több névváltoztatás után 2001 óta a Szociáldemokrata Párt (PSD) nevet viseli, 35 éven keresztül a román parlament egyik meghatározó politikai ereje maradt.
A román legfőbb ügyészség több ízben is megpróbálta bíróság elé állítani Ion Iliescut az 1989-es forradalom, illetve az 1990. júniusi úgynevezett "bányászjárás" - a politikai ellenfelek megfélemlítését célzó erőszakhullám - ügyében, de ezek a perek sosem jutottak el az érdemi tárgyalás szakaszába, mert a legfelsőbb bíróság rendre visszaküldte a vádhatóságnak a periratokat, és elrendelte, hogy kezdje elölről a bűnvádi eljárást, arra hivatkozva, hogy a bizonyítékok összegyűjtésénél nem járt el jogszerűen.
A katonai ügyészség azt állította: Nicolae Ceauşescu félreállítása után, az ország vezetését 1989 decemberében magához ragadó Nemzeti Megmentési Front rémhírkeltéssel provokált ki fegyveres összetűzéseket, hogy egy nem létező ellenség elleni győztes harccal legitimálja hatalmát. Az úgynevezett "terroristákkal" kapcsolatos, mesterségesen előidézett tömegpszichózisban, 1989. december 22-e után 862-en meghaltak és 2150-en megsebesültek - szerepelt a vádiratban.
A kormány kedd este rendkívüli ülést tart, hogy meghozza a volt államfő temetésével kapcsolatos döntéseket.
Tiltakozás az állami temetés ellen
A bejelentést követően ismét összeült a tavaly létrehozott állami temetések megszervezéséért felelős bizottság, amelyben az elnöki hivatal, a kormányfőtitkárság, a miniszterelnöki kancellária, a belügyminisztérium, a külügyminisztérium, a védelmi tárca, az egyházakért felelős államtitkárság és a kormányőrség képviselteti magát. Megvitatták a feladataikat, a szervezési lépéseket és az intézményközi együttműködés módját.
Az állami temetés a legmagasabb szintű elismerés, amelyet egy életét a hazája szolgálatába állító volt román állampolgár kaphat, és ezt a megtiszteltetést az egykori államfőknek tartják fenn. A volt házelnököket és miniszterelnököket katonai tiszteletadással temetik.
Egy civil kezdeményezés azt kéri a bizottságtól: ne szervezzenek állami temetést Ion Iliescunak.
“Úgy véljük, hogy az állami temetés súlyosan megsértené annak a mintegy ezer áldozatnak az emlékét, akik 1989. december 22-e után vesztették életüket, valamint azokét, akik a hírhedt 1990. június 13–15-i bányászjárás során váltak erőszak áldozatává. A katonai ügyészség vádiratai szerint Ion Iliescu szerepe ezekben a tragikus eseményekben bizonyított, és bár a román igazságszolgáltatás több mint három évtizeden át nem volt képes jogerős ítéletet hozni, ez nem menti fel őt az erkölcsi és történelmi felelősség alól – írják a kezdeményezők.
“Az állami temetés egyfajta utólagos legitimizálása lenne azoknak a cselekményeknek, amelyek évtizedekre visszavetették Románia demokratikus fejlődését, és a kommunista hatalom struktúráit újra bebetonozták az ország politikai és gazdasági életébe. Egy ilyen döntés a mai politikai vezetés hallgatólagos egyetértését is kifejezné az igazságszolgáltatás hosszú ideje tartó mulasztásaival és az áldozatoknak okozott méltánytalanságokkal szemben” – fogalmaznak.
