Ababi Csilla 1983. július 19-én született Nagyváradon. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, ezt követően, 2001-2005 között a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István Tagozatán tanulta a színészmesterséget. Az egyetem elvégzése után, 2006-tól kezdődően a nagyváradi Szigligeti Társulat tagja, ahol 2016-ban Földes Kati-díjjal és a legjobb női főszereplőnek járó Nívódíjjal tüntették ki.
„A közönség több mint tíz évig láthatta őt minden műfajban, gazdagon, csakis rá jellemző látásmóddal megformált szerepekben. Olyan emlékezetes alakítások fűződnek nevéhez, mint Claire (Eisemann: Fekete Péter), Marja Antonova (Gogol:Revizor), Placida (Goldoni: A kávéház), Léna (Büchner: Leonce és Léna), A nő (Szijjártó Aletta: Az eset), Irina (A. P. Csehov: Három nővér), Lenszirom (Szilágyi Aladár: Leander és Lenszirom), Irma (Székely Csaba: Bányavirág), Madelaine (Fényes Szabolcs: Maya), Eliante (Moliere: A mizantróp), Chi (Joel Pommerat: Az én kis hűtőkamrám), Annika, Ludovika (Brecht: Kaukázusi krétakör), Eszti (Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci). Sokrétű és társadalmilag érzékeny munkásságát jellemzi, hogy alapító tagja volt az Oberon Csőszínház alternatív színházi társulatnak, és mentorként részt vett a Színház az iskolában, iskola a színházban, színházi nevelési programban, hosszú évek óta a Szigligeti Társulat Művészeti Tanácsának tagja.
Ababi Csilla emberfeletti erővel és példaadó bátorsággal töltötte az elmúlt éveket, felépülését sokan reménykedve támogatták. Ababi Csilla mélyen elkötelezett volt munkája iránt, betegsége alatt végig hitt abban, hogy gyógyulását követően újra foglalkozhat a színészettel, a színházzal. Azzal, ami olyan mélyen érdekelte és amivel oly sokat adott közvetlen környezetének és a közönségnek.”, olvasható a Szigligeti Színház közleményében.
Ababi Csilla temetése családi körben lesz, színházi búcsúztatásának időpontját a későbbiekben közlik.
(Fotó: Szigligeti Színház)
