Kiterjesztették az anyanyelvhasználati jogokat
A 230 oldalas, 650 törvénycikkből álló, a központi és helyi közigazgatás működését, a köztisztviselők jogállását, a közvagyon kezelését és a közszolgáltatások megszervezését egységes keretbe foglaló közigazgatási kódexet a szociálliberális kormánytöbbség és az RMDSZ voksaival fogadta el a képviselőház.
A közigazgatási kódex hatályba lépéséhez elvileg már csak az államfő aláírására van szükség, de két ellenzéki párt is jelezte: előzetes normakontrollt fog kérni az Alkotmánybíróságtól.
Az új kódex az utcák, terek, parkok többnyelvű feliratozásában, a hatóságokkal folytatott anyanyelvű kommunikációban és a kisebbségi jogok megengedő értelmezésében is a magyar közösség számára fontos pontosításokat tartalmaz.
A törvénykönyv szerint a településnevek mellett a közterületek elnevezéseit is fel kell majd tüntetni a kisebbségi nyelveken azokon a településeken, ahol valamely kisebbség teszi ki a lakosság legalább 20 százalékát. Az RMDSZ javaslatára az anyanyelvhasználati jogot kiterjesztik a prefektúrával (megyei kormánybiztosi hivatallal) folytatott kommunikációra, és egységes anyanyelvű formanyomtatványok fogják segíteni a helyi és megyei önkormányzatokban az anyanyelvű ügyintézést.
A rosszindulatú értelmezések megakadályozásának érdekében azt is belefoglalták a tervezetbe, hogy a helyi vagy megyei tanács akkor is dönthet a többnyelvű helységnévtáblák, utcanévtáblák kihelyezéséről, ha a kisebbség aránya nem éri el a húsz százalékot.A jogszabály – az alkotmányhoz hasonlóan – külön előírja a nemzetközi egyezmények és szerződések betartását is a közigazgatási intézmények és alkalmazottaik számára. Az RMDSZ ezzel szeretné számonkérhetővé tenni például a Románia által is ratifikált kisebbségi keretegyezményt vagy az európai nyelvi chartát, amelyek érvényesítését a helyhatóságok sok esetben elszabotálják.
Egy másik rendelkezés kihágásnak minősíti a tisztségviselők diszkriminatív, idegengyűlölő megnyilvánulásait, akkor is, ha azok nem a hivatali környezetben, hanem más nyilvános térben, például az internetes fórumokon történnek.
A képviselőházi szakbizottsági vita során szintén az RMDSZ javaslatára a törvénybe bekerült, hogy a kisebbségek korábban szerzett anyanyelvhasználati jogait utólag nem korlátozhatják.
Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője elmondta: ezzel új alapokra helyezték Románia közigazgatását. Hangsúlyozta: hogy az országnak nagy szüksége volt már egy átfogó, átlátható és letisztult közigazgatási törvénykönyvre, hiszen az elmúlt időszakban igencsak komoly gondokkal kellett szembenézniük az önkormányzatoknak és közintézményeknek, amelyek többnyire a többféle jogértelmezésből és -gyakorlatból adódtak.
Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, a két ház együttes közigazgatási szakbizottságának tagja rámutatott: öt hónap megfeszített szakbizottsági munkát követően kijelenthetjük, jelentős előrelépést értünk el a közigazgatási törvénykönyv kidolgozásában.
„Az elfogadott módosításainkkal sikerült közelebb vinnünk a közintézményeket az állampolgárokhoz, decentralizáltunk olyan folyamatokat, amelyek teljesen fölöslegesen voltak központosítva” – taglalta Cseke Attila.
