Szigorított börtönbe helyeznék át a terrorváddal elítélt székelyeket
Amint a Legfelső Bíróság július elején hozott ítéletének indoklását közzéteszik, Beke István és Szőcs Zoltán ügyében törvényességi óvást tesznek – közölte a sajtótájékoztatón Csóti György. Az általa vezetett Kisebbségi Jogvédő Intézet a kezdetektől felvállalta a két fiatal ügyének támogatását. Mindemellett az indoklás kézhezvételét követően azonnal benyújtják a keresetet az Emberi Jogok Európai Bíróságán Strasbourgban. Az ítéletet ugyanis másodfokon úgy hozták meg, hogy az ügyészség kérésére, ítélethirdetés előtt megváltoztatták a vádat, és nem adtak lehetőséget a védekezésre. Ez eljárásbeli hiba, és az alapvető emberi jogok oly mértékű sarokba szorítása, hogy arra Strasbourg is fel fog figyelni – hangsúlyozta Csóti György. Elmondása szerint az európai bíróságnak azt is tudomására hozzák, hogy – a szigorított kilátásba helyezése mellett – jelenleg sem megfelelő börtönkörülmények között tartják az elítélteket, már most csökkentették telefonos beszélgetéseik időtartamát és családjuk számára a látogatási alkalmakat. A csíkszeredai magyar főkonzulátus képviselői kétszer is jártak a feketehalmi börtönben, de egyik alkalommal sem engedték őket a két elítélttel találkozni – tudatta a jogász. Harmadsorban arra kérték a magyar kormányt, minden lehetséges politikai eszközt használjon fel annak érdekében, hogy engedjék Bekééket szabadon, vagy – ha ez nem lehetséges – tartsák házi őrizetben őket addig, amíg minden jogorvoslati lehetőség ki nem merül. Felhívta a romániai politikusok és az igazságszolgáltatás képviselőinek figyelmét arra, hogy amennyiben nem adnak helyet a törvényességi óvásnak, a strasbourgi bíróság kétségkívül el fogja marasztalni Romániát, ami óriási presztízsvesztés lesz az ország számára.
Tőkés: az RMDSZ szüntesse meg az együttműködést
Válságkezelő csapatmunkát kell lebonyolítanunk, összeszednünk minden erőnket, hogy jogi és politikai szinten minden lehetőt megtegyünk a terrorper áldozatainak kiszabadítása ügyében – hangsúlyozta Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Hasonlóképpen kiemelte, hogy a teljes magyar közösség ellen irányuló, a kirívó magyarellenesség tanújele a Beke István és Szőcs Zoltán elleni „hajtóvadászat”. Kiemelte: nem véletlen, hogy Románia jelenlegi belpolitikai válsága éppen az igazságszolgáltatással függ össze.
A sajtótájékoztatót megelőző panelbeszélgetésen Tőkés László felszólította az erdélyi magyar közösség parlamenti képviseletéért felelős RMDSZ-t és a Magyar Polgári Pártot, bontsák fel a kormánypártokkal (PSD-ALDE) kötött parlamenti együttműködési szerződést, ugyanis ez a közös kiállásnak, a tiltakozásnak hangsúlyos jele lenne. Elmondta, a másodfokú ítéletről tudomást szerezve azonnal tájékoztatta európai parlamenti képviselőtársait, és levelet küldött Antonio Tajani EP-elnöknek is, de a közbejött parlamenti vakáció miatt az európai törvényhozás szintjén ősztől lehet majd újra érdemben felvetni a témát, addig is fel kell készülni a további lépésekre.
Román állami válaszlépések várhatók
„Ki kell mondani az igazságot: 1918 óta az erdélyi magyarok sok jogsérelmet szenvedtek el, azt reméltük, ez változik Románia uniós tagságával, de sajnos nem úgy történt” – hangsúlyozta Lomnici Zoltán, a magyar Legfelső Bíróság volt elnöke, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke. Úgy vélte, csak a magyarakasztással fenyegetőző miniszterelnöktől a mostani koncepciós perig lezajlott történések mind arra utalnak, hogy a román nemzetpolitika szembehelyezkedik mindazzal, ami a magyar kisebbség jogaival függ össze, legyen szó nyelvhasználati, oktatási kérdésről, egyházi ingatlanokról. A román állam azt jelzi, hogy aki az autonómiáért, a nyelvi jogokért, az egyházi intézményekért fellép, válaszlépésekre számíthat. Arra hívta fel a figyelmet, fontos arra törekedni, hogy a Beke-ügy minél nagyobb nyilvánosságot kapjon Magyarországon és nemzetközi színtéren egyaránt.
Bajkai István ügyvéd, a Fidesz országgyűlési képviselője, és alapító tagja kiemelte: két fiatalember úgy ül börtönben jelenleg Romániában, hogy nem kaphatta meg a megfelelő védelmet. Mint mondta, tűrhetetlen, hogy egy jogállamban, demokráciában igaztalan módon szenvedjenek emberek. A magyar kormány eddig is kiállt a magyarok védelméért, s ez ezután is meg fogja tenni – tette hozzá.
„Tettekkel lépjenek fel az igazságért”
„Amikor tavaly Bukarestben a táblabíróság alapfokon felmentő ítéletet hozott, azt gondoltuk, ezzel a döntéssel elmúlt a rémálom. Mindamellett, tettek róla, hogy megmutassák: nem élünk jogállamban” – emelte ki Beke Ígyártó Csilla, Beke István felesége a sajtótájékoztatón. Emlékeztetett: férje még az előzetes letartóztatásból azt írta egy levelében, hogy „egyenes gerinccel ment be a börtönbe, és úgy is fog kijönni”. „Az, hogy ez mikor lesz, nem tudjuk… de elképzelhetik, mit érzünk, és hogy gyermekeink miken mennek át” – mondta Beke Csilla. A sajtótájékoztatót megelőző panelbeszélgetésen arra kérte az erdélyi politikusokat, szervezeteket, egységesen lépjenek fel ebben az ügyben, amely olyannyira politikai jellegű, hogy a hétköznapi emberek eszköztára nem elegendő ahhoz, hogy eredményeket érhessenek el. „Elvárjuk, hogy most, az utolsó óra utolsó percében álljanak ki az igazságért. Nem szavakkal, hanem tettekkel” – hangsúlyozta Beke Csilla.
A panelbeszélgetést moderáló Farkas Réka, a Háromszék napilap felelős szerkesztője röviden összefoglalta a terrorváddal elítélt fiatalok ügyének legfontosabb mozzanatait. Emlékeztetett: 2015. december elsején kapott lábra a hír, hogy a titkosszolgálat (SRI) és a szervezett bűnözés elleni ügyosztály (DIICOT) „bombagyártó terrorista székelyeket fogott,” akik „Nagy-Magyarország visszaállítására tettek kísérletet.” Beke Istvánt azonnal letartóztatták, míg Szőcs Zoltánt december végén. Azért állították őket bíróság elé, mert lehallgatott beszélgetéseikből, valamint az előbbi lakásán talált petárdákból a hatóságok arra következtettek, hogy házi készítésű bombát akartak robbantani Kézdivásárhely főterén 2015-ben, a december elsejei román nemzeti ünnepre szervezett katonai parádén.
2016 májusában emeltek vádat ellenük, a robbanóanyagokra vonatkozó törvény megsértésére, a közösséget veszélyeztető merényletkísérletre hivatkozva. Az alapfokon hozott ítéletben végül ejtették a vád egy részét és a robbanóanyagokra vonatkozó jogszabályra hivatkozva annyi időtartamú börtönbüntetésre ítélték őket, amennyit már letöltöttek. Igazuk tudatában, a felmentés reményében fellebbeztek – a vádhatósággal egyetemben – másodfokon, a megváltoztatott vádirattal azonban öt-öt év letöltendőre ítélték őket.
A beszélgetésen jelen volt Szőcs Zoltán testvére, Szőcs Csongor is, aki elmondta: a 2017. április 7-i ítélethirdetés után „fellélegeztek, a fiúk élete kezdett helyrejönni, Zoli rá egy hónapra meg is tudott nősülni”… Nem gondoltak arra, hogy elhagyják az országot, bíztak az igazságszolgáltatásban. – „Kérünk minden politikai vezetőt, tegyenek az ügyben. Beke István és Szőcs Zoltán azért bűnösök, mert meg mertek fogalmazni, ki mertek mondani dolgokat” – fejtette ki Szőcs Csongor.
RMDSZ: ellehetetlenítenék a regionalizmust
Benkő Erika, az RMDSZ parlamenti képviselője, a parlament emberi jogi bizottságának tagja ígéretet tett arra, az őszi ülésszak kezdetén a témát ismerteti a bizottság tagjaival, és segítségüket kéri abban, hogy valamilyen megoldás körvonalazódhasson. Elismerte, meglátása szerint a Beke-Szőcs ügynek egyik kiemelt célja a székelyföldi regionalizmus, az autonómiatörekvések ellehetetlenítése.
Mivel a regionalizmusról szóló diskurzus már a párbeszéd irányába kezdett fejlődni, szükség volt egy diverzióra, amelynek nyomán el lehessen mondani: „a magyar közösség nem tartja tiszteletben a román jogállamot, az erőszak útjára lépett” – fejtette ki a politikus. Mindezt amellett, hogy az erdélyi magyarság kizárólag a demokrácia eszközeivel törekedett céljai elérésére – tett hozzá. Úgy vélte, az ügy nagy veszélyeket hordoz, ugyanis a legutóbb hozott jogerős ítélettel érvelhetnek amellett, hogy „Romániában etnikai indíttatású terrorkísérlet történt”, a magyarságot pedig „nemzetbiztonsági kockázatnak tekinthetik.” „A vádiratból a tények teljesen hiányoznak, érthetetlen telefonbeszélgetések felvételére hivatkozva ítélkeztek terrorkísérlet vádjában” – emelte ki a képviselő is. „Hogyan akarták volna Nagy-Magyarországot visszaállítani? Petárdákkal?” – vetette fel a kérdést, a halmozott abszurdumok sorában említve azt is, hogy a vádiratban még a lehetséges orosz támogatás, beavatkozás vetülete is szerepel…
Bedő Zoltán, a Magyar Megmaradásért Mozgalom elnöke úgyszintén felkérte a politikai szervezeteket, lépjenek fel az ügyben, s összefogásra szólította fel a civil társadalmat s a közösség tagjait egyaránt. Tőke Ervin, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke szerint a román nemzetpolitika azt üzeni, hogy „bárkivel, bármit, bármikor megtehetnek.” Hozzátette: az indoklás közzététele után törvényességi óvást emelnek, „hátha maradtak még olyanok az igazságszolgáltatásban, akiknek még fontos az igazság és saját szakmaiságuk”, képesek felismerni az alaptalan, ködös állításokat, amelyekre a vád épül.
Sorbán Örs, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke úgy vélte, ez a történet azt bizonyítja, a magyar közösség képtelen megvédeni tagjait. Fontos, hogy ezúttal egységként, közösségként álljon ki mindenki e két ember mellett – hangsúlyozta. „A világnak látnia kell, nem igaz, amivel Románia a köztudatot fűszerezi: hogy mennyire jó kisebbségvédelme van” – tette hozzá. Kiemelte: fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ezek a fajta eljárások folytatódhatnak, Bekééknek a szigorított börtönbe való szállítása is a megtörést, a megfélemlítést célozza, éspedig nemcsak a vádlottakét, hanem az egész közösségét.Fotó: Székelyhon
