Négyszer több látogató a két Michelin-csillagos Művészeti Múzeumban
(Borítókép: Magyar napokra lehullhat a lepel FOTÓ: ROHONYI D. IVÁN/ARCHÍV)
Az európai civilizációnak rengeteg értékes emléke van, a Michelin-útikalauzban öt romániai város látványosságai is szerepelnek. Megtisztelő az elismerés, ugyanakkor a kolozsvári Bánffy-palota és múzeum méltán megérdemli ezt a kiemelést – hangsúlyozta az igazgató.
Ismertetőjében a Michelin Green Guide megjegyzi, hogy a Kolozsvári Művészeti Múzeum Erdély egyik legszebb barokk palotájában működik, ugyanakkor felsorol néhányat az állandó kiállításon szereplő alkotók közül. Egyrészt idegenforgalmi látványosságnak minősítik tehát az épületet, másrészt felhívják a figyelmet a kulturális és tárgyi örökségnek a kincseire is – értékelte Lucian Nastasă-Kovács.
A rövid angol nyelvű leírás a festők sorában egyébként Nicolae Grigorescut, Ion Andreescut, Ştefan Luchiant, Nicolae Tonitzát, Theodor Palladyt említi, s külön kiemeli a szászzsombori oltárt, a máramarosi ikonokat. Megjegyzik továbbá, hogy a palotát „egy német építész építette a Bánffy-család számára”.
Annyian látogatják, mint egy közepes várost
– Számunkra tulajdonképpen nem meglepő ez a minősítés: az elmúlt 4-5 évben látványosan nőtt a múzeum látogatóinak száma, s ha az utóbbi tíz év statisztikáit összevetjük, az is megfigyelhető, hogy az elmúlt évtized második felében ezek a számok megnégyszereződtek – emelte ki az igazgató jogos büszkeséggel, ugyanis ez a progresszív fejlődés kétségkívül az ő intézményvezetésének elmúlt négy évéhez köthető. A korábbi időszakhoz képest duplájára nőtt az évente szervezett tárlatok száma is, azaz 25-30-ról 60-ra, és minden kiállítás legkevesebb három hétig nyitva tart.
„Álláspontunk az, hogy a múzeumnak a kívülről érkező művészek és alkotásaik bemutatása mellett a saját örökségét is hasznosítania kell, s ennek megfelelően különböző tematikus tárlatok szervezésére törekszünk. Állandó kiállításunk tárgyai mellett legalább 14 ezer festményt, grafikát, szobrászmunkát őrzünk még raktárunkban, márpedig egy múzeumnak nemcsak raktárnak kell lennie” – hangsúlyozta Lucian Nastasă-Kovács. Megjegyezte, az évi tárlatok számának növekedése nem csekély többletmunkát jelent a munkatársak számára, mivel nincs túl sok muzeológusa az intézménynek, de valamennyien elkötelezettek és jó szakemberek.
Nem ciki posztolni a múzeumból FOTÓ: FACEBOOK
Az igazgató figyelmeztetett arra is, hogy a hivatalos statisztikákhoz képest valójában négyszeres, ötszörös számokra gondolhatunk, ha arra vagyunk kíváncsiak, hányan fordultak meg egy év alatt az intézményben.
– Tavaly a helyi sajtó is kiemelte, hogy a múzeumnak annyi látogatója volt, mint egy közepes nagyságú romániai városnak; ugyanakkor mi csak az eladott jegyek számát könyvelhetjük el, miközben számos ingyenes könyvbemutató, koncert, különféle egyéb kulturális jellegű rendezvény helyszíne a múzeum. A tárlatmegnyitókon sincsenek belépők, márpedig voltak olyanok, például a Kovács Ádám gyűjteményének darabjait felvonultató kiállítás vagy a Barabás Miklós Céh legutóbbi tárlata is, amelyek megnyitóján több száz ember volt jelen. Mindez mind arra utal, hogy ez a múzeum nagyon is él, és benne van a város életének körforgásában – hangsúlyozta Lucian Nastasă-Kovács.
„Filmgyár”, rejtelmes pince, múzeum világtalanoknak
Említést tett arról is, hogy a neves japán rendező, Sion Sono a Vámpírok Szállodája című filmjének több jelenetét a Bánffy-palota pincehelyiségeiben forgatta két éve, meg is jelölte a film végén forgatási helyszínként. Négy évvel ezelőtt a pincetér nem volt használatban, de kitisztították, s egyre többen igénylik, hogy ott szervezhessék meg rendezvényeiket. „Ez érthető, hiszen a palota pincéje sejtelmes, érdekes hely, egyfajta tükrözése a fölötte emelkedő épületnek” – jegyezte meg a történész.
– A múzeumnak nem egy rideg, mauzóleum-szerű intézményként kell működnie – nagyon fontosnak tartjuk, hogy eleven kapcsolatunk legyen a jövő közönségével, a gyerekekkel, az ifjúsággal. Különféle múzeumpedagógiai foglalkozásokat szervezünk iskolásoknak, még puffos párnákat is beszereztünk számukra, hogy otthonosabbá tegyük a környezetet – részletezte. Olyan mintaprogram kifejlesztésén dolgoznak, amely a látáskorlátozottak számára közvetíthetné a művészet megtapasztalásának élményét. Az idősebb, nyugdíjas korú vendégek kedvezményes belépőket kapnak, sőt újabban korlátozott számban a „múzeum barátainak” szánt igazolványt is kibocsátanak a korosztályhoz tartozó legaktívabb látogatók számára.
– Ennek a palotának, múzeumnak végső soron olyan helyszínnek kell lennie, ahol a közösség tagjai találkozhatnak, ahol esetleg rég nem látott ismerősök viszontláthatják egymást – emelte ki az igazgató. Hozzátette: ő az intézményben zajló munka koordinátora, a csapat pedig nem alkalmazottakból, hanem munkatársakból áll. – Következésképpen, egyrészt a tevékenységi kör változatossága, a rendezvények pörgő ritmusa magyarázza a látogatók számának a növekedését, akik között egyre több a külföldi vendég is, ők szintén továbbviszik a múzeum hírét – vélte Lucian-Nastasă Kovács.
Pénz és bürokrácia: ritkán küldhetnek külföldre kiállítási tárgyakat
Az utóbbi négy évben több, külföldi alkotók munkáiból összeállított tárlatot is szerveztek: legalább negyven országból származó művész állított már ki a Bánffy-palotában: Magyarországról, Lengyel-, Német-, Francia-, Olasz- és Írországból, Nagy-Britanniából, Marokkóból, Libanonból, Ukrajnából, az Egyesült Államokból, Mexikóból, Kanadából, a Balti- és a Skandináv-államokból, sőt a Távol-Keletről is érkeztek alkotók és munkák – tudtuk meg. A múzeum maga is küld külföldi intézményekbe kiállítási tárgyakat, eddig Magyarországra, Németországba, Nagy-Britanniában, sőt Kínába is. Külföldön kiállítani viszont meglehetősen körülményes: az ilyen tárlatokra szánt, a múzeumi vagyonhoz tartozó tárgyakat például a kulturális minisztérium egy testületének osztályoznia, minősítenie kell, márpedig ez a fórum már legalább két éve nem ülésezett; másrészt a biztosítási összegek is nagyon magasak, a rendelkezésre álló kereteket pedig a fenntartásra kell fordítania az intézménynek. Ilyen körülmények között többnyire a fogadó ország múzeumai – mint ahogyan magyarországi, nagy-britanniai intézmények is tették – fizetik ki a tárgyak biztosításának, szállításának költségeit, mert fontosnak tartják, hogy az adott értékeket bemutathassák...
Az udvari épületrészt is tataroznák
A palota homlokzatának jelenleg is zajlik a restaurálása. Ezt illető kérdésünkre Lucian Nastasă-Kovács elmondta: a tavaly elkezdett munka jó ütemben halad, szakszerű elvek szerint történik, bízik abban, hogy a Kolozsvári Magyar Napok idejére újra látható lesz a homlokzat, s a gang felújítását is befejezik. A földszinten kicserélték az ablakkereteket, mert ezek már nem az eredetiek voltak, az emeleten pedig tisztítják, restaurálják a fa részeket. A múzeumi kiállítótérben is tisztítási, festési munkák zajlottak, amelyek már fél évszázada esedékesek voltak. Kiemelte a megyei tanács támogatását, amely nélkül nem kezdődhetett volna meg a restaurálás. Mint mondta, bízik abban, hogy a palota hátulsó, udvari épületrészein is elkezdhetnek idén dolgozni, ott is vannak gyönyörű domborművek, szobrok, amelyeket láttatni kellene...
A hátsó udvarra is ráférne a restaurálás FOTÓ: ROHONYI D. IVÁN/ARCHÍV
2018-ban a Művészeti Múzeumban több mint 64 ezer látogató járt, s a 2017-es adatokhoz képest 3700-zal emelkedett az intézmény (belépőjegyek alapján számolt) vendégeinek száma. Az Erdélyi Néprajzi Múzeumot közel 68 ezren látogatták meg, ez mintegy 8 ezerrel több a 2017-es látogatottságnál. A Michelin Green Guide a néprajzi múzeumot is két csillaggal minősítette egyébként, azt írva róla, hogy kiváló gyűjteményei révén az ország legjobbjai közé tartozik. Tematikusan (mezőgazdálkodási munkákkal, vadászattal, halászattal, állattartással, kézművességgel, a hétköznapi élettel összefüggő) rendezett kollekciói „lenyűgöző rálátást nyújtanak az erdélyi, azon belül a máramarosi hagyományos életmód jellegzetességeire. Nem szabad kihagyni a fantasztikus népviseleti gyűjtemény megtekintését sem!” – fogalmaznak a szerkesztők. Kolozsvárról kétcsillagos látványosságként jelölték még a Szent Mihály-plébániatemplomot, egy-egy csillagot kapott a piarista, valamint a ferences templom.
A Michelin útikönyv minősítéseinek logikáját nem ismerjük; három csillagot a szebeni Astra szabadtéri falumúzeum, a prázsmári erődtemplom, a Máramaros régió és a Transzfogarasi út kapott.
