Felvenné a Schengen-államok közé Romániát és Bulgáriát az EB elnöke
Tíz évvel a gazdasági válság kirobbanása után megfordult a szélirány, Európa „vitorláit ismét dagasztja a szél”, ezért a mostani lendületet ki kell használni egy erősebb, egységesebb, demokratikusabb unió létrehozására – fogalmazott évértékelő beszédében Jean-Claude Juncker.
Minden egyes tagállamban jól érezhető, hogy Európa új lendületet vett, az EU gazdasági növekedése az utóbbi időben az Egyesült Államok bővülését is meghaladja – állapította meg felszólalásában a luxemburgi politikus. Mint kifejtette, a munkanélküliség szintje kilenc éve nem volt ilyen alacsony, nyolcmillió új munkahely jött létre, így 235 millióan dolgoznak az, Európai Unióban ami példa nélküli.
Az EB elnöke azt is kiemelte, hogy mielőbb meg kell kezdeni a szabadkereskedelmi tárgyalásokat Ausztráliával és Új-Zélanddal, hozzátéve, hogy az egyeztetések megindításának jóváhagyására fogja kérni a tagállami vezetőket. Mint mondta, a bizottság mandátumának végéig, 2019-ig le szeretné zárni ezeket a tárgyalásokat. A brüsszeli testület elnöke emellett az átláthatóság fontosságát is hangsúlyozta; mint mondta, a nemzeti és regionális parlamenteket már a tárgyalások első napjától tájékoztatni kell.
Juncker megállapította továbbá, hogy az európai uniós tagállamok minden esetben kötelesek végrehajtani az Európai Bíróság jogerős ítéleteit, amennyiben ez nem így történik, az az alapjogok csorbulásával jár. A tagországok az uniós bíróságot ellátták azzal az illetékességgel, hogy a legfelsőbb fokon döntsön – hangoztatta. Mint mondta, „aki nem kompromisszumkész, az nem képes a demokráciára és nem Európa-képes”. Az Európai Unió nem állam, de legyen jogállam – tette hozzá.
Beszédében az EB elnöke kijelentette azt is, hogy elfogadhatatlan az élelmiszerek eltérő minősége az Európai Unión belül, és nem megengedhető, hogy az állampolgárok bizonyos országokban azonos márkanév alatt gyengébb minőségű élelmiszereket kapjanak. „Nem lehetnek másodrangú fogyasztók, a szlovákok nem érdemelnek kevesebb halat a halrudacskában, a magyarok nem érdemelnek kevesebb húst a húsételekben” – emelte ki Juncker. Az európai jog ezt már most is tiltja, a nemzeti hatóságokat kell a megfelelő jogosítványokkal ellátni az illegális gyakorlatok megszüntetéséhez – mondta.
A kettős élelmiszerminőségre – arra, hogy egyes multinacionális vállalatok ugyanolyan márkanév alatt alacsonyabb minőségű termékeket forgalmaznak a közép- és kelet-európai piacokon, mint Nyugat-Európában – az év elején hívták fel a figyelmet a visegrádi országok.
Európa a szolidaritás kontinense, és az is marad, amely befogadja az üldözötteket, de az illegális bevándorlást meg kell fékezni, a migrációt szabályozott mederbe terelni – közölte továbbá évértékelő beszédében az uniós vezető. Hangsúlyozta: a migráció ügye számos konfliktust okozott, mégis sikerült komoly előrehaladást elérni, a külső határok védelme például sokkal hatékonyabb, mint korábban, és jelentősen csökkent az illegálisan Európába érkezők száma is. Hozzátette: az EU külső határain fekvő tagállamok nem viselhetik egyedül a határvédelem felelősségét. Elmondta, a bizottság a hónap végére új javaslatokkal fog előállni, hogy fel lehessen gyorsítani azoknak a visszaküldését, akik nem jogosultak menedékre, továbbá kiemelte, javítani kell a menekültek helyzetét a líbiai táborokban, és nagyobb szolidaritást kell vállalni Afrikával.
A belső piac megerősítése és az integráció mélyítése érdekében az Európai Uniónak közös gazdasági és pénzügyminiszteri posztot, illetve valutaalapot kell létrehoznia – fejtette ki a politikus. Juncker úgy vélekedett, nem lenne szükséges új hivatalt létrehozni, a tisztséget a bizottság egyik tagja is betölthetné, aki egyben az eurócsoport elnöke is lenne. A volt luxemburgi kormányfő emellett kiemelte: támogatja a páneurópai pártlisták létrehozását a következő európai parlamenti választáson, az eurót használó országok külön közös parlamentjének felállítására vonatkozó javaslatokat azonban nem tartja „túl izgalmasnak.”
Felszólalásában a bizottság elnöke röviden a Brexit kérdését is érintette, mondván, hogy a britek hamarosan sajnálni fogják, hogy kilépnek, ahogy távozásukat Európa is sajnálja.
„A Brexit nem minden és nem Európa jövője” – állapította meg. A brit parlament alsóháza keddre virradóra második olvasatban is elfogadta az úgynevezett EU-visszavonási törvényt. A jogszabályt 326 képviselő támogatta, 290-en ellene szavaztak. Ha a kiválási tárgyalások a megszabott rend szerint haladnak, a jelenlegi állás szerint 2019. március 29-én, azaz a román EU-elnökség idején szűnik meg a brit EU-tagság.
