Mindenekelőtt tisztázzuk a fogalmakat: a Z generáció az 1995 és 2009 között születettek, míg a C-sek elnevezése az angol connection (kapcsolat, elérhetőség) szóból ered, ők azok, akik teljes mértékben „kütyühasználók”, így az évjárat szerinti meghatározás ebben az esetben nem mérvadó.
A panel kezdetén Héjja Gábor, az Együtt Európáért Alapítvány stratégiai tanácsadója kérdéseket tett fel: az intenzív online jelenlét vajon milyen hatással van a családi életre, a párkapcsolatra, akár a családalapításra. „Vajon azok, akik nagyon sok időt töltenek a számítógép előtt, milyen mértékben fognak részt venni a mindennapi társadalmi életben?” – fogalmazott.
Illés Boglárka „bedobta” a digitális bevándorló és digitális bennszülött fogalmát. A magyar kormány ifjúságpolitikáért felelős helyettes államtitkára elmagyarázta: előbbi kategóriába tartoznak azok, akik már a legfiatalabb koruk óta használják a különböző a kütyüket, utóbbiak pedig menetközben alkalmazkodtak a kialakult helyzethez.
„Ott tartunk, hogy a mai fiatalok SMS-ben vagy Facebook messengeren kérnek vacsorát az édesanyjuktól” – jegyezte meg.
Beszámolt arról, hogy nemrég nyolcezer magyarországi és négyezer határon túli fiatal bevonásával felmérést készítettek, amely meglepő eredményeket hozott.
„Nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani, hogy a hangsúlyos on-line jelenléttel rendelkező fiatalok nem vállalnak közösségi szerepet, sőt…” – újságolta a hallgatóságnak a politikus.
Kiemelte: a Z és C generációk tagjai elsősorban sporttal, önkormányzattal és környezetvédelemmel kapcsolatos társadalmi tevékenységet végeznek.
„Idéntől Magyarországon az online játékok okozta függőség hivatalosan kóros betegség. A nemzetközi szinten végzett felmérések kimutatták, hogy az online játékok pénzügyi bevétele meghaladta a filmiparét” – ismertette.
Kádár Magor, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem oktatója elmondta: a különböző szintű online kommunikáció során a fiatalok ma már rá sem kérdeznek, hány éves a beszélgetőpartnerük, afelől sem érdeklőnek, mivel foglalkozik az illető, hiszen ezeket az információkat villámgyorsan megkeresik az interneten.
„Ha valakinek nincs ilyen információkat tartalmazó digitális ujjlenyomata, azonnal gyanússá válik” – vélekedett.
Ismertette azt is, hogy az utóbbi napokban Romániában a nagyobbik kormánypártot trágár szavakkal illető hastag volt a legnépszerűbb.
„Fontos megjegyezni, hogy a Verespatakkal kapcsolatos tüntetések résztvevői, majd később a #resist mozgalomban szerepet vállalók a virtuális térben is igen hangsúlyosan jelen voltak és vannak. Érdekes megjegyezni azt is, hogy az utóbbi időben egyre elterjedtebb az egyetemi kurzusoknak a számítógépes játékok formájában történő megjelenítése, tálalása. A gamifikációban a pontszerzés a cél, s ezáltal a diák elsajátítja a tudást” – mondta az egyetemi oktató.
Bevallotta: bár online kommunikációval is igen intenzíven foglalkozik, személy szerint a bálokban jobban hisz, mint a Tinderben…
„Új trend szemtanúi lehetünk. Egyre több cég kér fel arra bennünket, hogy a régebbi alkalmazottakat összerázzuk, összehangoljuk a C és Z generációk tagjaival, akiket az utóbbi időben masszívan alkalmaznak elsősorban számítástechnikai vállalatok. Teljesen más a fiatalok munkavégzési stílusa, más a munkamorál. A mai fiatalok akár hatszor is munkaterületet váltanak, azaz a számítástechnika és kommunikáció után valaki például szakács lesz. Nos, akkor például építkezési vállalkozóként a szakácsok között keresse a jövőbeni munkatársakat a humán erőforrásokkal foglalkozó osztály szakembere? – tette fel a retorikai kérdést Kádár Magor.
