Hol található Hunyadi-címer Erdélyben?
A magyar kormány által 2018-ra meghirdetett Mátyás-év kapcsán a budapesti Magyar Nemzeti Levéltár kiadta a Hunyadi János és Mátyás által kibocsátott címeres leveleket tartalmazó kiadványát. A szép formátumú, tartalmas könyvet Rácz György budapesti, középkorral foglalkozó történész mutatta be tegnap a Babeş–Bolyai Tudománegyetem (BBTE) Magyar Történeti Intézetében. A feldolgozott címeres levelek ma a történelmi Magyarország tizenkét helységében találhatók meg
– Hat hónapig tizenöt szakember dolgozott a címeres levelek bemutatásán. Összesen 47 címeres levelet dolgoztunk fel. Hunyadi Mátyás 42, míg apja, Hunyadi János négy címeres levelet bocsátott ki. Egyet pedig maga Hunyadi János is kapott. Minden bizonnyal családi levéltárból került az idők során az Állami Levéltár Kolozs megyei kirendeltségébe Berekszói Péter címeres levele. Egyelőre még nem lehet tudni, hogyan. Az adományozott Berekszói Péter valószínűleg Hunyad megyei család sarja, tanult nemes ember volt, akit egy alkalommal a haza védőjének, azaz atleta patriae-nak neveznek a címeres levélben. Berekszói minden bizonnyal az 1444-es várnai csatában sebesült meg, amikor Hunyadi János csapatai összecsaptak a janicsárokkal. A címeres levél leírja, hogy Berekszói egy másik csatában is megsebesült, akkor nyílvesszőtől. Ezt ábrázolja maga a címer is, ahol a seb a nemes nyakán található. Az általa viselt pajzs nagyon elterjedt volt Mátyás korában. A koronából kinövő janicsár sebes arca azt jelenti, hogy Berekszói megsebesíthette – magyarázta a Kolozs megyében található, 1448-ból való címeres levélre vonatkozó tudnivalókat Rácz György.
– Erre a címeres levélre azért lehet büszke Kolozsvár, mivel a korai török idők legfontosabb emlékét látjuk a Berekszóinak adott címerben. Érdekességképpen mondom, hogy fennmaradt Berekszói Péternek a pápai kúriába írt kérvénye, amelyben V. Miklós pápától kér bűnbocsánatot, mert a csatában saját kezével ölt meg férfiakat, gyermekeket, nőket. Ez nem volt egyedi cselekedet, hiszen a katonák a csata során sok embert legyilkoltak, egyedi viszont az, hogy fennmaradt a bűnbocsánati kérés. Berekszói tehát egyfelől büszke volt arra, hogy címert kapott, de úgy érezte, bűnbocsánatot kell kérnie a pápától az általa megölt ártatlanok miatt – tette hozzá Rácz György.
A világhálón található adatok szerint Berekszói Péter címeres levelét az Erdélyi Múzeum-Egyesület őrizte, és a civil szervezet megszűnése után kerülhetett a levéltárba.
Lupescu Radu történész, egyetemi oktató előadásában elmondta: a 14. század közepétől terjedt el Magyarországon a címerek épületeken való használata. Ami a Hunyadi-címer épületeken való megjelenítését illeti, ez megtalálható a vajdahunyadi váron, a tövisi ferences kolostorban, illetve ifj. Hunyadi Jánosnak a gyulafehérvári székesegyházban található síremlékén.
A vajdahunyadi vár loggiáján összesen tizennégy címer található, amiből tizenhármat azonosítottak; a tizedik címer Hunyadi János címere. Heraldikailag gazdag az alsó szinten található lovagterem is, amelyben két tucat címer található. Az 1442-ben alapított tövisi ferences kolostor főbejáratán található ez a sajátos Hunyadi-címer. A síremléket, az 1440-ben elhunyt ifj. Hunyadi János szarkofágját 1446 után rendelte meg Hunyadi János, amikor már kormányzó volt. Ez a szarkofág a 17. században elpusztult. Zárszóként Lupescu Radu megjegyezte: a legtöbb Hunyadi-címer Hunyad megyében található, de nem kizárt újabb címerek felfedezése sem.
