A tanácskozáson tizenkét-tizenkét román és magyar közéleti személyiség egy korábban megszerkesztett közös nyilatkozatot tett közzé és írt alá, amelyben felhívást intéznek mindenkihez, hogy a románság centenáriumi hangulata ne vezessen nacionalista uszításhoz, konfliktushoz.
A nyilatkozat, többek között, leszögezi: Erdély és Románia egyesülésének a centenáriuma felkínálja a románoknak és a magyaroknak a lehetőséget, hogy újjáélesszék az 1918-ban megfogalmazott s beígért eszményt: „legyünk a románok, a magyarok, valamint a többi államalkotó kisebbség olyan hazája, amely elkötelezett minden közössége vágyainak valóra váltása iránt”.
A Kolozsváron tegnap zajlott román–magyar konferencián Sándor Krisztina EMNT-ügyvezető elnök után házigazdai minőségben Szabó László unitárius lelkész köszöntötte a résztvevőket a város második legrégebbi, nemrég felújított épületében.
Tőkés László EP-képviselő, EMNT-elnök arra figyelmeztetett, hogy a centenáriumi hevületben nagyra értékelendő a hatodik alkalommal megrendezett román–magyar párbeszéd és együttgondolkodási találkozó. Úgy tervezik, hogy a román elvbarátokkal jövőre Temesváron folytatják az eszmecserét. Arra is emlékeztetett, hogy idén az intézményes román–magyar párbeszéd beindítása érdekében felkeresték az államelnököt, aki azonban udvariasan kitért a felkérés elől azzal az indokkal, hogy „az etnikai alapú autonómia semmiképpen nem támogatandó.” Tőkés László szerint ennek ellenére folytatják az erőfeszítést, ugyanis – mint fogalmazott – „türelmünk nem fogyott el”.
Magyarország kolozsvári főkonzulja, Mile Lajos stílusosan román nyelven kezdte köszöntőjét. Kifejtette, hogy rendszeressé kell tenni az ilyen gondolatcserét, amely az idén a gazdaság és a kultúra témakörökre összpontosít. Kényes időszakot élünk, de a politikusok feladata szót érteni, mert a hallgatás méreg, csak indulatokhoz vezet, azokkal pe dig megszűnik a megoldás esélye – mondta. Szerinte olykor a vita többet ér a hallgatásnál, és tisztáznunk kell, hogy miben nem tudunk egyetérteni, mert az közelebb visz a normalitáshoz. Gazdaságilag és kulturálisan egymásra vagyunk utalva, nem egymástól kell félnünk, hanem a globális etnikai fenyegetettségtől – fejtette ki a főkonzul.
A konferencia kerekasztala idején közzétették a korábban huszonnégy román és magyar közéleti személyiség által megfogalmazott közös centenáriumi nyilatkozatot, amelynek célja, hogy ezekben az érzelmileg túlfűtött hetekben elejét vegye az etnikumközi konfliktusoknak. Az aláírók egyebek mellett megállapították: Erdély újra a vallási és a kulturális pluralizmus modellje lehetne. Az Erdélynek jellegzetességet kölcsönző identitások, valamint hagyományok ápolása a románoknak és a magyaroknak egyaránt hasznára válik. Mindkét nemzeti közösség biztonságát szolgálják a stabil határok és a kisebbségi jogok tiszteletben tartása.
A nyilatkozat kitér arra is, hogy ma semmi nem állítja szembe Románia és Magyarország érdekeit. A két állam vezetőit érő bírálatoknak, nem kell érinteniük a két nép hosszú távú kapcsolatát. Azt is rögzíti, hogy a romániai magyarok egyenlő s elidegeníthetetlen javaslattételi jogokkal bírnak a közös állam és haza újjáépítésére vonatkozó modellek tekintetében.
Az aláírók között van többek között: Tőkés László, Gabriel Andreescu és Mircea Toma (emberjogi aktivista, politológus), Lucian Nastasã-Kovacs (Kolozsvári Művészeti Múzeum, igazgató), Molnár Gusztáv (filozófus, politológus), Marius Tabacu (igazgató, Transilvania Állami Filharmónia), Bodó Barna politológus, szakíró), Ramona Băluţescu (író), Eckstein-Kovács Péter (jogász), Sabin Gherman (televíziós szerkesztő), Szilágyi Zsolt (EMNPelnök), Péntek János (nyelvész), Cristian Sandache (történész), Dávid László (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, rektor), Kolumbán Gábor (Civitas Alapítvány, elnök) stb. A továbbiakban más közismert személyiségek aláírását is várják.
