Az ipari termelés visszaesésére vonatkozó újságírói kérdésre Bolojan kifejtette: ha az európai gazdaság nem teljesít túl jól, az a román gazdaságot is gátolja, mivel a romániai vállalatok jelentős része különböző, az európai piacokhoz kapcsolódó termelési láncokban működik, számolt be az Agerpres hírügynökség.
A kormányfő kifejtette továbbá: az infláció alakulása nagymértékben a Hormuzi-szoroson áthaladó kőolajszállítás helyreállásától függ. Ha ez két-három héten belül bekövetkezik, az olajválság hatása mérsékelt maradhat, de ha a szoros hosszabb ideig zárva marad, az számottevően megnövelheti az inflációt.
Bolojan elmondta, az üzemanyagárak emelkedése közvetve az egész gazdaságra kihat, mivel a szállítási költségek növekedése beépül az árakba, és inflációs nyomást eredményez. Hozzátette, hogy az üzemanyagok drágulása a mezőgazdaságban is érezteti hatását, különösen a műtrágyák árának 20–30 százalékos növekedése miatt, ami várhatóan a nyári és őszi termények árában is megjelenik majd.
A héten dönt a kormány a gázolaj
jövedéki adójának csökkentéséről
A miniszterelnök beszélt arról is, hogy kormány a héten dönt az üzemanyagok, elsősorban a gázolaj jövedéki adójának csökkentéséről. Mint kiemelte, az intézkedéssel a fogyasztóknak kívánnak segíteni. Elmagyarázta, hogy felmerült az üzemanyagok áfájának csökkentése is, de ezt a megoldást az uniós szabályok és a Románia elleni túlzottdeficit-eljárás miatt elvetették a koalícióban.Bolojan szerint a gázolajra összpontosít a kormány, mert ennek az üzemanyagnak a drágulása az autósok kétharmadát érinti.
Emlékeztetett arra, hogy a jövedéki adó csökkentése bevételkiesést jelent az állam számára, ezért fontos, hogy az intézkedés költségvetési fedezettel rendelkezzen. Ezért finanszírozásába az üzemanyagpiac egyes szereplőit is bevonják, különösen azokat a vállalatokat, amelyek a jelenlegi válsághelyzetben rendkívüli nyereségre tettek szert. Ezek a cégek hozzájárulhatnak egy úgynevezett szolidaritási alaphoz, amelyből az árcsökkentést fedezik – magyarázta Ilie Bolojan.
A miniszterelnök szerint az intézkedéscsomagot várhatóan a hét végéig elfogadja a kormány, így már a jövő héten hatályba léphet. Kitért arra is, hogy nem várható üzemanyaghiány, mivel ez a lépés átmeneti jellegű, és nem érinti hátrányosan a szerényebb nyereségű forgalmazókat.
„Romániának most politikai
stabilitásra van szüksége”
A jelenlegi helyzetben Romániának nem politikai válságra, hanem stabilitásra van szüksége – szögezte le a miniszterelnök. Az interjú során ugyanis megkérdezték a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) vezető kormányfőtől, mit tesz majd, ha az április 20-i belső konzultáció után a Szociáldemokrata Párt (PSD) a lemondását fogja kérni. Bolojan rámutatott, hogy a koalíciót alkotó pártoknak jogukban áll lépni, ha elégedetlenek a kormány tevékenységével, például bizalmatlansági indítványt nyújthatnak be vagy visszahívhatják a minisztereiket. „Ezeket mind megtehetik, nincs ezzel semmi gond” – szögezte le.
A PSD minisztereinek esetleges visszahívását illető kérdésre válaszolva a miniszterelnök hangsúlyozta, Romániának ki kell lábalnia az elhúzódó költségvetési válságból, és emellett az ukrajnai és a közel-keleti háborúk előidézte krízist is kezelni kell. „Egyáltalán nincs most szükség politikai válságra is. Ezzel most nem a tisztségben maradásom mellett akarok érvelni, hanem az országgal szembeni felelősségből mondom. Amíg ezen a poszton vagyok, teszem, amit tenni kell az országért” – fogalmazott.
Azt is megkérdezték Bolojantól, hogy a PNL hajlandó lenne-e más kormányfőt javasolni a helyére, ha a PSD ezt kéri. Ilie Bolojan azt mondta: a koalíció mindegyik döntését közösen hozták meg, pártja nem szegte meg a koalíciós megállapodást, és úgy tartja korrektnek, hogy a miniszterelnök vagy egy-egy miniszter leváltásáról az a párt döntsön, amelyik az illetőt az adott tisztségbe jelölte.
A miniszterelnök a kisebbségi kormány lehetőségét is elvetette. Nyomatékosította, hogy a következő időszakban esedékes, az uniós alapok lehívásával és a beruházásokkal kapcsolatos döntésekhez stabil kormányra van szükség, amely minden energiáját ezeknek a problémáknak a megoldására fordítja.
„ERŐSÍTENI KELL AZ EURÓPAI UNIÓ KELETI HATÁRÁT”
Az Európai Unió keleti határának az elkövetkező években erősebbé kell válnia a katonai és a gazdasági biztonság erősítése által – jelentette ki kedden Ilie Bolojan. A miniszterelnök a „Délkelet-Európa következő nagy előrelépése” című kormányzati kerekasztal-megbeszélésen vett részt, amelyet a The Economist kiadói csoport szervezett. A rendezvényen mondott beszédében többek között kifejtette: „Stratégiai, gazdasági, katonai és védelmi szempontból az unió keleti, a Balti-tengertől a Fekete-tengerig terjedő határa a legfontosabb, és ennek a határnak a jelentősége csak nő majd az elkövetkező években. Az elmúlt évek eseményei után ugyanis nem bízhatunk abban, hogy Oroszország viselkedése a következő években ismét kiszámíthatóvá válik”. A kormányfő véleménye szerint az unió bővítése is fontos kérdés, mivel hozzájárul a versenyképesség fenntartásához.
