A moldvai csángómagyar szervezeteket tömörítő szövetség elnöke emlékeztetett, hogy a felnőtt hagyományőrzők két év kényszerszünet után gyűltek össze újra szombaton Bákóban, és épp a járvány mutatta meg, mily nagy igény van a rendezvényre. "Akkor kezdtük értékelni igazából, a településekről akkor jöttek a visszajelzések, hogy mennyire jó volt akkor, amikor még meg lehetett szervezni" - mondta az MTI-nek. Az MCSMSZ elnöke szerint a rendezvény jó alkalom arra, hogy a különböző moldvai településeken élők találkozzanak, kapcsolatokat, barátságokat alakítsanak ki, megismerjék egymás énekeit, táncait.
A csángómagyar kultúra szempontjából fontos Moldvában is "mozogni" - mondta az elnök, aki szerint a találkozók iránti igényt mutatja, hogy ma már 1200-an is regisztrálnak egy-egy rendezvényre. "Elmondhatjuk, hogy az emberek a megye és a régió szintjén is bátrabbak az első évekhez képest" - jelentette ki Pogár László, aki szerint ez a moldvai településeken a magyar kormány támogatásával zajló magyar oktatási programnak, valamint a számos kulturális rendezvénynek is köszönhető.
Az eredményeket nem látni azonnal, akár egy évtizednek is el kell telnie, egy generáció felnőjön, hogy megmutatkozzanak, de ma már egyértelmű a fejlődés - mondta. "Mindent meg kell tennünk, hogy még jobban felerősödjön, még bátrabban vállalják az emberek a csángó identitásukat" - jelentette ki.
Pogár László kifejtette: a magyar oktatási programban 1800 gyerek vesz részt 34 moldvai településen bölcsődétől nyolcadik osztályig. A csíkszeredai csángó kollégiumban is van 54 középiskolás, aki a város magyar iskoláiban tanul, és 70 körüli a Bákóba ingázó csángó magyar középiskolások száma. A moldvai csángó falvakban ösztöndíj- és étkeztetési program, illetve számos iskolán kívüli tevékenység zajlik. Többek között a helyi népdalokat, -táncokat is itt sajátítják el a gyerekek, és hagyományos hangszeroktatás is van.
Megerősítette: a fejlődést a 2021-es népszámlálás előzetes eredményei is visszatükrözik, tavaly Bákó megyében 353 személlyel többen vallották magukat magyarnak, mint 2011-ben. Ez nem a demográfiai folyamatok eredménye - mondta -, Románia többi megyéjéhez hasonlóan Bákó megyében is fogy a népesség, hanem azé, hogy a csángók inkább vállalják magyar identitásukat - hangsúlyozta Pogár László.
A moldvai csángómagyarok farsangzáró rendezvényét szombaton tartották Bákóban, a részvevők számát és a kulturális kínálatot tekintve ez az egyik legkiemelkedőbb moldvai magyar rendezvény - írják meghívójukban a szervezők. A program elnevezése - Csontkirály és Babkirály - a farsang utolsó napjához, húshagyó keddhez kapcsolódott: több csángómagyar faluban húshagyó kedden este meséltek az öregek arról, hogy éjfélkor Csontkirály és Babkirály megküzd egymással, és a küzdelem Babkirály, a böjt győzelmével végződik.
"Így a rendezvénnyel alkalmat teremtünk arra, hogy a falvak felnőtt hagyományőrző csoportjai a hasonló és mégis különböző táncaikat, zenéjüket és énekeiket bemutathassák egymásnak és a közönségnek, valamint hogy a közös ünnepből, mulatságból erőt merítsenek a küzdelmes mindennapokhoz" - áll a meghívóban.
Ugyancsak szombaton került sor Budapesten a XXVI. Csángó Bálra a Pro Minoritate Alapítvány és a Válaszút Népművészeti Egyesület rendezésében. A rendezvény fővédnöke Novák Katalin magyar köztársasági elnök volt. Amint az MTI beszámolójából kiderül: az első budapesti Csángó Bál szervezői annak idején azért fogtak össze, hogy ráirányítsák a figyelmet a veszélyeztetett moldvai, gyimesi és hétfalusi csángókra, az általuk létrehozott különleges értékekre, és segítsék a csángó közösségek fennmaradását.
Csak Bákó megyében nőtt a magyar lakosság száma
Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) által közzétett friss megyei bontású népszámlálási adatok értelmében a tíz évvel korábban regisztrált adatokkal összehasonlítva a jelentős magyar lakosságú megyék közül egyedül Bákó megyében nőtt a magyarság száma – tájékoztat közleményében a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége. Hangsúlyozzák: erőfeszítéseik, közösségformáló tevékenységeik, oktatási és kulturális programjaik, a Magyar Házak hálózatának kiépítése mind-mind szükségesek voltak ehhez a pozitív eredményhez.
“Azt nyilvánvalóan elhamarkodott lenne tényként kezelni, hogy a kommunista rendszer erőszakos asszimilációs törekvései okozta kárt máris sikerült volna visszafordítani, viszont az, hogy 353 személlyel többen vallották magukat magyarnak a tíz évvel ezelőtti népszámláláshoz képest, egyértelműen mutatja, hogy van eredménye a kulturális és anyagi befektetésnek a csángó közösségi életbe” - írják.
Bákó megye összlakossága 2011-ben 558 507 fő volt, a magukat magyarnak vallók száma pedig 4208. A 2021-es népszámlálás ideiglenes adatai szerint az összlakosság 502 150 fő, a magukat magyarnak vallók száma 4561.
Jelenleg mintegy ötvenezren beszélik a csángó magyar nyelvet, a Romániában élő csángó származásúak száma 250 ezer.
Borítókép: Pro Minoritate Alapítvány
