Az indoklás szerint a 93 éves Kissinger a globális problémák kutatásában elért eredményeivel érdemelte ki az akadémiai tagságot. A hírneves külpolitikai szakértő, aki Richard Nixon és Gerald Ford amerikai elnök kormányzása idején volt a washingtoni diplomáciai tárca vezetője (1973-1977) és a Fehér Ház nemzetközi tanácsadója (1969-1975), 1973-ban, a vietnami háborút lezárását célzó párizsi megállapodás tető alá hozásáért kapta meg a Nobel-békedíjat, vitatott körülmények között. Pályafutása során Henry Kissinger, aki egyebek között a szovjet-amerikai enyhülés egyik kezdeményezője volt, több politikatörténeti és külpolitikai tanulmány- és memoárkötetet jelentetett meg.
A világ Nobel-díjasai közül még Serge Haroche francia és Martinus Veltman holland fizikus, Roger Kornberg amerikai, Jean-Pierre Sauvage francia és Dan Sehtman izraeli kémikus, valamint Kenneth Arrow amerikai közgazdász lett az orosz akadémia külföldi tagja.
