Észre kellene venni, hogy ha bajban van a természet, annak részeként az emberiség is bajban van - figyelmeztetett a magyar államfő. Ezért nem a természetet, hanem "a saját természetünket kell legyőzni" - fűzte hozzá.
Áder János a klímaváltozás magyarországi hatásairól szólva kiszáradó patakokról, őshonos növények eltűnéséről, beéretlenül megperzselődő termésről beszélt, mondván: a pannon táj sem mentes a változások következményeitől, ami befolyásolja életünket, jövőnket.
A káros hatások útlevél nélkül közlekednek az egész Földön - fogalmazott, hangsúlyozva: a légkör közös, a vizeink egymásba folynak.
Az államfő Petőfi Sándort, Radnóti Miklóst, Szabó Magdát és Kányádi Sándort idézve szólt a szülőföld szépségeiről és megóvásának szükségességéről, majd úgy ítélte meg: ma már az a kérdés: "lesz-e még ez a táj ugyanígy hazája az utánunk jövőknek".
Meg tudjuk-e őrizni és továbbadni úgy, ahogy kaptuk? Lesz-e ugyanolyan tápláló terménye és a terménynek ismerős íze? Vagy a jelenlegi lesz az a nemzedék, amely - alig egyetlen emberöltő alatt - elherdálja évezredes, évmilliós örökségét? - sorolta a kérdéseket a köztársasági elnök.
Áder János újévi köszöntőjét ezúttal is Weisz Fanni esélyegyenlőségi aktivista fordította jelnyelvre a siket és nagyothalló nézők számára.
Borítókép: Áder János köztársasági elnök és Weisz Fanni jeltolmács, siket esélyegyenlőségi aktivista az államfő újévi köszöntőjének televíziós felvételén a Sándor-palotában 2019. december 27-én. MTI/Illyés Tibor
