Újra több mint 17 ezer új fertőzést igazoltak
Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter a román közszolgálati televíziónak nyilatkozva kijelentette: „rendkívül nagy a nyomás” a beteglétszám miatt a kórházakon. Arra is felhívta a figyelmet, hogy sajnos a járványgörbe még nem érte el a csúcsát, sőt még úgynevezett járványügyi platóról sem lehet beszélni. Arra a kérdésre, hogy véget érhet-e a negyedik járványhullám az év végére, Cseke Attila azt válaszolta: várhatóan igen, de „az év vége nagyon messze van, és jelenleg az egészségügyi ellátórendszer nagyon le van terhelve.”Szerdán országszerte 19 728 fertőzöttet kezeltek kórházban Covid-19-cel. 1799-en szorultak intenzív terápiás ellátásra. A kórházban kezelt páciensek között 480 kiskorú van, és közülük 39-et ápolnak az intenzív osztályon.Újabban 423 koronavírussal diagnosztizált személy haláláról érkezett jelentés, ezáltal a koronavírussal összefüggésbe hozható halálesetek száma Romániában 43 039-re emelkedett. Az Országos Kommunikációs Csoport (GCS) szerint kilenc haláleset korábban történt, kettő szeptemberben, hét októberben, csak most jelentették őket Bákó, Brassó, Konstanca, Galac, Máramaros, Neamţ és Temes megyéből.Szerdára 232 férfi és 191 nő halt meg, akiket Fehér, Arad, Argeş, Bákó, Beszterce-Naszód, Bihar, Botoşani, Brassó, Brăila, Buzău, Călăraşi, Krassó-Szörény, Kolozs, Konstanca, Kovászna, Dâmboviţa, Dolj, Galac, Giurgiu, Gorj, Hargita, Hunyad, Ialomiţa, Ilfov, Máramaros, Mehedinţi, Maros, Neamţ, Olt, Prahova, Szatmár, Szilágy, Szeben, Suceava, Teleorman, Temes, Tulcea, Vaslui, Vrancea megyében, illetve Bukarestben kezelték kórházban.
A 423 elhunyt közül egy páciens a 10 és 19 év közötti korosztályhoz tartozott, ketten 30 és 39 év közöttiek, tizenheten 40 és 49 év közöttiek, negyvenöten 50 és 59 év közöttiek voltak, 117 áldozat 60 és 69 év közötti, 146 pedig 70 és 79 év közötti volt, 95 páciens életkora meghaladta a 80 évet. Meghalt többek között egy 16 éves, társbetegségekkel küzdő Ialomiţa megyei fiú, aki nem volt beoltva koronavírus ellen.
A 423 halálos áldozat közül 390-en nem voltak beoltva, 379-nek volt valamilyen társbetegsége. A 33 beoltott áldozat 50 és 80 év közötti volt, egy kivételével mindannyian más betegségekben is szenvedtek.
Bukarestből (2834), illetve Prahova (754), Iaşi (716), Kolozs (708), Brassó (706), Ilfov (685) és Konstanca (622) megyéből jelentették a legtöbb új koronavírusos esetet. A legkevesebb új fertőzést Szatmár (86), Kovászna (98) és Beszterce-Naszód (133) megyében jegyezték.A fővárosban 16,51 ezrelékes a fertőzöttségi ráta. A mutató Ilfov megyében a legmagasabb, 17,14 az ezer lakosra jutó esetszám. Nagy a fertőzöttség Temes (10,34), Ialomiţa (9,76), Prahova (9,72), Konstanca (9,14) és Kolozs (9,1) megyében is. Az ország minden megyéje a vörös járványügyi zónába tartozik.
Kolozsváron, a kedden jegyzett 11,29 ezrelékhez képest enyhén csökkent, 11,27 ezrelék volt szerdán a két hétre összesítet, ezer lakosra számolt fertőzöttségi arány. Hat ezrelék fölötti az incidencia Désen (6,66), Szamosújváron (11,94), Bánffyhunyadon (6,24), Egeresen (15,89), Kecseden (7,16), Apahidán (11,04), Esküllőn (8,43), Kisbácsban (9,88), Bonchidán (9,30), Kolozsborsán (8,47), Magyarkályánban (6,34), Vajdakamaráson (7,89), Magyarkapuson (17,83), Kajántón (9,42), Csucsán (16,33), Csürülyén (10,15), Kolozson (6,86), Kozárváron (6,57), Erdőfeleken (9,28), Szászfenesen (10,90), Gyaluban (10,72), Körösfőn (6,82), Alsógyékényesen (10,51), Zsukon (10,65), Reketón (9,61), Magyargyerőmonostoron (12,17), Palackoson (6,38), Kissebesen (6,83), Kalotaszentkirályon (15,05), Szinden (7,76), Magyarszentpálon (7,15), Cegén (9,50), Járavizén (11,90), valamint Borsaújfaluban (14,84). A fertőzöttségi ráta Doboka községben a legmagasabb, 25,25 ezrelék.
Cseke: még nem tetőzött a járványhullám
Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter a román köztelevízió műsorában kiemelte: ha Romániában nem nő meg a lakosság átoltottsági szintje, az embereknek továbbra is szembesülniük kell a koronavírus közösségi terjedésével, és újabb járványhullámokkal. A tárcavezető megállapítása szerint „hatékonyabban is működhetne” a járványügyi rendelkezések és a korlátozások ellenőrzési mechanizmusa, mivel ilyen válsághelyzetekben a döntések alkalmazását szigorú ellenőrzésekkel, valamint szankciókkal kell biztosítani.
Megjegyezte: a lakosság hétvégi mobilitásának korlátozása, és lehetőség szerinti távmunka segíthetne a vírus terjedésének megfékezésében. A miniszter hozzátette ugyanakkor, „különbséget kell tenni az oltottak és oltatlanok között, s nem kellene szankciókat róni azokra az emberekre, akik voltak annyira felelősségteljesek, hogy beoltatták magukat.”
Az egészségügyi tárca szerdai közleménye szerint Cseke Attila telefonbeszélgetés során tájékoztatta Stella Kyriakides uniós egészségügyi biztost arról, Romániában még nem tetőzött a negyedik járványhullám, és hogy a lakosság átoltottsága „az utóbbi időben nőtt ugyan, de nem kielégítő mértékben.” Az ügyvivő miniszter ismét támogatást kért az uniós biztostól annak érdekében, hogy a romániai kórházak megfelelő mennyiségű tocilizumab gyógyszerhez jussanak, amely elengedhetetlen a súlyos állapotban lévő Covid-betegek kezelésében. Ugyanakkor azt kérte, küldjenek egészségügyi csapatokat meghatározatlan időre Romániába, amelyek segítséget nyújthatnak a hazai orvosoknak a járvány elleni küzdelemben.
Cseke Attila kedden hasonló ügyben beszélt lengyel hivatali kollégájával, Adam Niedzielskivel is, akitől ígéretet kapott, hogy fontolóra veszik Románia egészségügyi segélyezését.
Az elhunytak már nem férnek a halottasházban
A Digi24 hírtelevízió már keddi tudósításaiban arról számolt be, a koronavírusos betegek által megrohamozott kórházakban „háborús állapotok uralkodnak”: a betegségben elhunytak már nem férnek el a halottasházban, a folyósokon fekete zsákokba helyezett holttestek sorakoznak, a temetkezési vállalatok járművei pedig sorban állnak a kórházak udvarán.
Emilian Popovici, a román járványügyi társaság alelnöke felhívta a figyelmet arra, hogy egy hét alatt többen vesztették életüket a betegség szövődményeiben, mint ahányan az 1989-es forradalomban vagy az 1977-es földrengésben haltak meg. A szakember szerint Romániában már három hónapja meghaladja az 1,1-et a vírus reprodukciós rátája, amely azt mutatja, hogy egy fertőzött hány másik embert betegít meg.
Szerinte a döntéshozóknak ilyen körülmények között már rég szigorítaniuk kellett volna a járványügyi korlátozásokat. Úgy vélekedett: azok után, hogy a hatóságok felülbírálták a közegészségügyi intézet Bukarest és a vele összenőtt települések vesztegzár alá helyezésére vonatkozó javaslatát, nem is történhetett más, mint a járványhelyzet további romlása.
Csökkenti az elhalálozás kockázatát az oltás
A teljes körű beoltottság legalább hússzor csökkenti annak kockázatát, hogy a koronavírussal való megfertőződés elhalálozáshoz vezessen – jelentette ki szerdán Valeriu Gheorghiţă, az országos oltási kampányt koordináló bizottság (CNCAV) elnöke.
„A Covid ellen jelenleg a legjobb kezelést a védőoltás felvétele jelenti. Más megoldás nincs. Jelenleg egyetlen gyógyszer sem létezik, amelyik ezt biztosítaná. A 60 év fölötti személyek esetében százszor nagyobb a rizikó a végzetes kimenetelre, mint a 16 és 39 év közötti korosztály tagjainak körében” – jelentette ki a katonaorvos.
Gheorghiţă szerint az oltásellenes mozgalom pont azért kapott szárnyra, mert az oltást támogató kampány gyenge.
„Voltak olyan egészségügyi alkalmazottak is, akik nemhogy nem javasolták a védőoltást, hanem hevesen ellenezték azt. És csak alig néhány példát láttam arra, hogy szakmai csoportok a nyilvánosság előtt vagy a közösségi hálókon elhatárolódtak az ilyen hozzáállástó” – szögezte le az oltásparancsnok.
