JAKAB GÁBOR
Bárdos Lajos (1899–1986) zeneszerző a kérdésre ezt a gyönyörű választ adta: „Krisztus gyermekkoromban nem több, mint az izgalommal várt karácsony. Nagydiák éveimben kamaszos fölénnyel lefitymált legenda. Aztán a háború, a felnőtt élet megtanított arra, hogy Krisztus csakugyan az, aminek mondta magát: út, igazság és élet. Út, mert evangéliuma révén tudom, hogy merre járjak. Igazság,, mert nincsen egyetlen szava, mely tévedésnek bizonyult volna. Élet, mert soha semmi bajom nem lett abból, de másnak sem, hogy megfogadtam legfőbb parancsát: szeresd felebarátodat”.
Bárcsak mi is azonosulni tudnánk a zeneszerző sokatmondó vallomásával. Ám ez csak akkor lehetséges, ha valamennyire sikerül feléleszteni magunkban a gyermeki lelkületet. Az ember legnagyobb vétke az, ha megöli magában a gyermeket. Jó lenne ezt végiggondolni éppen a nagybetűvel írt Gyermek(Jézus) születésnapjára, karácsonyra készülőben. Igen, végig kellene gondolni alaposan azt, hogy advent nélkül soha nincs karácsony, karácsony nélkül nincs béke, béke nélkül nincs szeretet, és szeretet nélkül nincs igazi boldogság.
Az annyira óhajtott béke pedig nem egyéb – Szent Ágoston szerint – mint „a rend nyugalma”. (Latinul: Tranquillitas ordinis). Nos, ahol nincs rend, ott béke sincs!
Ezekkel a gondolatokkal kívánok mindenkinek áldott karácsonyt és békés új esztendőt.
(Borítókép: Paul Gauguin - Karácsony éj)
