Bejelentették a kolozsvári székhelyű Erdélyi Mozgóképmúzeum megalapítását
Az Erdélyi Mozgóképmúzeum hivatalos alapító eseményének kezdetén Xantus Gábor filmrendező elmondta, hogy kezdeményezésük egyik mottója: az álom, a terv annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. A múzeum társalapítója kiemelte: filmes pályafutása során több alkalommal is szemtanúja volt olyan helyzeteknek, amikor a hozzá nem értés miatt filmtekercsek és filmtörténeti ereklyék kallódtak el, landoltak a szemétben, mindez pedig hozzájárult ahhoz, hogy később elkezdje gyűjteni a különféle kamerákat, filmes felszereléseket, régi mozigépeket és filmtekercseket.
A filmrendező úgy fogalmazott: az eseményt kiegészítő filmtörténeti betekintő-kiállítás a készülő múzeum egy szeletét mutatja be, a közönség elé tárva immár történelmi relikviáknak számító mozgóképes felszereléseket. Xantus Gábor hozzátette: a Szabók bástyája emeleti terében látható tárlat néhány hét múlva átkerül az Erdélyi Mozgóképmúzeum épületébe (amelynek pontos címét egyelőre hivatalosan nem ismertették), majd a gyűjtemény további darabjaival kiegészülve nyeri el végleges formáját. „Csupán az út elején járunk, megtörtük a jeget és bár még nem jutottunk túl messzire, de láthatóvá tettük a múzeum perspektíváit” – fogalmazott a filmrendező, kiemelve: a múzeumalapítás bejelentésének időpontját igyekeztek Janovics Jenő születésének 150. évfordulójához közelíteni, aki rendezői, színigazgatói, mozialapító és filmgyáros tevékenysége révén a mozi- és filmtörténet meghatározó és legendás alakjává vált, Kolozsvárt a korabeli filmgyártás egyik jelentős központjává téve.
A filmművészet iránti szeretet jele, az emlék- és értékőrzés eszköze...
A Xantus Áron és apja, Xantus Gábor által megálmodott mozgóképmúzeum alapító eseményén Laurențiu Damian egyetemi tanár, filmrendező, a Romániai Filmművészek Szövetségének (UCIN) elnöke elmondta: megtiszteltetés számára, hogy személyesen láthatja, milyen nagy érdeklődés van Kolozsváron a mozgókép, a múzeum, ezáltal pedig a készülő mozgóképmúzeum iránt is. Laurențiu Damian ígéretet tett, hogy az Erdélyi Mozgóképmúzeum gyűjteményét bukaresti felszerelésekkel és relikviákkal is támogatni, gyarapítani fogják, majd zárásként a filmművészet iránti szeretet jelének, az emlék- és értékőrzés eszközének nevezte a két Xantus, apa és fia kezdeményezését.
Alexandra Rus művészettörténész kivételesnek nevezte a múzeumalapítás ötletét egy olyan városban, amelynek történelméhez ilyen szorosan hozzákapcsolódik a film, majd Xantus Gábor és Xantus Áron kiemelkedő filmes eredményeit méltatta.
Az eseményen Bitay Enikő akadémikus, egyetemi tanár, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) elnöke úgy fogalmazott: „Egy kiállítás megnyitása fontos ünnepi momentum, hiszen azt jelzi, hogy van erre érdemes, bemutatható anyag, illetve van szándék, elkötelezettség a gyűjtemények ismertetésére.” Kiemelte: Xantus Gábor kérésére az EME Janovics Jenő irathagyatékából digitalizált fotókkal járult hozzá a Szabók bástyájában megtekinthető kiállításhoz.
Örökségünkből merítve fejleszteni, gazdagítani a jövő filmművészetét...
A folytatásban Demian József filmrendező videóüzenetében hangsúlyozta: a film elkészülhet forgatókönyv, rendező és színész nélkül is, de semmiképp nem valósulhat meg operatőr, illetve az általa használt filmes felszerelések nélkül, ez pedig erősíti a mostani kiállítás és a készülő múzeum jelentőségét.
„A múzeumok a múltról beszélnek, de a jövőhöz szólnak” – fogalmazott üzenetében Buglya Sándor filmrendező, kiemelve: lehet, hogy az ifjú generációk tagjai majd épp az Erdélyi Mozgóképmúzeumban ismerkednek meg a filmtörténet csodálatos száz évével, ott tudják meg, hogy Kolozsvár a magyar filmgyártás bölcsője volt, találkozva olyan nevekkel, mint Janovics Jenő, Kertész Mihály, Korda Sándor, Jászai Mari vagy Blaha Lujza. „Kolozsváron, ahol több egyetemen is oktatnak filmművészetet, mit lehetne jobbat kívánni, minthogy szülessenek ma is jeles filmes alkotók, akik merítve a rájuk hagyott örökségből fejlesztik és gazdagítják a jövő filmművészetét” – tette hozzá Buglya Sándor.
A készülő múzeumban korabeli mozgóképtechnikai eszközök, vetítőgépek, filmfelvevők, utómunka-berendezések kerülnek bemutatásra, de a filmkészítés különféle műfajaihoz kapcsolódó, történelmi értékű archív filmanyagokat, üveglemezekre és celluloidra rögzített kliséket, werkfotókat, mozgóképfelvételek nyersanyagait is ott fogják majd őrizni, digitalizálni. Az Erdélyi Mozgóképmúzeum a Xantus Áron és Xantus Gábor által létrehozott Xantus Alapítvány kezdeményezésére a román Nemzeti Filmközponttal (CNC), a Romániai Filmművészek Szövetségével (UCIN), az Erdélyi Múzeum Egyesülettel (EME) és Kolozsvár Polgármesteri Hivatalával partnerségben jön létre.
Borítóképet készítette: Rohonyi D. Iván. Az eseményen készült fotóriport ide kattintva tekinthető meg.
