Dévához közelítve, a 371 m magas Várhegy tetején található vár romjai messziről látszanak. A Várhegyről – amely természetvédelmi terület, és a régészeti kutatások szerint már a neolitikumban is lakott volt – belátni a Maros-völgy gyönyörű táját, nem véletlen, hogy múltunk eme gyöngyszeméhez, Erdély egyik legfestőibb, legromantikusabb helyéhez kötődik a mindenki által ismert népballada, a Kőmíves Kelemen. A történelmi műemlékek jegyzékében HD-II-a-A-03216 szám alatt nyilvántartott várat többször átépítették, napjainkban évente mintegy 200 ezer turista látogatja.
Kun-Gazda
Gergely (Pro Agricultura Egyesület)
A május igencsak eseménydús hónap a veteményesben. Kiültethetjük az összes palántát, de magról is vethetünk számos növényt, felállíthatjuk a támasztékokat az ezt igénylő növényeknek, és bizony májussal elérkezett a gyomlálás, a talajtakarás ideje is.
Dr. Szádeczky Lajos Barangolás a Retyezát körül című, 1908-as leírásában méltán nevezi a Retyezátot, vagyis a Zerge-havasokat „hátszegi hegykirálynak”. A hegység északi főgerincének 2000 m-t meghaladó, gyakran a nyári hónapokban is hósapkát viselő csúcsai tiszteletet parancsolóan magasodnak a Hátszegi-medence felé, a hegység maga évente mintegy 35 ezer turista számára jelent feledhetetlen élményt.
Április talán a legszeszélyesebb hónapunk: alig néhány napja 24–28 Celsius-fok meleg és szikrázó napsütés, majd hirtelen lehűlés, várható fagyok, hegyvidéken hóesés. Bármilyen legyen is az időjárás, az biztos, hogy a kertek, a növények feléledtek, a fák virágba borultak – a „vegetációs pezsgés” a növények életében közel egy hónappal történik korábban. Az orgona virágai például idén már április első heteiben kinyíltak, holott az orgona „hagyományosan” május elején, anyák napján szokott virágozni.
A hátszegi-medencei Dinoszaurusz Geopark létrehozásának ötlete a Prágában tartott ProGEO konferencián röppent fel először 2000-ben. Hosszas egyeztetés, szervezés után a gondolat megvalósult, a Geopark a Bukaresti Egyetem gyámsága alatt működik. Nemcsak több ezer turista keresi fel évente, de a kiterjedt területen komoly őslénykutatást célzó ásatások is folynak. Arról viszont csak kevesen tudnak, hogy mindez báró Nopcsa Ferenc 19. század elején megkezdett tudományos munkásságának köszönhető.
A rovatcímet figyelembe véve magyarázkodnom kell, ugyanis a gyep nem ehető, tehát nem kerül a kertből az asztalra. Ez a cikk elsősorban az esztétikai élmény miatt íródik, amit egy szép, gondozott kert jelent, és emiatt kétségtelen, hogy eltér az eddigi és az elkövetkezendő írásoktól.
Bizony írni kell a virágfertőző moníliáról, ami a meggy, de a kajszi esetében is komoly – olykor visszafordíthatatlan – károkat okozhat. Az idő kimondottan meleg, ami döntően meghatározhatja a fertőzés nagyságát. Az időjósok március második felében jobbára csapadékos, enyhe tavaszias napokról beszélnek, ami a monília terjedésének a legjobban kedvez. Ha közben netán lehűl az idő, a virágzás elhúzódhat, ilyenkor a szirmok hosszabban ki lesznek tárva a monília gombának.
A malomvízi Kolcvár, pontosabban Kendeffy-vár jelenleg az állam tulajdonában van, HD-II-a-A-03458 kóddal hivatalosan történelmi műemlékként van beiktatva. A várrom a Retyezát-hegység északi lábánál, Malomvíz (Râu de Mori) község Malomvíz-torok (Suseni) nevű települése mellett, meredek, 726 m magas sziklaszirten található, a havasi szoros egyik szűk völgyének bejáratánál. Fenntről a kilátás gyönyörű: északra nézve a Hátszegi-medence tárul a szemünk elé, a sziklaszirt aljában a Kis-Sebes (Râuşor) morajlik, és ha végigtekintünk a folyó medrén, a hatalmas erdőkkel borított hegyek mögött feltűnnek a Retyezát 2000 métert meghaladó csúcsai.
Vágjunk is bele, és kertelés nélkül mondjuk el, hogy a permetezés a növénygondozás egyik fontos lépése. A permetezés igen tág fogalom, de ha nagyon leegyszerűsítjük, akkor arról van szó, hogy permetszert juttatunk a hajtásokra, levelekre, termésekre. Sokféle permetszer létezik, vannak vegyszerek, keverékek, de biokertészeti, vagyis természetes alapú készítmények is.
Nemrég Simon Zoltán falugazdász kollégámmal beszéltünk arról, hogy mennyire nincs jelen a 2020-as évek közbeszédében Wagner István, akinek pedig rengeteget köszönhet az erdélyi virágkertészeti kutatás, többek között neki köszönhető, hogy az 1960-as években Románia felkerült a világ rózsanemesítési térképére. A nőnap remek lehetőséget kínál, hogy felidézzük annak az embernek az emlékét, aki munkásságának eredményeivel oly sok embert örvendeztetett meg a hosszú évtizedek során.
Tizenötödik alkalommal szervezte meg a dévai római katolikus plébánia a gyermekek számára a gyimesi téli hittantábort február 18–22. között, ezúttal Hajnalcsillag címmel. A dévai gyermekek évek óta visszatérő vendégek a Gyimesekbe, köszönhetően Főcze Imre, Bonaventura OFM plébánosnak, aki maga is a hely szülötte, és akinek szervezésében az „aprószentek” évente kétszer – télen és nyáron – látogatnak a térségbe.
A hazai sajtóban, sajnos, nemigen lehet olvasni a rezervátumról, illetve a honi tájainkon uralkodó kommunikációs mintának megfelelően csak akkor röppennek fel róla hírek, ha valami baj történik, amit „katasztrófaszenzációként” lehet az olvasóközönség elé tárni. A bölényrezervátum hosszas csend után 2014 őszén azért került a figyelem középpontjába, mert az állatok között felütötte fejét a kéknyelv-kór, hét egyed pusztulását okozva. Később kiderült, Németországból behozott fertőzött példány okozta a tragédiát.