Új sóbánya épül Kolozs megyében: számos munkahely jöhet létre

Vákár István: Erdély közismert kincse a „fehér arany”

Gal Avram, a Salt Min vállalat vezetője szerint a bánya stratégiai jelentőségű projekt
Jelentős befektetés indult régiónkban: Torda közelében, Palackos község területén új sóbánya létesül – jelentette be a Salt Min vállalat. Az illetékes hatóságok minden szükséges engedélyt kiadtak, így a beruházás zöld utat kapott: megkezdődhet az építkezés, majd ezt követően a kitermelés is. Fontos kiemelni, hogy a projekt az operatív szakaszba lépve teljes egészében hazai tőkéből valósul meg. Az új sóbánya megvalósítása jelentős lépést jelent a térség ásványkincseinek hasznosításában, valamint Románia gazdasági függetlenségének erősítésében. Vákár István, a Kolozs megyei tanács RMDSZ-es alelnöke lapunknak úgy nyilatkozott: örvendetes ez a nagy horderejű beruházás, ugyanakkor az ilyen esetekben kiemelten figyelni kell a környezetvédelmi hatásokra. „Az adók és illetékek révén a befektetés fontos bevételi forrást jelent az érintett települések számára” – szögezte le.

Alig néhány kilométerre a tordaitól, új sóbánya létesül Kolozs megyében. Gal Avram, a Salt Min vállalat vezetője bejelentette: a helyi, a regionális és az országos illetékes hatóságoktól megszerzett engedély azt igazolja, teljesítették a kitermelés elindításához szükséges valamennyi jogi és adminisztratív feltételt.  Úgy véli, a bánya stratégiai jelentőségű projekt, amely a hatályos jogszabályok betartására és a felelős fejlesztésre épül.

A munkálatok megkezdésére kiadott engedély azt jelzi, hogy a projekt a tervezési szakaszból a tényleges megvalósítás fázisába lép. Ez hosszú és kitartó munka eredménye, amely teljes mértékben megfelel a jogi követelményeknek, és megerősíti a száz százalékban román tőkéből finanszírozott beruházás komolyságát – nyilatkozta Gal Avram.

Hozzátette: az első szakaszban a beruházás értéke mintegy 4 millió euróra becsülhető. Ezt az összeget a kezdeti infrastruktúra kiépítésére, a kitermeléshez szükséges berendezések beszerzésére és a bányaterület megszervezésére fordítják. Közép‑ és hosszú távon a teljes beruházás elérheti a 30 millió eurót is a termelési kapacitások bővítésével és a bányászati tevékenységek megerősítésével. 

A vállalat vezetése szerint a kitermelés korszerű technológiákat integrál majd a gazdasági hatékonyság, az üzembiztonság és a környezetvédelem biztosítása érdekében. A projekt a román és európai jogszabályok által előírt legmagasabb környezetvédelmi és biztonsági szabványoknak is megfelel.

A fejlesztés stabil munkahelyeket hozhat

A befektetők kifejtették: a beruházás másik jelentős előnye a helyi közösségre gyakorolt pozitív hatás. A bánya fejlesztése várhatóan stabil munkahelyeket teremt, hozzájárul a térség gazdasági fellendüléséhez, új befektetéseket vonz, valamint növeli a helyi bevételeket.

A cég képviselői megköszönték a helyi, megyei és országos hatóságok támogatását és együttműködését, amelyek lehetővé tették a projekt elindítását. Egy olyan gazdasági környezetben, ahol a természeti erőforrások egyre inkább stratégiai jelentőségűvé válnak, ezek felelős kitermelése valós esélyt jelent Románia versenyképességének növelésére európai szinten. 

Kiemelték: a palackosi bánya nem csupán ipari beruházás, hanem egyértelmű jelzés is arra, hogy a fenntartható fejlődés román tőkével, a törvények betartásával és az ország természeti erőforrásainak intelligens hasznosításával kezdődhet. 

„Románia kezdi saját kezébe venni gazdasági sorsát” – összegezte az üzletember. 

Szakemberek szerint a palackosi sókészlet rendkívül tiszta akár 98,8 százalékos NaCl-tartalommal –, ezért a kitermelt sót a nemzetközi piacokon is versenyképes termékként kívánják értékesíteni.

Vákár István: az orosz–ukrán háború miatt nagyon megnőtt a só ára

A Kolozs Megyei Tanács RMDSZ-es alelnöke a Szabadságnak elmondta: az ukrán–orosz háború miatt nagyon megnőtt a só ára, ezért is kiemelt jelentőséggel bír a hazai tőkéből megvalósított befektetés.

– Köztudott, Erdély egyik nagy kincse az úgynevezett „fehér arany”, történelmi tény, hogy Torda térsége sókitermelő központ. Mint tudjuk, Kolozs megye alatt létezik egy nagy sóréteg, amely Tordától a Mezőségen át több helyen közelebb kerül a felszínhez. A Kolozs és Szék sóvidékek egészen Désig terjednek, ahol a másik nagy, régi kitermelő bánya található. Emellett Szásznyíres és Bálványosváralja között kisebb, újkori felszíni kitermelés is folyik – fogalmazott.

Hozzátette, Torda környékén a központi hatóság két kitermelő licencet bocsátott ki.

A Kolozs Megyei Tanács részt vesz az építkezési engedélyek kiadásában. Ilyen esetekben kiemelten fontos a környezetvédelmi hatások figyelembevétele, valamint a termék szállítási útvonalának megtervezése olyanformán, hogy lehetőség szerint elkerülje a településeket, hiszen jelentős súlyok mozgatására kell számítani – fogalmazott Vákár István.

A Kolozs megyei döntéshozó testület alelnöke szerint nagy előnye a projektnek a munkahelyteremtés is. Nem utolsósorban az adók és járulékok befizetése is jelentős bevételt biztosít az érintett települések számára – vélekedett.

Silye Lóránd geológus: a kősó a felszín közelében van

Silye Lóránd geológus, egyetemi docens, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem munkatársát a sólelőhelyben gazdag kistérségről kérdeztük.

A szakember tudomása szerit aSalt Min Kft.-nek jelen pillanatban 2044 decemberéig van bányatelke (kitermelési licensze) egy majdnem fél négyzetkilométeres területre, ahol a kősó nem közvetlenül a felszínen, de annak közelében helyezkedik el, s amelyet jelenleg egy sós-mocsár borít. 

Külön érdekesség, hogy a terület helyneve a Valea Murăturii (Savanyúság-völgy). Az első nyolc évben a klasszikus mélyművelésű bányászatot tervezik, szabályos kamrákkal és pillérekkel, majd a kilencedik évben térnének rá az úgynevezett oldatos kitermelésre, amelynek során a sótelepet vizet befecskendezve, oldat formájában hoznák a felszínre. A beruházásnak nagy előnyére van az a logisztikai lehetőség, hogy a 300-as vasúti fővonal a településen halad át. A környezeti kár az elsősorban a meglévő sós mocsár élőhelyének, benne halofil egysejtű élőlények és növények, esetlegesen ritkaságok, eltűnése lehet. A munkahelyek száma azért nem lesz túl magas, mivel egy jól gépesített, viszonylag kis kiterjedésű sóbánya nem igényel nagy létszámú munkaerőt – fogalmazott Silye Lóránd.

Köszönjük, hogy előfizet a Szabadságra és támogatja lapunkat!

promedtudo2Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

Egy héten belül kell megtalálnia a környezetvédelmi minisztériumnak a parajdi bányakatasztrófa és a Kis-Küküllő sószennyezettsége miatt vízellátási gondokkal küzdő Maros megyei települések számára a legjobb műszaki megoldásokat – határozott szombaton rendkívüli ülésén az Országos Katasztrófavédelmi Bizottság (CNSU).
Közhír