Új sóbánya épül Kolozs megyében: számos munkahely jöhet létre

Vákár István: Erdély közismert kincse a „fehér arany”

Gal Avram, a Salt Min vállalat vezetője szerint a bánya stratégiai jelentőségű projekt
Jelentős befektetés indult régiónkban: Torda közelében, Palackos község területén új sóbánya létesül – jelentette be a Salt Min vállalat. Az illetékes hatóságok minden szükséges engedélyt kiadtak, így a beruházás zöld utat kapott: megkezdődhet az építkezés, majd ezt követően a kitermelés is. Fontos kiemelni, hogy a projekt az operatív szakaszba lépve teljes egészében hazai tőkéből valósul meg. Az új sóbánya megvalósítása jelentős lépést jelent a térség ásványkincseinek hasznosításában, valamint Románia gazdasági függetlenségének erősítésében. Vákár István, a Kolozs megyei tanács RMDSZ-es alelnöke lapunknak úgy nyilatkozott: örvendetes ez a nagy horderejű beruházás, ugyanakkor az ilyen esetekben kiemelten figyelni kell a környezetvédelmi hatásokra. „Az adók és illetékek révén a befektetés fontos bevételi forrást jelent az érintett települések számára” – szögezte le.

Alig néhány kilométerre a tordaitól, új sóbánya létesül Kolozs megyében. Gal Avram, a Salt Min vállalat vezetője bejelentette: a helyi, a regionális és az országos illetékes hatóságoktól megszerzett engedély azt igazolja, teljesítették a kitermelés elindításához szükséges valamennyi jogi és adminisztratív feltételt.  Úgy véli, a bánya stratégiai jelentőségű projekt, amely a hatályos jogszabályok betartására és a felelős fejlesztésre épül.

A munkálatok megkezdésére kiadott engedély azt jelzi, hogy a projekt a tervezési szakaszból a tényleges megvalósítás fázisába lép. Ez hosszú és kitartó munka eredménye, amely teljes mértékben megfelel a jogi követelményeknek, és megerősíti a száz százalékban román tőkéből finanszírozott beruházás komolyságát – nyilatkozta Gal Avram.

Hozzátette: az első szakaszban a beruházás értéke mintegy 4 millió euróra becsülhető. Ezt az összeget a kezdeti infrastruktúra kiépítésére, a kitermeléshez szükséges berendezések beszerzésére és a bányaterület megszervezésére fordítják. Közép‑ és hosszú távon a teljes beruházás elérheti a 30 millió eurót is a termelési kapacitások bővítésével és a bányászati tevékenységek megerősítésével. 

A vállalat vezetése szerint a kitermelés korszerű technológiákat integrál majd a gazdasági hatékonyság, az üzembiztonság és a környezetvédelem biztosítása érdekében. A projekt a román és európai jogszabályok által előírt legmagasabb környezetvédelmi és biztonsági szabványoknak is megfelel.

A fejlesztés stabil munkahelyeket hozhat

A befektetők kifejtették: a beruházás másik jelentős előnye a helyi közösségre gyakorolt pozitív hatás. A bánya fejlesztése várhatóan stabil munkahelyeket teremt, hozzájárul a térség gazdasági fellendüléséhez, új befektetéseket vonz, valamint növeli a helyi bevételeket.

A cég képviselői megköszönték a helyi, megyei és országos hatóságok támogatását és együttműködését, amelyek lehetővé tették a projekt elindítását. Egy olyan gazdasági környezetben, ahol a természeti erőforrások egyre inkább stratégiai jelentőségűvé válnak, ezek felelős kitermelése valós esélyt jelent Románia versenyképességének növelésére európai szinten. 

Kiemelték: a palackosi bánya nem csupán ipari beruházás, hanem egyértelmű jelzés is arra, hogy a fenntartható fejlődés román tőkével, a törvények betartásával és az ország természeti erőforrásainak intelligens hasznosításával kezdődhet. 

„Románia kezdi saját kezébe venni gazdasági sorsát” – összegezte az üzletember. 

Szakemberek szerint a palackosi sókészlet rendkívül tiszta akár 98,8 százalékos NaCl-tartalommal –, ezért a kitermelt sót a nemzetközi piacokon is versenyképes termékként kívánják értékesíteni.

Vákár István: az orosz–ukrán háború miatt nagyon megnőtt a só ára

A Kolozs Megyei Tanács RMDSZ-es alelnöke a Szabadságnak elmondta: az ukrán–orosz háború miatt nagyon megnőtt a só ára, ezért is kiemelt jelentőséggel bír a hazai tőkéből megvalósított befektetés.

Köztudott, Erdély egyik nagy kincse az úgynevezett „fehér arany”, történelmi tény, hogy Torda térsége sókitermelő központ. Mint tudjuk, Kolozs megye alatt létezik egy nagy sóréteg, amely Tordától a Mezőségen át több helyen közelebb kerül a felszínhez. A Kolozs és Szék sóvidékek egészen Désig terjednek, ahol a másik nagy, régi kitermelő bánya található. Emellett Szásznyíres és Bálványosváralja között kisebb, újkori felszíni kitermelés is folyik – fogalmazott.

Hozzátette, Torda környékén a központi hatóság két kitermelő licencet bocsátott ki.

A Kolozs Megyei Tanács részt vesz az építkezési engedélyek kiadásában. Ilyen esetekben kiemelten fontos a környezetvédelmi hatások figyelembevétele, valamint a termék szállítási útvonalának megtervezése olyanformán, hogy lehetőség szerint elkerülje a településeket, hiszen jelentős súlyok mozgatására kell számítani – fogalmazott Vákár István.

A Kolozs megyei döntéshozó testület alelnöke szerint nagy előnye a projektnek a munkahelyteremtés is. Nem utolsósorban az adók és járulékok befizetése is jelentős bevételt biztosít az érintett települések számára – vélekedett.

Silye Lóránd geológus: a kősó a felszín közelében van

Silye Lóránd geológus, egyetemi docens, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem munkatársát a sólelőhelyben gazdag kistérségről kérdeztük.

A szakember tudomása szerit aSalt Min Kft.-nek jelen pillanatban 2044 decemberéig van bányatelke (kitermelési licensze) egy majdnem fél négyzetkilométeres területre, ahol a kősó nem közvetlenül a felszínen, de annak közelében helyezkedik el, s amelyet jelenleg egy sós-mocsár borít. 

Külön érdekesség, hogy a terület helyneve a Valea Murăturii (Savanyúság-völgy). Az első nyolc évben a klasszikus mélyművelésű bányászatot tervezik, szabályos kamrákkal és pillérekkel, majd a kilencedik évben térnének rá az úgynevezett oldatos kitermelésre, amelynek során a sótelepet vizet befecskendezve, oldat formájában hoznák a felszínre. A beruházásnak nagy előnyére van az a logisztikai lehetőség, hogy a 300-as vasúti fővonal a településen halad át. A környezeti kár az elsősorban a meglévő sós mocsár élőhelyének, benne halofil egysejtű élőlények és növények, esetlegesen ritkaságok, eltűnése lehet. A munkahelyek száma azért nem lesz túl magas, mivel egy jól gépesített, viszonylag kis kiterjedésű sóbánya nem igényel nagy létszámú munkaerőt – fogalmazott Silye Lóránd.

promedtudo2Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

Egy héten belül kell megtalálnia a környezetvédelmi minisztériumnak a parajdi bányakatasztrófa és a Kis-Küküllő sószennyezettsége miatt vízellátási gondokkal küzdő Maros megyei települések számára a legjobb műszaki megoldásokat – határozott szombaton rendkívüli ülésén az Országos Katasztrófavédelmi Bizottság (CNSU).
Közhír