Bemutatták Péntek János kötetét a megszervezés és működés történetéről
„Ez a könyv több annál, amit a címe és az alcíme ígér: dokumentáltan leírja a Kolozsvári Akadémiai Bizottság megszervezését követő első tizenöt évet, ugyanakkor olyan általános tanulságot is sugall, amelyet bármelyik intézményszervező vagy intézményvezető megfogadhat” – fogalmazott Péntek János könyve kapcsán Gábor Csilla, a KAB jelenlegi elnöke.
Mint elmondta, a hat nagy fejezetből álló kötet első része az előzményekkel foglalkozik, amely visszanyúlik a 19. századba, ugyanis a 18. század végén, a 19. század elején a magyar tudományos akadémia létrehozása közös eszmévé vált Magyarországon és Erdélyben. „Az 1825-ben létrehozott Magyar Tudományos Akadémia és az erdélyi tudományosság közötti kapcsolat 1949 és 1989 között nemigen létezett, közeledések 1990 után történtek. A Magyar Tudományos Akadémia romániai területi bizottságának létrejötte katalizáló szerepet töltött be a magyarországi és erdélyi magyar tudományosság közötti közeledést illetően” – emelte ki Gábor Csilla.
Kifejtette: a kiadvány második fejezete a 2006 októbere és 2008 júniusa közötti időszakot mutatja be, amely alatt sor került az MTA területi kiterjesztésére és a KAB létrehozására. „Az elmúlt időszakban az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) és a KAB egymás támasza és kiegészítője volt, amit a 2007-es együttműködési dokumentum is megerősített” – tette hozzá.
Fotó forrása: www.kab.ro
A harmadik fejezet a 2008 és 2011 közötti időszakot taglalja. „Bizonyos mértékű csalódottságot érzek, mivel abban az időszakban a megtorpanás jelei voltak láthatók az MTA és a KAB között, illetve a KAB presztízsveszteséget szenvedett el Erdélyben” – jegyezte meg a KAB elnöke.
Elmondta: a kötet negyedik fejezetében – amely a 2011 és 2014 közötti időszakot mutatja be – a szerző kitér arra, hogy a KAB igyekezett a meglévő projekteket teljesíteni, és a teljesítményeket a közösségi megbecsülés tárgyává tenni. „Felmerül a regionális integrálódás fontossága, hogy ne csak Kolozsváron legyenek események, hiszen a KAB a teljes romániai magyarságé” – fogalmazott.
Az ötödik fejezet visszatekintő összegzés a 2002 és 2012 közötti időszakra, amely egyúttal az erdélyi magyar tudományosság tanulságainak összegzése is. A hatodik fejezet azt fogalmazza meg, hogy a tudománypolitika és a nemzetpolitika nincs összhangban, továbbá a KAB nem stabilizálódott a remélt mértékben, nem kapta meg a kellő pozíciót sem az MTA keretében, sem a romániai magyar tudományosság terén – jegyezte meg Gábor Csilla, kiemelve: az induláshoz képest óriásit változtak a lehetőségek, a KAB-ra pedig igazodási pontként és valóságos szellemi mérceként tekinthetünk.
Péntek János akadémikus zárszóként megjegyezte: a KAB létrehozását követő magas rangú magyar személyiségek ígéretei az MTA 2008-as elnökváltása után nem mindig valósultak meg. Kifejtette: szükség van arra, hogy a KAB ne legyen szimbolikus intézmény, ugyanakkor a KAB nem konkurens a meglévő erdélyi magyar intézményekkel. Péntek János örömmel emlékezett arra, hogy a Román Akadémia Kolozs megyei kirendeltsége nem nehezményezte a KAB létrehozását.
Borítókép: Péntek János kötetét Gábor Csilla ismertette. Fotó forrása: Facebook/KAB
