Tíz év, egy iskola, egy közösség – ünnepi hét a szamosújvári Kemény Zsigmond Líceumban

A jubileumi héten diákok, pedagógusok és öregdiákok együtt idézték fel az eredményeket

Az iskola névadójáról, Kemény Zsigmondról is megemlékeztek a jubileumi rendezvénysorozaton (Kép: Riti József Attila)
Tíz éve, azaz 2016 őszén nyitotta meg kapuit Szamosújváron az akkor Szamosújvári Magyar Tannyelvű Elméleti Líceum. Története jóval régebb kezdődött. A Téka Alapítvány által, a magyar állam támogatásával épült épületben ekkor költöztek be a városban három intézményben és öt épületben tanuló magyar osztályok. Két év múlva vette fel a Pusztakamaráson eltemetett Kemény Zsigmond író nevét, és kereste az útját. Az elmúlt évtizedben az intézmény otthont adott a magyar oktatásnak, közösséget épített. A tizedik évfordulót ünnepelték: az Iskola másként héten a legkisebbektől a végzősökig minden korosztály bekapcsolódott a programokba: ezek között kirándulások, projektnapok, játékok, Kemény Zsigmondról szóló foglalkozások és tudományos konferencia is szerepelt. Megtartották a Kemény Alumni találkozót is, a gálaműsoron pedig felidézték az elmúlt tíz év eredményeit, a névadó örökségét és az iskola közösségének történetét.

Ünnepi hét zajlott a szamosújvári Kemény Zsigmond Elméleti Líceumban: október 12. és 16. között szervezték meg az Iskola másként tematikus hetet, amelyet idén az iskola névadójának és az elmúlt tíz évnek szenteltek. Hétfőn a Generációk körhintája elnevezésű forgószínpad játékba az iskola minden diákja és pedagógusa bekapcsolódott. Negyven csapat alakult ki, tíz különböző korosztályú diákból, akik nyolc műhelyben alkothattak, játszottak, 15 percenkénti váltással. Öt útvonal mentén, az iskola minden zegzugát belakva, a folyosókon, a tornateremben, a sószobában, az informatika laborban, mindenhol játék és nevetés volt. 

Az eseményt idén is izgalmas kirándulások tették teljessé, amelyeken évfolyamonként eltérő, élményekben dús programok várták a diákokat.

A felsőbb osztályosok ezúttal egy igazán különleges, tematikus útvonalat jártak végig: lépésről lépésre követték iskolánk névadójának az életútját. A történeti utazás során ellátogattak Alvincre, a születés helyszínére, megtekintették a diákéveknek otthont adó Nagyenyedet, valamint bejárták a történelmi jelentőségű Gyulafehérvárt is. Egy kisebb delegáció, az igazgató irányításával, megkoszorúzta a pusztakamarási sírhelyet. 

Eközben az elemi osztályosok sem unatkoztak. A legkisebbek a gyönyörűen felújított gernyeszegi Teleki-kastély felé vették az irányt, ahol a nagy sikerű Kincskereső program rejtélyeit fejtették meg. A nap megkoronázásaként a gyermekek a marosvásárhelyi állatkertbe is ellátogattak, ahol felejthetetlen élményekkel gazdagodva zárták a közös kirándulást.

A legkisebbek igazi „időutazásban” is részt vehettek, de reneszánsz táncház és játszóház is várta őket. A hangulatos foglalkozásokat Szabó Linda táncoktató, a Passeggio Historikus Táncegyüttes, valamint a Sigismund Toduță Zenei Főgimnázium diákjai irányították, Tóth Ágnes vezetésével. 

Az öt–nyolc osztályosok eközben iskolánk névadója, Kemény Zsigmond zsibói napjainak nyomába eredtek. Az interaktív projektnap során a diákok csapatokban dolgoztak: makettet építettek, naplóoldalt, rádióhírt és vezércikket fogalmaztak, emellett forgatókönyvet és színpadi jelenetet is írtak, amelyeket a zsűri előtt mutattak be. 

Ezen a megmérettetésen nem voltak vesztesek, csak győztesek: a feladatok során mindenki egy lépéssel közelebb került Kemény Zsigmond szellemi örökségéhez és világához. A gimnáziumi és középiskolai korosztály (öt–tizenkettő osztály) sem maradt ki a közös alkotásból: a diákok saját iskolazászlót festettek és -himnuszt írtak. A rendkívül kreatív feladat során a tanulók megmutathatták, mit jelent számukra az iskolájuk és a közösséghez való tartozás élménye.

Az elemisek számára QR-kódos versenyt, a középiskolások számára csoportos vetélkedőt szerveztek Kemény Zsigmon életéről és munkásságáról. 

Péteken sportnap zárta az amúgy is mozgalmas hetet.

Az ünnepi műsorfolyam szombaton tudományos konferenciával indult: Eszenyei Farkas Gábor igazgató hivatalos megnyitójával kezdődött a szakmai program. „Örökség az irodalomban, a publicisztikában, a történelemről való gondolkodásban és a közéletben. De talán még ennél is fontosabb számunkra az a szellemi magatartás, amely munkásságából ránk maradt: a kérdezés, a gondolkodás, a kételkedés és a felelősségvállalás képessége” – mutatott rá az intézményvezető. 

A konferencia első felében a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatói tartottak értékes irodalomtörténeti és kultúrtörténeti előadásokat: Zabán Márta egyetemi adjunktus az emberábrázolás kérdéseit járta körül Milyen az ember? Délibábok és ködképek Kemény Zsigmond kisregényeiben című előadásában. T. Szabó Levente egyetemi professzor pedig azt a kérdést boncolgatta, hogy miért és hogyan lett Erdély vonzó, divatos Kemény Zsigmondnál és társainál? 

A rövid szünetet követően változatos, több tudományterületet és helytörténeti vonatkozásokat is érintő szekcióval folytatódott a program: Bilibók Botond a családtörténetből pozitív és kevésbé követendő életutakat villantott fel A Fam. Kemény, Gauss, normális eloszlás című kiselőadásában. Oroszhegyi Attila, pusztakamarási lelkipásztor a névadó és a falu kapcsolatára világított rá Kemény Zsigmond és Pusztakamarás című prezentációjában. A csökkenő magyar lélekszám, a rommá váló kastély nem túl optimista üzenetet hordozott, de iskolánk és a falu közti kapcsolat megpecsételődött.   

A konferencia zárásaként Székely Melinda foglalta össze az intézmény elmúlt egy évtizedének mérföldköveit és eredményeit A Kemény Zsigmond Elméleti Líceum 10 éve címmel. A tudományos ülés nemcsak az iskola névadójának szellemi örökségét idézte fel méltóképpen, hanem felemelő visszatekintést nyújtott az intézmény elmúlt tíz éves oktatási és közösségépítő munkájára is. A konferencia szervezője Debreczeni Orsolya Katalin magyartanár volt. 

Rövid kávészünet után az aulában vártuk az elmúlt tíz évben nálunk ballagó évfolyamok diákjait és a tanári kart az első Kemény Alumni találkozóra. Olyan program első kiadása ez, amely lehetőséget ad a nemzedékek közti találkozásra, együttműködésre, hiszen, amint a programot szervező Székely Melinda magyartanár is elmondta a bevezetőben, az érettségi után létezik egy formális és egy informális „nyomon követése” a volt diákoknak. Nemcsak statisztikába kerül a választott egyetemi szak, de a tanáriban is téma, hogyha valaki doktorál, családot alapít, babát szül. Poénok öröklődnek, tanárok mondásai maradnak fenn az érettségi után sok-sok évig. 

Az iskola első tíz évét felelevenítő prezentációval indult az alumni találkozó, majd a diákokkal menti és Kahoot játékok során idézte a vicces perceket Fodor Emőke. A nyolc Kemény díjas nevében Pap Csilla mondott köszöntőt és köszönetet, majd a volt diáktanács elnököket is megtapsolták társaik és egykori tanáraik a sok színes iskolán kívüli program szervezése miatt. Természetesen az osztályfotók, a szelfik sem maradtak el – a legemlékezetesebb az életkor szerinti spirál fotója marad.  Ez az esemény nem marad egyedülálló, ugyanis terveink szerint jövő októberben tizenegy évfolyammal találkozunk majd. 

Egy órától Tarr Zoltán, Magyarország társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztere tett látogatást a Téka Szórványkollégiumban és iskolánkban. A Téka Népzeneiskola műsora után Eszenyei Farkas Gábor köszöntötte a küldöttséget, „sorsunk tehát egyenesen tőlünk függ” gondolattal bemutatva az iskolát. Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke ismertette az iskolaépítés folyamatát, kiemelve a helyi és politikai támogatókat. Magyarország kormánya folyamatos támogatója a Mezőségi Szórványoktatási Projektnek, amelyet a Kallós Zoltán Alapítvánnyal közösen indítottak 2000-ben. 

Tarr Zoltán üdvözölte a vendéglátó Téka Alapítvány közösségét, s örömmel nyugtázta, hogy nemcsak a falak állnak, hanem élettel teli a kollégium és az iskola épülete. Méltatta a Téka Alapítvány munkáját, jó példaként kiemelve a tevékenységet. Fontosnak tartja, hogy Magyarországról érkezve, megismerje és megértse az intézmény működését, hiszen sokszor álomszigetként tekintenek az erdélyi életre. Eközben az élet itt sem áll meg, a mai élet kihívásaihoz kell alkalmazkodni, hangsúlyozta beszédében. Végezetül megköszönte Balázs-Bécsi Attilának a munkáját, azt, amit az erdélyi magyarságért és az összmagyarságért tett.

Ezt követően Tarr Zoltán megkoszorúzta az iskola udvarán álló Kemény Zsigmond szobrot. Az emlékezés és tisztelet koszorúit helyezték el: az iskola igazgatója, a Téka vezetősége, illetve az abai és a maroshévízi testvériskolák képviselői. 

Négy órától kisebb, de annál meghittebb rendezvény kezdődött. Felszegi Melinda szervezésében az elmúlt tíz évben nálunk tanító pedagóguskollégák találkoztak. A feladatok is érdekeseknek bizonyultak, de a legjobb a sok mosoly és a tanári szobához illő hangzavar volt. 

A nagy napra jelent meg iskolánk második évkönyve, amely az elmúlt tíz évet hivatott dokumentálni és a jövő számára megőrizni. Hamarosan a honlapról letölthető formában is megtalálható lesz. 

Az ünnepi hét a szombaton öt órától kezdődő gálával ért véget. Az iskola tornaterme őszi díszbe öltözött. Az eseményt Kemény Zsigmond gondolataival nyitották meg, külön köszönetet mondva Balázs-Bécsi Attilának, akinek kitartó munkája és víziója alapozta meg az intézmény létrejöttét. A gála hangulatát a diákok magas szintű komolyzenei játéka alapozta meg, amely a helyi Augustin Bena Zeneiskolával való sikeres együttműködésnek köszönhetően kísérte a megszólalásokat. 

Eszenyei Farkas Gábor megnyitó beszédében hangsúlyozta, az iskola névadójának szellemi öröksége ma is gondolkodásra és a múlt mélyebb megértésére ösztönöz. Kiemelte, az iskola nem csupán egy épület, hanem a pedagógusok, a diákok, a szülők összetartó közössége. Rávilágított arra is, hogy az intézmény történetét generációk írják, ami komoly felelősséget és egyben lehetőséget jelent a jövő építésében. Az igazgató hangsúlyozta, a cél olyan iskola működtetése, ahol a teljesítmény mellett a kíváncsiság és az emberi értékek kibontakoztatása áll a középpontban. 

A helyi, a megyei, illetve az országos RMDSZ a kezdetektől támogatta intézményünk létrejöttét, amiért külön köszönetet illette az egykori és a mostani elöljárókat is. Az akkori városi elöljáróink között ott volt: Török Bálint, Mihálydeákpál Ferenc, Fodor Árpád, Márkosi Zsigmond és Kolcsár István.  Az ünnepségen jelen volt Tasnádi Szilárd, Antal Géza és Balla Ferenc megyei tanácsosok, Rotar Izabella, az RMDSZ helyi elnöke, illetve a városi tanácsosok is. 

Csoma Botond RMDSZ-es parlamenti képviselő mondott ünnepi beszédet, majd átvette a Téka-díjat, amelyet februárban nem tudott megtenni. Beszédében ő is hangsúlyozta az iskola térségbeli fontosságát, köszönetet mondott az alapítóknak, és folyamatos támogatásáról biztosított. 

Szamosújvár polgármestere, Dragan Ovidiu is üdvözölte a tízéves intézményt, s felelevenítette az indulás éveit, hiszen a telket, amire az iskola épült, a polgármesteri hivatal utalta ki. Iskolánk az új oktatási célokra használt épületek sorával együtt vonzó oktatási kínálatot jelentenek a város és a környékbeli diákok számára. 

A Téka Alapítvány már a kezdetek óta legfontosabb partnerintézményünk, hiszen támogatása nélkül az iskola maga sem jöhetett volna létre. Ők pályázták le az iskola létrehozásáért az első komoly összegeket és ők voltak azok, akik az építkezési munkálatokat is lebonyolították. 

Nagyon fontos megemlíteni Kallós Zoltán nevét is, hiszen az általa elindított szórványprojekt az iskola felépítésével nyert igazán értelmet. Zoli bácsi születésének idén ünnepeljük a 100 éves évfordulóját, ő pedig, azt hiszem, büszke lenne ma, ha látná, hogy terve révbe ért. Van hely, van akarat és van eredmény a szórványmagyarság megmentése terén. Balázs-Bécsi Enikő, a Téka Alapítvány igazgatója a kezdetekről és az építés nehéz éveiről beszélt. Az iskola létrehozóinak és támogatóinak köszönetet mondva, folyamatos támogatásról biztosította az iskolát. 

A maroshévízi Kemény János Elméleti Líceum közössége – Deme Gabriella igazgatónő levele által – köszöntötte a szamosújvári Kemény Zsigmond Elméleti Líceumot az alapításának 10. évfordulója alkalmából.  A testvériskola elismerését fejezi ki az elmúlt évtized oktató-nevelő munkájáért a reményteljes testvériskolai együttműködés reményében. A levelet Schuller Hajnal tanárnő olvasta fel. 

A páfrányfenyő (Ginkgo biloba) a kitartás, a remény és a tudás megtestesítője, amely tulajdonságok a megmaradás, a megújulás és az élet továbbadásának legfontosabb feltételei. Az abai iskolák által ajándékozott kis fa az Aba és Szamosújvár közötti több évtizedes együttműködést és összetartozást, valamint az anyanyelv, a kultúra és a hagyományok ápolásáért végzett közös munkát szimbolizálja. 

A Téka Népzeneiskola Zengős és Nádas zenekara, illetve a Kaláka és a Kiskaláka együttesek fellépése következett. Butuza Zsófia és Hajdú Henrietta szavalókat az iskola kiskórusa követte. 

A gálaműsort a legapróbbak zárták. Az elemi osztályok együtt adták elő A kisgömböc című népmese népi gyermekjátékokkal színesített adaptációját. 

A „kemény hét és nap” igazi csapatmunkát tükrözött, hiszen a tanári kar teljes összefogásával sikerült színesre varázsolni és emlékezetessé tenni a tizedik születésnapot. Isten éltessen, KZSEL!

A szórványoktatás eredményeivel ismerkedett Tarr Zoltán

„A látogatás előzményeként a miniszter tanácsadói már augusztusban felkerestek, hogy megismerjék intézményeinket, munkánkat, és úgy gondolták, hogy ezt a miniszter úrnak is meg kell ismernie. Az első erdélyi körútján sikerült beiktatni egy rövid zár körű találkozót. Pont arra az időpontra esett a Kemény-líceum tízéves jubileumi ünnepsége. Ezért felkértük a miniszter urat, nyissa meg ezt az ünnepségsorozatot egy beszéddel, amit örömmel elfogadta. A magyar küldöttség szombaton 12.30 órakor érkezett Szamosújvárra: a beszélgetés során érdeklődtek a munkánk iránt, a szórványkollégium múltjáról, eredményeiről. A beszámolón jelen voltak a Kallós Alapítvány képviselői is, akik partnereink a szórványprogramban. Ők is bemutatták a tevékenységüket, majd körbe jártuk az intézményeket, megnézték a szórványkollégiumot, az iskola épületeit. Nagyra értékelték azt a színvonalat, amit elértünk.  Közben zajlottak a tízéves jubileumi ünnepség programelemei. Látták, milyen pezsgő élet van: rengeteg volt diák és pedagógus gyűlt össze.  A szombati ünnepségen többek között én mutattam be a húszéves iskolaépítési projektet. Pont húsz évvel ezelőtt kezdtük el a tervezést, ami 2010-ig tartott.  Ismertettem az építkezés történetét, illetve azt, hogy miért kellett a magyar iskola? Utána a miniszter úr szólalt fel, nagyra értékelte, átlátta, meglátta a munkánk eredményét, és azt a következtetést vonta le, hogy itt élő magyar közösség van, amely korszerű modern intézményeket tart fenn. Nem csak támogatásra vár, hanem képes önerőt is felmutatni, képes kreatív módon fejleszteni azokat az intézményeket, amelyeket külső segítséggel sikerült felépíteni. Majd megkoszorúzta Kemény Zsigmond szobrát, és folytatta útját Magyarózdra” – számolt be a Szabadságnak a miniszter látogatásáról Balázs Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke. 

„Nem kértem semmilyen támogatást a miniszter úrtól, mert nem erről szólt ez a látogatás, hanem arról, hogy megismerje a munkánkat. És ha úgy gondolják, hogy a magyar kormány továbbra is támogatni akarja a Téka Szórványkollégium működését, akkor megkapják annak a formáját, módját” – válaszolta Balázs Bécsi Attila a Szabadság azon kérdésére, kért-e valamilyen konkrét támogatást a minisztertől. 

Balázs Bécsi Attila még elmondta a magyar küldöttségnek, hogy a 26 éve elindított szórványoktatási programban jelenleg több mint kétszáz gyermek vesz részt. Ez nem csak oktatási program, hanem lehetőséget biztosítanak arra, hogy a gyermekek megismerjék saját kultúrájukat, ezen kívül pedig közösség- és identitásmegőrző tevékenységet is megvalósítanak. (N.-H. D)

Köszönjük, hogy előfizet a Szabadságra és támogatja lapunkat!