– Azt hiszem, mindenki fel tudja mérni, milyen fontos a fenntartható fejlődés Romániában. A kormány keretében létrehozott Fenntartható Fejlődési Főosztálynak sikerült tavaly befejeznie az országos fenntartható fejlődési stratégiát, amelyet 2008-ban dolgoztak ki, és aktualizálása már időszerű volt. Az időszerűsített stratégia 2030-ig érvényben maradhat, ám csak most kezdődik a neheze, mivel egyénileg és az intézményes szinten is fel kell tenni a kérdést, hogy milyen életet akarunk magunknak. Együtt kell kigondolnunk, hogyan készítsük fel a társadalmat, és milyen döntéseket hozzunk – nyilatkozta a konferencia előtt Borbély László.
Borbély László elmondta, az általa koordinált szervezet 94 egyetemnek küldött kérdőívet a tartós fejlődéssel kapcsolatosan, és a válaszokból kiderült, hogy húsz egyetem foglalkozik alap- vagy mesteri képzés során valamilyen módon a tartós fejlődéssel. A főosztály által létrehozott tartós fejlesztéssel foglalkozó hálózat hozzávetőlegesen 2500 tagot számlál, és főleg a felsőoktatásban dolgozókat tömöríti.
Borbély reméli, az elkövetkező évben minden minisztériumban létrehoznak egy ügyosztályt, amely a fenntartható fejlődéssel foglalkozhat, ezáltal erősítve az intézmények közötti hálózatot. De azt is elmondta, hogy a napokban új szakmát hagytak államilag jóvá, a tartós fejlődéssel foglalkozó szakembert. A cél az, hogy egy-két éven belül az állami és a helyi költségvetéseket úgy hagyják jóvá, hogy minden beruházásnál elemezzék annak a tartós fejlődésre gyakorolt hatását.
A tartós fejlődéshez hozzátartozik a hulladékgazdálkodás kérdése is, ezért a Borbély által vezetett ügyosztály azon is dolgozni fog, hogy e téren is csökkenjen a bürokrácia, és az érintett intézmények (beleértve az állami hatóságokat is) minél eredményesebben működhessenek együtt.
– A fenntartható fejlődés tematikája nagyon fontos és divatos. A konferencia során remélem, sikerül elemezni és beazonosítani az ezzel kapcsolatos és jelenleg létező problémákat. Hiszen mindenki tudja, hogy gondok vannak az utakkal, a környezettel, a klímaváltozással. Ha ezeket sikerül integrálni, akkor megfelelő megoldást is találhatunk. Az integrált látásmód eddig többnyire hiányzott a felsőoktatásból, és országos szinten sem foglalkoztak eleget ezzel. De ha országos szinten foglalkozunk a témával, akkor ilyen szintű megoldásokat is kaphatunk. Ezeknek a törvénykezésben és az oktatásban is helyet kell kapniuk. Örülök, hogy a fiatal nemzedék fogékony a téma iránt – közölte Markó Bálint, a BBTE rektor-helyettese.
