Piacosodással, digitalizációval küzdenek a bábszínházak

Az idei Puck Báb- és Marionettszínházak Nemzetközi Fesztiválján összesen 9 olyan előadás látható, amelynek alkotói között magyar személyeket találni, tudtuk meg Soós Amáliától. A meghívott magyar társulatok előadásai mellett – a nagyváradi Szigligeti Színház Lilliput Társulata, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának Brighella Bábtagozata, a marosvásárhelyi Ariel Színház magyar tagozata, a sepsiszentgyörgyi Cimborák Bábszínház, a kolozsvári Puck Bábszínház magyar tagozata, valamint a debreceni Vojtina Bábszínház – olyan produkciókat is láthat a közönség, amelyeket magyar személy közreműködésével hoztak létre. Soós Amália elmondta, a magyar előadások közé lehet sorolni például a krajovai Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház román nyelvű Chiriţa în Iaşi című produkcióját is, annak összes alkotója magyar. A Puck Bábszínház munkatársa kiemelte, a magyar előadások programjában változás történt, a Cimbora Bábszínház betegség miatt nem tud a bejelentett Bálna Béla előadással vendégszerepelni, ahelyett a Buták versenye című előadásukat hozzák el a kolozsvári közönségnek.

A 18. Puck Nemzetközi Fesztivál meghívottjainak is számos érdekességet kínál, idén két találkozót, valamint több műhelymunkát is szerveztek számukra, közölte Soós Amália. Először szervezik meg a Magyar bábosok találkozóját, a színész, bábszínész hallgatóknak pedig másodszor hirdettek szakmai programot.
– A magyar bábosok találkozójának egyszerű a célja: minél több társulatot összehozni. Úgy gondoljuk, hogy fontos a szakmai kommunikáció, elsősorban az, hogy megnézzék, adott esetben akár kiértékeljék a magyar színházak, társulatok egymás előadásait. Mint minden szakmában, a miénkben sem szabad elszigetelődni, hiszen az soha nem vezet semmi jóra. Sokkal fontosabb a kommunikáció, a kitekintés, egymás munkájának az elismerése, segítése, ezért kell ez a találkozó, ahol akár közös megvalósítandó projektek is születhetnek, felmerülhetnek – mondta el Soós Amália, majd hangsúlyozta, a diákokat is igyekeznek bevonni a programokba.

Az idei Puck-fesztiválon a BBTE Színház és Televízió Kar, a bukaresti I. L. Caragiale Színház- és Filmművészeti Egyetem, a marosvásárhelyi Művészeti Egyetem, valamint a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem diákjai is részt vesznek. A közönség a hallgatók néhány vizsgaelőadását is megtekintheti a rendezvényen, ezek külön szekcióban szerepelnek – tudtuk meg Soós Amáliától.

A kanadai Magali Chouinard két foglalkozást is tartott a meghívottaknak (Fotó: Puck Nemzetközi Fesztivál/FB)

– A tanulók bevonását azért tartjuk nagyon fontosnak, mert nagyon kevés helyen van bábszínészképzés, általában színészképzés az országban, és ezek nagyon különböznek egymástól. Az a fontos számunkra, hogy megtudjuk, a diákok milyen lehetőségeket, kihívásokat találnak már most, hallgatóként a szakmában. Ez az eszmecsere a különböző egyetemeken működő szakmai és oktatói műhelyek között fényt deríthet arra, hogy a különböző bábképző műhelyekben milyen művészi, didaktikai elképzelésekkel, módszerekkel dolgoznak, megmutatja, miben rejlik az egyes műhelyek egyedisége. Az a fontos, hogy ne a párhuzamos világainkban maradjunk, hanem a megismerésre helyezzük a hangsúlyt – fogalmazott Soós Amália.

A szakmai beszélgetések, találkozók mellett foglalkozásokra is jelentkezhettek a meghívottak, a fesztivál programjában báb-, bábukészítői foglalkozás, stop motion filmkészítő workshop, valamint Commedia dell’ arte műhelymunka is szerepel. A workshopok a szakmabelieknek, meghívottaknak szólnak, viszont a Commedia dell’ arte foglalkozásra a színház, bábművészet iránt érdeklődők nézőként beülhetnek – közölte az irodalmi titkár.
A fesztivál kapcsán a bábszínház, bábművészet jelenlegi kihívásairól is kérdeztük a Puck Bábszínház munkatársát.

– Elsősorban kiemelném a nagyon piacossá vált elvárásokat, amelyek nemcsak a bábszínészet szűkebb területét érintik, hanem minden művészeti területen problémát jelentenek. Az első és legnagyobb kihívásnak én ezen elvárások és az igazi, minőségi munka közti egyensúly megteremtését látom. Az természetes, hogy áru, kínálat a művészet, de az arra való igyekezet, hogy ez a kínálat mindig minőségi legyen, nem szorulhat háttérbe. Ez a művészetnek, művészetelméletnek egy alapproblémája – közölte Soós Amália, aki a 21. század digitális innovációiról, az átalakult előadáskészítésről is beszélt. Mint mondta, a bábszínházaknak szembe kell nézniük a modern világ gyerekekre gyakorolt hatásaival, valamint a digitális eszközökkel, viszont ezeket a vívmányokat akár ki is használhatják, és be is építhetik az előadásokba. „Nagyon sok lehetőség van most már a gyermek- és bábelőadások szintjén is, lehet fénytechnikával, kivetített hátterekkel, videókkal, ezekből összeállított díszletekkel dolgozni” – hangsúlyozta.

– Természetesen nehéz versenyezni a digitális eszközökkel, a gyermekek számára elérhető szórakozási lehetőségekkel. Ez azért is egyre nehezebb, mert számos inger éri a gyermekeket, és már az a veszély áll fenn, hogy semmi nem tudja huzamosan lekötni a figyelmüket. Így még hangsúlyosabb, hogy minőséget kell adni nekik. Én azt hiszem, hogy a művészetnek, és főleg a bábművészetnek, gyermekszínháznak nemcsak a szórakoztatás a feladata, hanem nevelői funkciója is kell hogy legyen – közölte Soós Amália.

(Borítókép: Jelenet a Hollós Mátyás című előadásból. Fotó: Rohonyi D. Iván)