Az Innovációs és Lakossági Ötletközpont által március 11-ei közvitáján Kolozsvár metropoliszövezete került terítékre. – Minden kolozsvári lakosban tudatosulnia kell annak, hogy a város jövőjére kihat mindaz, ami a metropoliszövezetében történik, illetve terveznek. Sajnos, még nincs olyan törvény, amely szabályozná a metropoliszövezet fejlesztését, és ami lehetővé tenné integrált projektek életbe léptetését. Közigazgatásilag még mindig az 1968-ban elfogadott törvény van érvényben. Új törvényre lenne szükség, amely kimondottan a metropolisztérségre vonatkozik – fogalmazott Emil Boc. Hozzátette: a Kolozsvárhoz közelebb fekvő községek esetében már megvalósították a közszállítás kiterjesztését, és ezekkel az önkormányzatokkal közösen valósítják meg a helyiérdekű vasutat és a metrót is. Szintén velük közösen alakítják ki Gyalu és Bonchida között azt a 16-17 kilométer hosszú mobilitási folyosót, amely a bicikliutak és gyalogosövezetek létesítését feltételezi – vázolta a terveket a közvita elején Boc.
A polgármestertől megtudtuk: még mindig nem sikerült megszerezni a környezetvédelmi engedélyt a Gyalutól a Szentgyörgyhegyi/Muncii útig, illetve a Bányabükk/Vâlcele–Apahida településig terjedő metropoliszi körgyűrűre. A megvalósíthatósági tanulmány elkészültének határideje 2021 áprilisa. Még azt sem lehet tudni, hogy a körgyűrűt a kormány építteti meg, vagy felhatalmazza Kolozsvár önkormányzatát a körgyűrű megvalósítására. A megvalósíthatósági tervet készítő szakemberek javaslatára a körgyűrűn kerékpársáv is lesz Szászfenestől az Emerson vállaltig, ami 19 kilométeres biciklipályát jelent. A tervezett bicikliutak sávonként 1,5 méter szélesek lesznek, ezen kívül egy méter széles biztonsági sávot is kialakítanak. Ehhez további 9 kilométernyi kerékpárút adódik hozzá, azaz összesen ennyi lesz a kolozsvári bekötőutak bicikliútjainak hossza. A helyiérdekű vasút esetében az számít újdonságnak, hogy a vonatnak lesz megállója Magyargorbó község területén is. A metró megvalósíthatósági tanulmányát őszre kell elkészíteni. Kolozsvárnak az észak-erdélyi autópályával való összekapcsolása Pusztaszentmárton érintésével valósul majd meg, és ezáltal Torda mentesülhet a megterhelő gépkocsiforgalomtól. A Kolozsvár – Biharpüspöki vasútvonal villamosítási projektje során épül meg az a 25 millió eurós felüljáró a Törökvágás közelében, amely Kisbácsot fogja mentesíteni a gépkocsiforgalomtól – sorolta a városvezető a folyamatban lévő mobilitási projekteket.
A Világbank munkatársától, Marcel Heroiutól megtudtuk: Kolozsvár számtalan lehetőséget nyújt munkahely, oktatás, egészségügyi szolgáltatás terén. A metropoliszövezetben élő lakosok kevesebb, mint 22%-a dolgozik a mezőgazdaságban. Egyre több ipari park jön létre és teremt munkahelyet, nemcsak Kolozsváron, hanem Torda, Aranyosgyéres, Szamosújvár, Dés, Szászfenes, Gyalu településen is. A fejlesztési szakember példaként Nagyvárad metropolisztérségét hozta fel, ahol pénzalapot hoztak létre a metropoliszövezetben működő kisvállalkozások segítésére. Heroiu figyelmeztetett: hamarosan be kell fejezni a metropoliszövezet digitális kataszteri felmérését, mert ez is megkönnyíti a települések fejlődését, terjeszkedését. Ezen kívül hozzáférhetőbbé kell tenni a repülőteret, hogy az minél könnyebben megközelíthető legyen tömegközlekedéssel vagy vonattal. A Világbank munkatársa úgy vélte, el kell érni azt, hogy a lakóhelytől minél gyorsabban eljuthasson a lakosság munkahelyére, elvihesse gyermekeit bölcsődébe, óvodába és iskolába stb. Javasolta továbbá, hogy a metropoliszövezethez tartozó települések alakítsanak ki a lakosság számára vonzó központi teret.
Tovább kellene bővíteni a tömegközlekedési hálózatot Kolozsvár és környező települései között
Marius Cristea, a Világbank munkatársa szerint a közelmúltban elkövetett urbanisztikai hibákat csakis a metropoliszövezet egészére érvényes, urbanisztikai szabályozással lehetne kivédeni. A megyeszékhelyet a környező községekkel összekötő közúti személyszállítás elavult, ezért gyorsforgalmi utakra lenne szükség. Tovább kellene bővíteni a tömegközlekedési hálózatot Kolozsvár és környező települései között, mert ez is hozzájárul a kisebb települések jólétéhez, a lakosság fiatalításához. Sajnos, még a metropoliszövezetben is vannak olyan települések, amelyeken nincs megfelelő ivóvízellátás, csatorna- és földgázhálózat. És nincs esély arra, hogy ezek a gondok 2030-ig teljes mértékben megoldódnak. A Kolozsvárhoz közelebb eső falvakból, például Szászfenesről naponta 5-6000 tanuló ingázik kolozsvári iskolába. Ennek az az oka, hogy a szülők jobban bíznak a kolozsvári iskolákban, így a vidéki településen működő iskolákba többnyire a hátrányos helyzetű családból származó gyerekek járnak. Ennek hosszútávon csak negatív hatásai lesznek – sorolta a tényeket Cristea. Megjegyezte: a településfejlesztés során arra is figyelni kell, hogy a Natura 2000 természetvédelmi övezetté minősített területeken, ne építkezzenek. A szakember rávilágította arra is, hogy a település fejlődését jelentősen befolyásolja a község költségvetésébe befolyó összeg. Például Zsukon és Apahidán több ipari létesítmény is működik, amelyek helyi költségvetésbe befolyó adóját fejlesztésre lehet fordítani. Azokon a településeken, ahol az adók főként a magánszemélyek által befizetett összegekből állnak össze, kevesebb pénz gyűl községfejlesztésre.
A Kolozsvári Kulturális Központ (CCC) igazgatója, Stefan Teisanu elmondta: országos szinten Kolozsvár második helyen áll Bukarest után a kulturális infrastruktúra és megvalósítások terén. A metropoliszövezethez tartozó községekben azonban teljesen más a helyzet: sorra zárnak be a könyvtárak, kevés intézmény vagy civil szervezet működik. Szászfenes polgármestere, Bogdan Pivariu kifejtette: a községközpont kulturális fejlődése csakis Kolozsvárral együttműködve valósulhat meg, ezen dolgozik a polgármesteri hivatal. Apahida község polgármestere, Grigore Fati azt javasolta, hogy a bicikliút ne érjen véget az Emerson vállalatnál, hanem építsék ki Apahida és Telekfarka (Campenești) faluig, ahol szabadidőközpontot hoztak létre. Cristian Remus Papp ökológus, Radu Mititean ügyvéd és a Napoca Bicikliklub elnöke, továbbá Radu Boloveschi USR-s városi tanácsos a zöldövezetek, biciklipályák és a védett természeti övezetek megőrzése mellett foglalt állást. Elkán György építész azt javasolta, hogy a villamosvonalat hosszabbítsák meg Apahidáig, útba ejtve a repülőteret, illetve Szászfenes irányába, tekintettel a villamos pénztárca- és környezetbarát mivoltára. A metropolisz övezetben élő fiatalok számára online tanácsadási platform létrehozását javasolta Tudor Ogner, a Kolozs Megyei Fiatalok Szövetségének elnöke. A Kolozs megyei tanács főépítésze, Claudiu Salanță és Daniela Maier, a Romániai Építészkamara erdélyi fiókjának elnöke szintén a zöldövezetek, a települések közötti környezetbarát közszállítás mellett foglalt állást.
