Lupescu Mária történész: a 15. században a fejedelmi házasság közügy volt
Háromnapos rendezvénysorozat keretében ünnepli Kolozsvár nagy királyának, Mátyásnak – születési nevén Hunyadi Mátyás – 1443. február 23-i születésnapját. (Szülőházának emléktáblája szerint március 27-én született). Az Amaryllis Társaság idén immár 34. alkalommal szervezi meg a Mátyás-napokat. A rendezvény szombat délután kezdődött Mátyás király szülőházában, ahol Lupescu Makó Mária történész, egyetemi oktató tartott előadást Mátyás király és Aragóniai Beatrix házasságáról, amelynek 550. évfordulója idén december 22-én lesz.
„Harmincöt évvel ezelőtt a főtéri Mátyás-szobor körüli gondok és némi dac okán László Bakk Anikó útjára indította ezt az ünnepséget. Éppen harmincöt éve ebben a teremben volt az első ilyen esemény. Akkor már létezett az Amaryllis Táncegyüttes. Az évek során több száz rendezvényt tartottunk. Előfordult, hogy tizenegy városban több helyszínen. Viszont az elmúlt esztendőkben szűkebbre és csendesebbre vettük az ünneplést. Ne feledjük: a fontos dolgok mindig csendben zajlanak. Köszönetemet fejezem ki a kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem rektorának, aki helyt adott az ünnepségnek” – közölte Macalik Arnold építész, az Amaryllis Társaság elnöke, majd felkonferálta Fehér Árpád lantművészt, aki három reneszánsz zeneművet adott elő.
Ezt követően Lupescu Makó Mária egyetemi oktató tartott előadást. Elmondása szerint a 15. században a fejedelmi házasság közügy volt, amit politikai érdekek, anyagi és társadalmi szempontok határoztak meg. A politikai érdek volt a legfontosabb, ezt követte az anyagi vetület, azaz a menyasszony hozománya. Mátyás mindkét házasságánál a politikai érdek dominált. sággal szövetségest lehetett találni, ami nagyon fontos volt Magyarország számára. Felhívta a fi gyelmet, hogy a házasságot bonyolult diplomáciai folyamat előzte meg: követek jöttek-mentek, tárgyaltak a hozományról, házassági szerződést kötöttek, és utána jöhetett csak szóba az esküvő. A történész kifejtette: Beatrix nagyon tekintélyes hozománnyal rendelkezett, a kétszázezer aranyforintból 170 ezer arany forint készpénzben, 30 ezer pedig ékszerekben és drágakövekben. Mátyás nagylelkűségét bizonyítja, hogy a hozomány egy harmadát visszautalta Beatrixnak költőpénz gyanánt – derült ki az előadásból.
„Akkoriban nem lehetett szó udvarlásról. A vőlegény festményről ismerte meg a menyasszonyát, fizikailag nem találkoztak, nem beszéltek. Első körben a házasságot képviselő által kötötték meg a menyasszony szülőhazájában. Mátyás király nem is volt személyesen jelen az 1476. júniusi nápolyi házasságkötésnél, hanem képviselője, első unokatestvére, dendelegi Pongrác János kötötte meg a frigyet. Magyarországon az év december 22-én történt még egy házasságkötés. A szövetséges megtalálása mellett az utódnemzés volt a házasság mozgatórugója.
Fontos volt, hogy Mátyásnak törvényes utódja szülessen. Mátyás és Beatrix között kölcsönös vonzalom alakult ki, talán szerették is egymást. Az első évek nagyon boldogok lehettek mindkettőjük számára egészen 1481–82-ig, amikor ki derült, hogy a kezelések ellenére Beatrix nem képes utódot kihordani. A kapcsolatuk attól kezdve megváltozott” – fogalmazott Lupescu Makó Mária.
Követek Nápolyba a frigy egyeztetésére
Az egyetemi tanár a házasság előzményeiről elmondta: 1474 nyarán érkezett meg az első magyar követség Nápolyba, hogy biztosítsák Mátyás számára Beatrix kezét. A követség ügyesen dolgozott, és 1475 nyarán megtörtént az eljegyzés is, amelyen Mátyás nem volt jelen. Ugyanakkor 1476 júniusában 750 fős magyar küldöttség indult Nápolyba, hogy elhozzák a menyasszonyt Magyarországra. Ezt követően 1476 szeptemberében Nápolyban megkötötték a házasságot, majd kétezer fős kíséret indult Magyarország felé Aragóniai Beatrixszal.
Mátyás és Beatrix először 1476. december 10-én találkoztak Székesfehérváron, majd december 12-én Beatrixot királynévá koronázták. December 15-én a királyi pár bevonult Budára. December 22-én volt Mátyás és Beatrix esküvője, amelyet január közepéig tartó ünnepségsorozat követett.
„Amikor Mátyás Székesfehérváron találkozott Beatrixszal, a földön 273 méteres kék posztó volt leterítve. Ezen vezették végig őt Mátyás királyhoz. Beatrixot először az olasz származású egri püspök köszöntötte az anyanyelvén, ám Mátyás is tudott olaszul. Mind a székesfehérvári, mind a budai bevonulás alkalmával a királyi pár először a templomba ment, ahol misén vett részt. Beatrix koronázása a székesfehérvári Szűz Mária bazilikában történt 1476. december 12-én. A királyné vörös bársony ruhát viselt. Ez a szín a hatalom, a pompa, a gazdaság és a szerelem kifejezője volt. A koronázási szertartást lovagi torna és tánc zárta le” – számolt be a történész.
Lupescu Makó Mária elmondta: a budai bevonulás még látványosabb lehetett. December 15-e és 22-e között több mulatságot szerveztek. December 22-én, vasárnap, az esküvő napján minden főurat a királyi palotába, Mátyás lakosztályába rendelték. A menet lóháton, díszruhába öltözve kísérte a királyt és Beatrixot a Nagyboldogasszony templomba. Az esküvői szertartást az egri püspök celebrálta. A királyi palotában lakoma és táncmulatság volt. A menü tizenegy vagy tizenkét fogásos volt, magyar szakácsok készítették. Húsfajták, mártások, édességek domináltak. A lakomát ajándékozás és szónoklatok követték. A menyasszony vörös ruhában volt, Mátyás öltözete pedig vörös és arany szövésű anyagból készült. Az ünnepségek 1477. január 12-én lovagi tornával zárultak.
Gyermekük nem született, és Mátyás király 1490-es évben bekövetkezett halála után Beatrix kénytelen volt hazamenni Nápolyba, ahol 1508-ban hunyt el – összegzett az előadó.
