Az összetartozás jegyében zajlott Kispetriben a már hagyományossá vált helyi termelők és kézművesek vására szombaton. Helyi finomságokkal, szép kézimunkákkal és jó hangulattal várták a vásárlókat. A gyerekek a Mikulást lesték, aki meg is érkezett, csak nem szánkón, mert a kevés hó elolvadt, hanem lovas szekéren. Az idősebb nemzedék sóhajtva nosztalgiázott a régmúlt Mikulás-járásokon, amikor még lovasszánon érkezett a fehérszakállú. Lenzsákjában a dión és régi almafajtákon kívül sok más finomság is helyet kapott, amit a falubeliek jó szándékkal adományoztak, ezzel is bizonyítva, hogy fontos nekik az összetartozás. A gyerekek csillogó szemekkel ültek a Mikulás ölébe és készségesen válaszoltak a kérdéseire, majd kíváncsian kukkantottak bele a csomagokba. Ezúttal az ünnepre hangolódva ünnepváró, adventi koszorút is készíthettek közösen az oda látogatók, csakis természetes anyagokból. Az elmaradhatatlan tombolán értékes, érdekes csomagokat lehetett nyerni, az összegyűlt összeget az egykori iskolaépület felújítására szánják. És hadd álljon itt a Mikulás személyes tapasztalata is: „Ma, templomba menet, a házuk előtt álltak az apró gyerekek, akiket előző nap a Mikulás a kultúrházban ölbe vett, megajándékozott. Szokatlanul barátságosan integettek nekem, a biciklin száguldó, talán felismert Mikulásnak...” FOTÓ: TASNÁDI ANDREA
