Az est első felszólalója Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke köszöntötte a résztvevőket.
– Az elmúlt két évben jócskán volt időnk hozzászokni a szomorú tényhez: a közösségi találkozások lehetőségei sorra megszűntek, de legalábbis erősen megcsappantak. Önök és mi azonban más utat választottunk: a hatályos korlátozások szigorú betartásával, ahogy lehetett, tavaly és tavalyelőtt is közösen ünnepeltük nemzeti ünnepünket, s annak tiszteletére mindkét alkalommal megszerveztük éves kulturális seregszemlénket. Ha sikerül megőrizni és átmenteni azt a teremtő lelkületet, amely a magyar napok életre hívója, mindig lesz erő és mód az építkezés és szervezői munka újrakezdésére, és mindig lesz lehetőségünk új és új hidakat építeni ember és ember, múlt és jövő, közösség és közösség, kultúra és kultúra között. A magyar napok és annak mintegy 450 programpontja mind egy-egy ilyen híd, melyen átkelve közelebb kerülhetünk egymáshoz, kultúránkhoz, s melyek átkelésre hívják azokat is, akik talán még nem ismernek bennünket, kolozsvári magyarokat. De mit ér a híd, ha senki nem kel át rajta? Mit ér a száz és száz programpont, ha senki nem akar részt venni azokon, és mit érnek a közösségi események, ha nincs igény reájuk? Önöket, akik most ismét zsúfolásig megtöltötték a kolozsvári színház nagytermét, nem a megszokás, hanem az együttlétre, a találkozásra, az ünneplésre, a Kolozsvári Magyar Napok hídján való átkelésre vonatkozó igény hozta össze. Ugyanez az igény hajt minket, szervezőket is, mert szüleink és nagyszüleink ugyanezt a példát mutatták nekünk. Vészes közelségbe került a háború, melyben nem építik, de szétlövik a hidakat, hogy ember és ember többé ne találjon utat egymáshoz. Nemcsak mindennapi életünk, hanem felépített hídjaink is törékenyek. Ezért is kell törekednünk a meglévő hidak őrzésére, s mindig készen kell állnunk újak építése mellett az újjáépítésre is. Igazi közösség csak úgy válhat belőlünk, ha összekötjük a partokat. Neveljünk gyermekeinkből is hídépítőket, tápláljuk beléjük az igényt, ahogy hajdanán szüleink, nagyszüleink tették a mi nemzedékeinkkel. Azt kívánom, az előttünk álló bő egy hét során érezzék jól magukat, töltődjenek fel jó érzésekkel, és az idei jelmondatunkat idézve adják tovább az örömhírt: miképpen voltunk, itt vagyunk és itt is leszünk, újra erősödő, igényesen építő közösségként, itthon, Kolozsváron.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős magyarországi államtitkár úgy vélte, a Kolozsvári Magyar Napok kinőtte magát Erdély és a magyar világ lényeges kulturális eseményévé.
– Ha Kolozsvár nevét említjük, eszünkbe jut a Szent Mihály-templom, Mátyás király, azok az egyházi és világi közösségi tereink, amelyek az elmúlt tíz évben újultak meg, eszünkbe jutnak egyetemeink, és immár a Kolozsvári Magyar Napok is, amely nemcsak Kolozsvárnak, hanem egész Erdélynek és a magyar világnak is az egyik legnagyobb és legfontosabb kulturális seregszemléjévé lett. A magyar napok lehetőséget biztosít az erdélyi, magyarországi és Kárpát-medencei magyarság bemutatkozására, valamint arra is, hogy az itt élő népeket közelebb hozza egymáshoz. Az elmúlt évek bebizonyították, mennyire fontos a magunk, a családunk és a teljes közösségünk biztonsága. Az a világ, amit 2022-ig megszoktunk és megismertünk, veszélybe került. Határainktól nem messze háború dúl, s ennek kapcsán ki kell fejeznünk együttérzésünket és szolidaritásunkat az ukrán néppel és a kárpátaljai magyarsággal, akik ezekben a percekben is fizikai megmaradásukért küzdenek. Magyarország kormánya mindent megtesz, hogy Kárpát-medencei magyar közösségünk a következő években is megmaradjon, ha pedig a Magyar Napok idei jelmondatára – Itt leszünk! – gondolunk, a mi válaszunk csak ez lehet: így legyen – hangsúlyozta az államtitkár.
Szép Gyula, Miklósa Erika és Gergely Balázs a megnyitón
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ügyvezető elnöke szerint rég volt ekkora szükség a stabil pontokra, amelyekhez újra és újra visszatérve választ kapunk a honnan jöttünk, kik vagyunk és merre tartunk kérdésekre.
– A korábbi életünket gyökerestől felforgató koronavírus-járvány és a szomszédunkban dúló háború ezeket a pontokat, közösségeink tartópillérjeit csak még inkább felértékelik. Bizonytalan lett a holnap, recseg-robog a megszokott világrend, az új és új eszmék forgatagában sokan elbizonytalanodhatnak még identitásukat illetően is. Az ember pedig természetéből fakadóan keresi a nyugalmat, a békét, a rendet és vágyik a harmóniára. Ma pedig az elmúlt 13 év alatt már kipróbált, megmérettetett és beváltnak bizonyult stabil ponthoz, a kolozsvári és az erdélyi magyar közösségünk egyik fontos tartópilléréhez érkeztünk: a Kolozsvári Magyar Napok megnyitójához. Kultúránk újrafelfedezése és birtokba vétele a leghatékonyabb védekezési forma a ránk leselkedő veszélyekkel szemben. Tudnunk kell kik vagyunk, és tudnunk kell bemutatni azt másoknak is, sőt, most ennél is többre van szükség. Meg kell tanulnunk újra közösségben lenni, és minden egyes nap meg kell teremtenünk a békét. A magyar napok programpontjai mind-mind egy békeajánlat, és mind a 60 programhelyszín a béke szigete. Ezt a szervezők és a résztvevők összefogása teszi azzá, s csak biztosítani tudok mindenkit arról, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a békés nemzetépítés szellemében megalakuló Erdélyi Magyar Szövetség is minden rendelkezésére álló eszközzel ezt a nagy és közös békét segíti a jövőben is – vélekedett Toró T. Tibor.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy vélte, az erdélyi magyarok mindannyian együtt építik Kolozsvárt, amelyet Erdély szívének nevezett.
– Erdély olyan, mint egy emberi szervezet: egy-egy vidék, mint Székelyföld, a Partium vagy a Bánság a kezei, a lábai ennek a testnek, de amikor Felekről lefelé gurul a kocsi, akkor érezni igazán a dobogást: hogy Kolozsvár a szíve, és mi, magyar emberek, egy-egy sejt vagyunk ebben a testben, amit szülőföldnek hívunk. Habár már fél évszázada elveszítettük a magyar többséget, de Kolozsváron él – Marosvásárhely után – a második legnagyobb magyar közösség. És nem csak a második legnagyobb, de egészen biztosan a legaktívabb és a legdinamikusabb közösség is, mert Kolozsvár, mint egy mágnes, évszázadok óta magához vonzza Erdély minden csücskéből a fiatalokat, egy-egy vidék legjavát. Ezáltal gyakorlatilag mindannyian együtt építjük Kolozsvárt, Erdély fővárosát és kincsei gyűjteményét. Kincs a gyönyörűen felújított Szent Mihály-templom is, kincs az azt körül ölelő Főtér és az előtte őrt álló Mátyás szobor is, de a város kincsévé vált a Kolozsvári Magyar Napok is, amely megmutatta a magyar közösség igazi arcát, valóját. Ez az őszinte örömünnep pedig falakat rombolt: falakat, amelyeket a román és a magyar közösség közé húztak az elmúlt száz évben. Aki akarja, láthatja tisztán, micsoda érték, micsoda kincs, hogy magyarok élnek Kolozsváron és közösségként építik a várost – mondta Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Országos Önkormányzati Tanácsának elnöke.
