A mostani tűzszünetet közvetlenül megelőzően Donald Trump rendkívül éles hangvételű fenyegetéseket fogalmazott meg Iránnal szemben. Az amerikai elnök a közösségi médiában arról írt, hogy „teljes civilizáció pusztulhat el”, ha Teherán nem fogadja el a washingtoni ultimátumot, amelynek lejártához nagyszabású katonai csapásokat helyezett kilátásba, beleértve a kritikus infrastruktúra elleni támadásokat is. Az amerikai légierő ezt követően csapást mért az iráni olajexport szempontjából kulcsfontosságú Harg-szigetre. António Guterres ENSZ-főtitkár szóvivője ugyanakkor figyelmeztetett, a civil létesítmények elleni célzott támadások sérthetik a nemzetközi jogot, és akár háborús bűncselekménynek is minősülhetnek.
A washingtoni és teheráni megállapodás lényegében két hétre felfüggeszti az amerikai támadásokat, cserébe Irán vállalja a Hormuzi-szoros „teljes, azonnali és biztonságos” megnyitását. A felek között Pakisztán közvetített, a további tárgyalásoknak pedig pénteken Iszlámábád adhat otthont. Trump szerint Irán tízpontos javaslatot tett le az asztalra, amelyet az amerikai fél tárgyalási alapnak tekint. Teherán részéről Abbász Aragcsi külügyminiszter erősítette meg, hogy az iráni fegyveres erők koordinációja mellett két hétig biztosítható az áthaladás a szoroson, ha közben Irán ellen nem hajtanak végre újabb támadásokat – számolt be a Reuters.
A megállapodás azért bír különös súllyal, mert a Hormuzi-szoroson halad át a világ olajexportjának mintegy ötöde. Az elmúlt hetekben a térségben kialakult katonai helyzet gyakorlatilag megbénította a forgalmat, hajók százai torlódtak fel a Perzsa-öbölben, és a biztosítók, illetve a fuvarozók rendkívül magas kockázattal számoltak. Trump szerdán már arról beszélt, hogy az Egyesült Államok segíteni fog a felgyülemlett hajóforgalom levezetésében, miközben a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet is olyan mechanizmuson dolgozik, amely garantálhatja a biztonságos áthaladást. A helyzet ugyanakkor korántsem áll helyre egyik napról a másikra, a hajózási társaságok szerint hetekre lehet szükség, mire a szállítás normalizálódik.
Óvatos nemzetközi fogadtatás
A tűzszünet hírére azonnal reagáltak a piacok. Az olaj ára meredeken csökkent, az amerikai részvényindexek határidős jegyzései pedig emelkedtek, mert a befektetők azt árazták be, hogy legalább átmenetileg mérséklődik a világkereskedelemre és az energiaellátásra nehezedő nyomás – közölte a Reuters. A szoros megnyitása nemcsak az olaj, hanem a cseppfolyósított földgáz szállítása miatt is kulcskérdés, ezért a mostani fejleményt a pénzpiacok az eszkaláció megállításaként értékelték.
Az Európai Unió vezetői a megállapodást a deeszkaláció fontos lépésének nevezték. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a kéthetes tűzszünetre nagy szükség volt, Kaja Kallas alelnök pedig úgy fogalmazott, a felek ezzel „visszaléptek a szakadék széléről”. Emmanuel Macron francia elnök üdvözölte a megállapodást, de hangsúlyozta, hogy annak Libanonra is ki kellene terjednie – írta a Politico. A brit miniszterelnök, Keir Starmer szintén támogatta az egyezséget, és a Perzsa-öböl térségébe utazott tárgyalásokra. António Guterres ENSZ-főtitkár a tűzszünet betartására szólított fel, míg XIV. Leó pápa a diplomácia folytatását sürgette.
A nemzetközi támogatás mögött ugyanakkor erős óvatosság érződik. Több európai vezető is jelezte, a két hét önmagában nem jelent megoldást, legfeljebb lehetőséget teremt arra, hogy a felek visszatérjenek a tárgyalóasztalhoz. A fő vitapontok, köztük az iráni atomprogram és a szankciók kérdése nem rendeződtek.
A fegyverszünetre Moszkva és Kijev is reagált. A Kreml „nagyon fontos” lépésnek nevezte az amerikai–iráni megállapodást, amely hozzájárulhat a közel-keleti feszültség csökkentéséhez, és reményét fejezte ki, hogy hamarosan közvetlen tárgyalások indulhatnak Washington és Teherán között – közölte a TASZSZ. Dmitrij Peszkov szóvivő ugyanakkor jelezte, Oroszország azt várja, hogy az amerikai fél figyelme ismét az ukrajnai háború felé fordul, és újraindulhatnak a háromoldalú egyeztetések. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szintén üdvözölte a fejleményt, és kijelentette, hogy Ukrajna kész hasonló módon reagálni, amennyiben Oroszország beszünteti a támadásokat – számolt be a Reuters, az AFP és az EFE.
Izrael támogatja a szünetet, de Libanon kimarad
A tűzszünet egyik legfontosabb bizonytalansága rögtön a bejelentés után megmutatkozott. Izrael hivatalosan közölte, támogatja Trump döntését, de azt is leszögezte, hogy a megállapodás nem vonatkozik Libanonra. Benjamin Netanjahu hivatala szerint Jeruzsálem csak addig áll le az Irán elleni műveletekkel, amíg Teherán megnyitja a szorost és nem támadja a térség államait – jelentette a Reuters.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az Izrael és a Hezbollah közötti front nem csillapodott le egyértelműen. Emiatt a tűzszünet értelmezése már az első órákban vitatottá vált.
Az izraeli belpolitikában is gyorsan megjelentek a bírálatok. Ellenzéki politikusok szerint Izrael kimaradt a döntéshozatalból, miközben a megállapodás közvetlenül érinti biztonsági érdekeit.
Törékeny fegyvernyugvás
A legnagyobb kérdés az, mennyire tartható a mostani megállapodás. Több beszámoló szerint a tűzszünet bejelentését követően is történtek rakéta- és dróntámadások a Perzsa-öböl térségében, ami kétségeket vet fel az egyezség betartásával kapcsolatban – írta az AP.
Mindeközben Irak bejelentette légterének újranyitását, ami a feszültség részleges enyhülésére utal. A közlekedés és a kereskedelem normalizálódása azonban attól függ, hogy a következő napokban sikerül-e előrelépést elérni a tárgyalásokon.
Összességében a fejlemények inkább átmeneti enyhülést, mintsem tartós rendezést jeleznek. A Hormuzi-szoros megnyitása jelentős diplomáciai és gazdasági fordulat, de a következő hetek döntik el, hogy ebből valódi békefolyamat indul-e, vagy csupán rövid szünetről van szó a továbbra is instabil konfliktusban.
