A médiában dolgozók – de nem csak – napi rendszerességgel szembesülnek különböző szakkifejezésekkel, de számos olyan hazai intézménymegnevezéssel is, amelyek lefordítása bizony sokszor gondot okoz. Hiszen legtöbbször a tükörfordítás helytelen, tartalmilag, a jelentés szempontjából is. Ezért fordulhat elő, hogy különböző médiafelületeken eltérően jelennek meg kifejezések, elnevezések. Nemcsak fontos, hanem szükséges is (lenne), hogy ezeket egységesen és következetesen használjuk az erdélyi magyar sajtónyelvben. A MÚRE és az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) megállapodtak abban, hogy az említett közigazgatási szótárakat digitalizálják és elérhetővé teszik mindkét szervezet honlapján. Emellett a munkacsoport felülvizsgálta és kiegészítette a romániai közintézményneveket is – amint azt Cseke Péter szerkesztő, az Agerpres hírügynökség munkatársa elmondta, jelenleg 528 intézmény szerepel ezen a listán, és ez még bővülhet.
A kolozsvári Spectator sajtóházban tartott pénteki szakmai beszélgetésen a házigazda Rácz Éva, a MÚRE oktatási szakbizottságának vezetője, az egyesület igazgatótanácsának tagja a nyelvromlásról is kérdezte Péntek Jánost, tekintettel arra, hogy anyanyelvünket állandó román és emellett angol hatás is éri. Péntek János szerint standardizálással az amúgy „zabolátlan” nyelvet úgysem lehet annyira leszorítani, ezért sem romlásról, sem fejlődésről nem lehet beszélni. Mindenki igényességétől és nyelvi műveltségétől is függ, ki hogyan használja a nyelvet. Nagyobb gondnak vélte, hogy maholnap a „tudomány meg sem szólal magyarul”, aminek a szaknyelv és tudományos nyelv elangolosódása az oka, és amely főleg Magyarországon alakul ki. Felhívta a figyelmet a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet honlapjára (sztanyi.ro) is, ahol a román intézménynevek mellett a román rendőrfokozatok magyar fordítását is megtalálhatjuk.
Az intézménynevek fordításánál szabályokat is kidolgoztak, hiszen a szó szerinti fordítás sokszor helytelen, ezért mindegyiket igyekeztek beazonosítani például hatáskör, tevékenység szempontjából, továbbá megkeresték a magyarországi valamint uniós megnevezéseket is – magyarázta Cseke Péter. A munkacsoportban abban is megegyeztek, hogy a sajtónyelvben illetve köznyelvben is rögzült intézményneveket meghagyták. Lényeges szempont az is, hogy sok esetben nem lehet átvenni a magyarországi kifejezéseket, megnevezéseket, hiszen ezek az adott állami berendezkedésnek megfelelőek. Sárosi-Márdirosz Krisztina, aki több évtizede foglalkozik igazságszolgáltatási fordítással, a jogi intézménynevek esetében is megemlítette, hogy adott esetben nem fordítottak, hanem „megfeleltettek”. Benő Attila nyelvész megemlítette, hogy tervezik a közigazgatási szótárak bővítését és felülvizsgálatát is, de ezeknek a korábbi szótáraknak a frissítése jóval nagyobb és átfogóbb munka, hiszen nemcsak tulajneveket, hanem közigazgatási és jogi terminológiát is át kell nézni. A szakemberek nyitottak a további bővítésekre, javításokra, várják az ezekkel kapcsolatos javaslatokat is.
