Augusztus 13. lesz a felújított istenháza megáldásának napja
Háromnapos ünnepre készülnek: augusztus 12-én, pénteken a Szent Mihály templom kántor-karnagya, Potyó István által vezényelt Szent Cecília kórus egyházzenei koncertjével nyílik az eseménysorozat; szombaton, a templom megáldása szentmiséjének főcelebránsa Kovács Gergely gyulafehérvári érsek lesz, a liturgikus térben új elemnek számító oltárrészt pedig Miguel Maury Buendía pápai nuncius szenteli fel. A harmadik nap szentmiséjén pedig a közösség maga veheti úgymond birtokába a templomot, emelte ki LászlóAttila.
„Nagyon várt pillanat számomra, hogy hivatalosan is bejelenthetjük a templom felszentelésének időpontját. Nem véletlen, hogy Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület vezetője, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője is jelen van a sajtótájékoztatón – ugyanis az idei KMN nyitóeseményének szánjuk a Szent Mihály-templom felszentelését, hivatalos megnyitását”, mondta el László Attila főesperes-plébános a Szent Mihály plébánia nagytermében tartott csütörtöki sajtótájékoztatón.
Tájékoztatása szerint a háromnaposra szánt ünneplés pénteken, augusztus 12-én este kezdődik, augusztus 13-a, szombat 11 óra pedig az ünnepi felszentelés időpontja. A szombati szentmisén Kovács Gergely gyulafehérvári érsek végzi az ünnepi szertartást, az oltárt Miguel Maury Buendía pápai nuncius szenteli fel. A Szent Cecília kórus és zenekar három fő művet szólaltat meg a háromnapos ünnepség alatt, amelyekről Potyó István kántor-karnagy, a rendezvénysorozat egyházzenei részének szervezője számolt be.
„Az ünnep akkor ünnep, ha hálát tudunk adni, és a hálaadás legszebb megzenésített imája a Te Deum; ilyenképpen a Téged Isten, dicsérünk művel készülünk, amely Vajda János zeneszerző tollából származik. Mindemellett, Horváth Márton Levente kolozsvári miséjét is bemutatjuk, amely ősbemutató lesz: a zeneszerző kimondottan a Szent Mihály-templom megáldásának és oltárának felszentelési alkalmára komponálta”, hangsúlyozta Potyó István. Felcsendül továbbá ugyancsak Horváth Márton Levente szerzeménye, a Szent Mihály-himnusz, amelyet már korábban is megszólaltattak a felújítás folyamán az állványokról.
„Az ünnep tehát pénteken este kezdődik, és a másnapi szentmisén, egyházzenei szolgálattal folytatódik a Szent Cecília kórus együttműködésével, meghívott szólisták Miklósa Erika és Horváth István lesznek. A szentmise előtt fél órával egy rézfúvós kvintett kürtöli majd úgymond szét a toronyból, hogy készen van a Szent Mihály-templom. A vasárnapi ünneplés sem kisebb, mint az előző napokon, közösségünkkel együtt fogunk ezen a napon is ünnepelni” – emelte ki Potyó István, hozzátéve: immár egy hónapja készülnek, és maguk is nagyon várják az eseményt.
Márton Áronhoz kötődik az oltár
A felszentelésre váró oltárnak története van – mesélte László Attila főesperes-plébános. Elmondta: amikor két esztendeje Kolozsvárra helyezték, és helyet keresett a dobozainak, a plébánia egyik melléképületében kövekre bukkant. Rákérdezett, hogy honnan származnak, megtudva, hogy nyolcvan évvel ezelőtt, a Szociális Testvérek anyaházában Márton Áron püspök felszentelt egy kardosi vörös márványból készült oltárt. Az akkori kor divatjának megfelelően, ez egy fali oltár volt.
Hét év után, a kommunista diktatúra alatt szétverték, darabjait – lépcsőit és egyéb elemeit – áthozták a Szent Mihály-templomba, és a Schleynig-kápolnában rakták egy gúlába egymásra. Négy évvel ezelőtt, a felújítási munkálatok kezdetekor vitték át őket a már említett melléképületbe.„Amikor megtudtam ennek az oltárnak a történetét, felötlött bennem a gondolat, hogy maradványainak méltó helyre kell kerülniük. Ahogy a munkálatok során formálódott a Szent Mihály templom képe bennem is, megszületett az a gondolatom, hogy a jelenkori liturgikus ünneplésnek megfelelő helyszínt alakítsunk ki: azaz, jöjjünk közelebb az emberekhez, kerüljön egy rendes oltár a templomba, amely úgymond a szíve legyen a Szent Mihálynak” – részletezte László Attila. Mint elmondta, a Márton Judit mérnökkel, műszaki ellenőrrel való együttgondolkodás eredménye, hogy az oltár ilyen letisztult, nemes formájában látható a Szent Mihály-templomban, és ez a liturgikus tér megújult – folytatta a főesperes-plébános. 
Az oltár előlapja és a menza, az asztalrész a régi oltár darabjait tartalmazza, a szentírás helyét, az ambót is lépcsőfokokból csiszolták, illesztették össze, akárcsak a lábazatát. A felszentelés alkalmával Szent Kelemen pápa és Szent Jusztinusz ereklyéit is elhelyezik az oltárban. „ Ez a kis ereklyetároló nem lesz véglegesen becementezve, ugyanis nagy álmunk az, hogy mihelyt templomunk legnagyobb főpapja, Márton Áron püspök boldoggá avatása megtörténik, az ő ereklyéje is kerüljön ebbe az oltárba”, emelte ki a Szent Mihály-templom plébánosa.„A templom megáldásának kis ékköve a KMN”A Kolozsvári Magyar Napok az elmúlt 13 évben a történelmi egyházakkal szoros együttműködésben végezte feladatát, látta el közösség- és kultúraszervező misszióját, emelte ki Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület vezetője, a KMN főszervezője a sajtótájékoztatón. Mint felidézte, rengeteg segítséget kaptak László Attila főesperestől és elődeitől egyaránt a rendezvénysorozat megszervezésében. Kiemelte: a Kolozsvári Magyar Napok szervezőiként, a rendezvénysorozat elindításától kezdve a magyar közösség összekovácsolása, kulturális értékeinek megmutatása volt a cél – a saját és a szélesebb közösség számára egyaránt.„Gyermek- és fiatalkorunkban, az akkori nehéz időkben a gyülekezetekben élhettünk közösségi életet. Ez a gyökere annak a közösségszervezésnek is, ami számunkra a Kolozsvári Magyar Napokban csúcsosodott ki, és ilyen megfontolásból, a szakrális vonatkozásoknak igenis helyük van ebben a programsorozatban”, hangsúlyozta Gergely Balázs. „Az a tény, hogy Kolozsvárnak talán legjellegzetesebb szimbóluma megújult, nagy ünnep mindannyiunk számára; ilyenképpen, nem a Magyar Napoknak lesz az ékköve a templomszentelés, hanem talán fordítva”, folytatta a főszervező.„Nem annyira üzleti, mint inkább erkölcsi kötelezettségnek éreztük négy évvel ezelőtt, hogy részt vegyünk a templom felújítására kiírt versenyeztetésben; ez a műemléktemplom egy olyan értékű és fontosságú emblémája Kolozsvárnak, hogy nem szerettünk volna kimaradni felújításának folyamatából – annak minden feladatával, gondjával-bajával együtt” – emelte ki Puskás Attila, a templom felújítását végző KÉSZ-Csoport vezetője. A mérnök néhány érdekesebb számadatot összegezve arra hívta fel a figyelmet, hogy körülbelül 1500 tonna szemetet szállítottak el az építkezés területéről, nagyjából 30 ezer négyzetméternyi állványzatot építettek, és körülbelül 14 ezer négyzetméternyi kőfelületet újítottak fel. Külön kiemelte a projektben dolgozó felek által hozzáadott értéket is; mint mondta, a munkálatokban érintett felek, például tervezők, megrendelő, műszaki ellenőr, tanácsadó, projektmenedzser, építő cég munkatársainak együttműködése nagyjából nyolcezer munkaórát tett ki eddig, amely egy ember négy éves, teljes munkaidejének felelne meg.”
Néhai Kovács Sándor főesperessel indult el a folyamat
Ilyés Szabolcs a felújítás projekt-menedzsereként vont mérleget az elmúlt időszak mérföldköveinek számító történésekből. Elmondta: 2013-ban, amikor elkezdődött a Farkas utcai református templom felújítása, néhai Kovács Sándor főesperes volt az, aki felvetette neki a kérdést: nem lehetne-e a Szent Mihály-templom esetében is egy hasonló folyamatot elindítani.És a projekt útjára indult: mint Ilyés Szabolcs felidézte, 2014-ben a budapesti műszaki egyetem még 14 millió euróra becsülte a felújítás költségeit, és úgy vágtak bele a munkába, hogy tudták, ennek az összegnek csak a töredéke fog rendelkezésre állni. Végül az Európai Unió forrásaiból hirdetett, a turisztikai fejlesztéseket célzó pályázaton nyertek négymillió eurós támogatást, amelyhez hozzáadódott a magyar kormány több mint kétmillió euró összegű finanszírozása. Hozzátette: a felújítás végösszege megközelíti a hétmillió eurót, az EU és a magyar kormány támogatását a plébánia önrésze, a román kormány és a kolozsvári önkormányzat hozzájárulása, valamint az adományok egészítették ki, de az összeg egy kis része még mindig hiányzik.
„2014-ben tudatában voltunk annak, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem által becsült összegre semmiképpen nem tehetünk szert. A tervezőkkel, az M&M Design csapatával abban állapodtunk meg, hogy mindenesetre élni kell az európai uniós, ötmillió eurós keretet kínáló pályázati lehetőséggel. Ezt sikerült is megnyerni, és 2017-ben írtuk alá a támogatási szerződést”, részletezte a projektmenedzser. Időközben Kovács Sándor főesperes elhunyt, és Veres Stelian plébános-helyettes vette át a folyamat irányítását, aki méltó módon helyt állt abban a több mint fél évben, amikor a kivitelezés elkezdődött; az áthelyezését követő két évben Kémenes Lóránt főesperes felelőssége volt a projekt – összegezte Illyés Szabolcs. Kiemelte: külön köszönet illeti az KÉSZ-csoportot és a tervezőket, hogy a korlátozott anyagi keretekhez képest is úgy dolgoztak, hogy a lehető legjobbat, legtöbbet kihozzák a felújítási folyamatból. László Attila főesperes pedig „óriási energiával, lelkesedéssel viszonyult ehhez a munkához”, hangsúlyozta a projektmenedzser.
A múltban is minden részletre figyeltekMárton Judit műszaki ellenőr azt emelte ki, hogy a munkálatok során a templomtető egyik cserepére rajzolt falevél ébresztette rá arra, hogy a műemlék egykori építői számára is mennyire fontos volt olyan helyekre is szépséget beépíteni, ahol egyáltalán, vagy alig látható. Ez – mint mondta – azt jelzi, hogy a korábbi felújítások során is igyekeztek minden részletre odafigyelni, a rejtett szépségeket is megőrizni.
Erkélyrészig látogatható lesz a torony
A felújítás nyomán a templomtoronynak olyan részei is bejárhatóvá válnak, amelyeket korábban csak különleges alkalmakkor nyitottak meg. Augusztus közepéig félmagasságig, az erkélyrészig látogathatóvá válik a torony, amelyben kiállítóteret alakítanak ki. Megnyitják a „királylépcsőt”, a kétspirálos csigalépcsőt, körbejárhatóvá teszik a szentélyt, hogy a látogatók megcsodálhassák a reneszánsz sekrestyeajtót, Márton Áron katedráját, mondta el a főesperes. A toronyalji, Szent Kereszt kápolnában padlófűtést is bevezettek; ez az üvegajtóval is ellátott térrész lesz az úgynevezett csend-kápolna azok számára, akik elcsendesülni vágynak, illetve a gyermekek is tartózkodhatnak itt a szentmisék ideje alatt.
Új liturgikus funkciók
A Schleynig-kápolnában – ahol megtalálták a 14. században elkezdett délnyugati toronynak a sarokpillérét, tartópillérét, és láthatóvá vált a pillérlábazatok igényes, kannelúrás megoldása – visszaállították az eredeti, 14. századi járószintet, akárcsak az északi mellékszentélyben. Ilyenképpen, most már mindkét térrészbe le lehet menni néhány lépcsőfokon, és meg lehet csodálni a különféle építészeti részleteket. A Scheynig-kápolna lesz a templom keresztelőkápolnája. „Az északi mellékszentély is új liturgikus funkciót kap; az itt fellelt, 700 éves kőoltár alapjaira helyezték rá az eddig ott állt barokk oltárt. Ebben az oltár-kombinációban – nyugati templomok mintájára – egy üveglap alatt néhány csontdarabot, koponyát is elhelyeztek; ez a térrész az elhunytakért végzett imának szánt hely lesz. Az embereknek lehetőségük van arra, hogy szándékaikat otthagyják, és ezekért minden héten egy szentmisét ajánlhatunk fel”, folytatta a főesperes-plébános.Emlékeztetett: az 1700-as évekig temetőként használták a templomot, így nem véletlen, hogy rengeteg emberi maradvány került elő a felújítás során; ezeket a kriptában, egy szarkofágládában helyezték el, és szentelték meg újra. Jó részüket antropológiai vizsgálatnak vetik alá, de ők is vissza lesznek temetve.
A Kolozsvári Magyar Napok keretében – a KÉSZ-csoport és a plébánia együttműködésével – egy körülbelül negyven panelből álló fényképkiállítással is felidézik a templom felújítási munkálatait, illetve előzményeit, amelyeket a Deák Ferenc utcában helyeznek majd ki. Ezek a fotók a KMN után a torony kiállítóterébe kerülnek.
