„Egy kormány mandátuma kétféle módon szűnhet meg: vagy lemond a miniszterelnök, vagy megbuktatják, ha a parlament elfogadja a bizalmatlansági indítványt ellene. MárpedigViorica Dăncilă kormányfő egyértelművé tette hétfői nyilatkozatában, hogy nem szándékszik lemondani. A második forgatókönyv – a parlamenti felállást tekintve – akkor jöhetne szóba, ha valamelyik kormánypárt, a PSD vagy az ALDE úgy döntene, hogy nem akarja többé fenntartani a kormányzást” – magyarázta a politológus.
Hangsúlyozta: a jövőt megjósolni nem lehet, de el lehet mondani, hogy jelenleg egyik párt sem törekszik kifejezetten arra, hogy kormányra kerüljön. A törvényhozásbeli erők megváltozását lehetővé tevő előrehozott választást pedig csak akkor lehet tartani, ha két kormányt alakítani kívánó miniszterelnök parlamenti leszavazása után feloszlatják a parlamentet. Előrehozott választást még soha nem tartottak Romániában, ami nem véletlen, hiszen ez azt is jelentené, hogy minden képviselőnek és szenátornak megszűnik a mandátuma – részletezte a szakember.
„Egyelőre a PSD-n belüli hatalmi viszonyoknak kell rendeződniük, a politikai mezőny pedig érdemben csak a parlamenti választás után módosulhat” – fejtette ki Illyés Gergely. A jelenlegi helyzet az, hogy minden párt a soron következő választást számba véve tervez, amely már Románia elnöki tisztségének betöltéséről szól majd. Egyelőre ennek nagy esélyese Klaus Iohannis államfő, ugyais az ALDE szereplése az európai parlamenti választáson kérdőjelessé teszi Călin Popescu Tăriceanu szociálliberális pártelnök indulását az államfőválasztáson, s a baloldalnak jelenleg nincs olyan kihívója, aki eséllyel léphetne fel a jelenlegi elnökkel szemben – vélte Illyés Gergely.
„A pártok parlamenti súlya tehát nem változott, a kormányzást illetően pedig valójában érdemben a PSD dönthet. A szociáldemokratáknak eleve rendezniük kell soraikat, mivel a párton belül is zavarosak a viszonyok, egyes hangok szerint ki kellene vonulni a kormányzásból, mások szerint pedig nem. Ugyanakkor a többi pártok sem óhajtanak jelenleg kormányra kerülni” – fejtette ki a politológus. Megjegyezte továbbá, hogy érdekes megoldás lenne a technokrata kormány, másrészt viszont nem valószínű, hogy jót tenne a román demokrácia működésének a nem politikai alapon szerveződő végrehajtó hatalom.
