Csak le ne merüljek, gondolta, és öt metrómegállónyi időre ki is kapcsolta a mobilját, hogy kicsit elodázza a netfüggőségét. Idegesítette, hogy megint átengedte a rohanó utasoknak a helyeket, így állva utazhatott a végállomásig. 20 percet. Már leszokott arról, hogy éberen figyeli az egész kocsiban, hogy ki készülődik leszállásra, hogy annak a helyét egy tigrisugrással elfoglalhassa. Ilyenkor örül, hogy mindig egyedül utazik, mert megfigyelte, hogy a telefonját bújva is sokkal gyorsabban reagál bármilyen mozgásra, mint azok, akik legalább ketten vannak és beszélgetnek. Ezt már említette a pszichológusának is, hogy az utóbbi időben a figyelme nagyon élesedett, és ez megnyugtató számára, mert időben érzékeli ezáltal a veszélyeket.