A politika jelentősen megváltozott az elmúlt másfél évtizedben, és egyre nehezebb karizmatikus vezetőket találni a jelöltek között, ami atipikussá teszi a választásokat. A bukaresti főpolgármester-választásnak mindig nagy presztízse volt, hiszen nem is olyan régen úgy emlegették a főpolgármestereket, mint az elnöki tisztség várományosait. Mára ez is jelentősen megváltozott, ugyanis olyan jelöltek közül kell választania a fővárosi választónak, akikről nem feltételezhető, hogy valaha államelnökké lépnek elő.

Lesz vagy nem magyar jelöltek elleni összefogás az önkormányzati választáson? Ez az egyik lényeges kérdés az RMDSZ számára, hiszen jelöltjeinek sikeres szereplése nagymértékben függ attól, hogy Maros és Szatmár megyében összeáll-e román nagykoalíció, mint 2012-ben, vagy az idén is sikerül megúszni ezt a nacionalizmus által vezérelt összefogást. De nevezhetjük opportunista összefogásnak is, hiszen lényegében az a nagy kérdés, hogy valamelyik pártnak és a jelöltjének elég fontos-e Marosvásárhely vagy Szatmárnémeti polgármesteri széke ahhoz, hogy csomagban egy alku keretében a nagy pártok összefogjanak a magyar jelölt ellen.

Románia és a Moldovai Köztársaság viszonya mindig nagy szenvedélyeket váltott ki tájainkon és a Pruton túl is. Néhány évvel ezelőtt a politikai közbeszéd homlokterébe került a két ország egyesülése, ami aztán háttérbe szorult, és pragmatikus együttműködés kezdődött, amely részben abban nyilvánul meg, hogy számos román szakember kulcsfontosságú moldovai intézményekben foglalt el vezetői állást, főleg az után, hogy Maia Sandut államelnökké választották. Lehet-e valami az egyesülésből, vagy a román politikai elitnek továbbra is vágyálma marad az unió?

A romániai belpolitika a választási előkészületektől hangos, hiszen most már minden párt rákapcsolt a választási kampányüzemmódra. A román kormánypártok is véglegesítették a közös listát, és kiderült, hogy nem Ramona Chiriac, az Európai Bizottság bukaresti képviseletének vezetője áll az élen, hanem várhatóan két nacionalista politikus lesz az első két helyen mind a szociáldemokraták, mind a liberálisok részéről. Az önkormányzati választásra a pártok még javában véglegesítik a jelöltlistáikat, Székelyföldön sok helyen április elején tartják az előválasztást. Bemutatjuk röviden, hogy kik a fontosabb települések jelöltjei.

Elutasította a Központi Választási Iroda (BEC) az Egyesült Jobboldal Ereje (ADU) ellenzéki összefogás indulását a június 9-i helyhatósági és EP-választásokon. Az ellenzéki politikusok „politikai agressziónak” minősítették a döntést és bejelentették, hogy megtámadják a legfelsőbb bíróságon. Tekintsük át, milyen hatásai lehetnek ennek a döntésnek, ki tart a jobboldali pólustól.

Végre megtette azt a lépést Klaus Iohannis, amit mindenki várt tőle. Nyíltan elmondta, hogy milyen terveket dédelget az elnöki mandátuma lejárta után. Egyelőre nem teljesen világos, hogy amennyiben ősszel megválasztják NATO-főtitkárnak – ha egyáltalán megválasztják – akkor elnöki mandátuma utolsó napjaiban ingázni fog-e Bukarest és a NATO-főhadiszállás között - ahogyan tette Nagyszeben és Bukarest között tíz évig -, vagy haladékot kap, hogy csak jelenlegi mandátuma után foglalja el az új tisztséget. Erről csak azt tudjuk, amit Iohannis mondott, hogy nem áll szándékában lerövidíteni a Cotroceni-palotában való tartózkodását, de ez nem jelent semmit, mert ha helyzet van, minden bizonnyal - stratégiai okok miatt - átlép az ígéretén, és a nemzeti érdek „oltárán” pillanatok alatt feláldozza mandátumának utolsó napjait.

Lezárult tegnap az Európai Néppárt (EPP) bukaresti kongresszusa, amelynek végén elégedetten mosolyoghatott Klaus Iohannis, akinek a néppárti vezetők hálásan megköszönték a bukaresti fogadtatást. Manfred Weber EPP-elnök azt mondta, hogy otthon érezték magukat Romániában. Mindenki elégedett lehetett, hiszen a néppárt megválasztotta csúcsjelöltnek Ursula von der Leyent. Izgalmak nem voltak, hiszen az Európai Bizottság (EB) jelenlegi elnöke egyedüliként pályázott a EP-választási listavezetői és egyben EB-elnöki tisztségére.

A nagykoalíciót alkotó szociáldemokraták és liberálisok döntöttek: egyrészt összevonják az önkormányzati választásokat az európai parlamenti (EP) választásokkal, másrészt közös listát állítanak ez utóbbi megmérettetésen. Kinek kedvez ez a döntés, kik lehetnek a vesztesei, illetve milyen hatása lehet ennek az erdélyi magyar politikai képviseletre?

Kivonul Romániából az OTP Bank, ezt most már bő egy hete tudjuk. A Banca Transilvaniával (BT) megkötött tranzakciót várhatóan nem fogja ellenezni sem a Román Nemzeti Bank, sem a Versenytanács, hiszen olyan lépésről van szó, amely egy hosszabb távú stratégiának része. A hazai bankpiac koncentrációja már egy ideje elkezdődött, miután csak idő kérdésévé vált, hogy mikor fognak lemorzsolódni azok a szereplők, amelyek nem rendelkeznek elég nagy piaci részesedéssel ahhoz, hogy megkapaszkodjanak a versenyben. Az OTP kivonulását a román hatóságok döntései is minden bizonnyal befolyásolták.

Eltelt két év az orosz-ukrán háború kitörésétől. Az orosz elképzelések szerint eredetileg három napos villámháborúként indult „katonai hadművelet” elhúzódó fegyveres konfliktussá vált, és visszahozta Európába a háború rémét. Nehéz bármit is mondani erről az összecsapásról, amelyben az elmúlt hetekben mintha az orosz fölény kerekedne felül.

Hatalmi harc dúl a román ortodox egyházon belül, miután az ultrakonzervatív nyilatkozatairól hírhedt konstancai Teodosie érsek tüntetésre akarta hívni az ortodox papokat. Tomisz érseke már jó ideje harcban áll Daniel pátriárkával, az ortodox egyház vezetőjével, noha sokáig ez a konfliktus olybá tűnt, mintha a felek szándékosan fenntartották volna, hogy az ortodox egyház haladáspárti és konzervatívabb szárnyát is kielégítsék, és mindenki megtalálja a számára tetszőbb üzeneteket az ortodoxián belül. A vita azonban mára annyira elfajult, hogy Teodosiét berendelték az ortodox egyház zsinata elé, amely lázítás vétsége miatt fogja kivizsgálni az érseket.

Meglehetősen feszült politikai hangulatban fog szombaton évértékelő beszédet tartani Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Várkert Bazárban. Ma este 6 órakor nagyszabású tüntetést szerveznek Budapesten, amelyre a közösségi médiában látható adatok szerint nagy az érdeklődés, 25 ezren jelezték, hogy részt vesznek vagy érdeklődnek a tiltakozó akció iránt. Úgy tűnik, az Orbán-kormány egyik legnagyobb politikai válságát éli át azt követően, hogy Novák Katalin államfő lemondott, de közelebb járunk az igazsághoz, ha inkább azt mondjuk, hogy lemondatták.