Ó, kampányka, te drága!

Postaládámba szórólapot sodort a májusi illatokkal korteskedő szellő; fényes papíron 10 fotó, ebből nyolc a vívmányokat illusztrálja, kettő meg a jelöltet promoválja – totálisan lecsiszolt bükkfanyelven, csupa olyan fordulattal és „retorikai” fogással, amelyek egy ’89 előtti pártfórumon kiválóan fungáltak volna. A kiadvány szerkesztői láthatóan minimális erőfeszítéssel megúszósra vették a figurát: hosszú a kampány, ha most mindent élesben és turbóra gyártanának, mivel fokoznák a finálé felé a színvonalat?

Mondhatná (talán jogosan) a kedves-kedvetlen olvasó: micsoda perverzió egy kampányban privát élvezetet lelni… A továbbiakban néhány érv sorjázik majd, ezt a sarkos véleményt enyhítendő: 

 A kampány tehát érdekes, sőt helyenként izgalmas, néhol meg tanulságos történet, mert: 

  • Van úgy, hogy testvérek, házastársak, apák és fiúk versengenek egyazon mandátumért, mondhatni kis családias mérkőzés zajlik, a maga bulvárosítható bájával. 
  • Ritka alkalom arra, hogy egy pártelnök vagy listavezető spontánul felhívjon (a tudtodon kívül megszerzett számodon) és eltávcsevegjen legalább másfél percig, majd be sem várva esetleges kérdésed vagy válaszod, illedelmesen vonalat bontson. 
  • Remek lehetőség, hogy a pártok egymás között felmérjék az erőviszonyokat, mi több, (majdnem akkora lendülettel) a párton belüli meccsekre is sort lehet keríteni: ifjú farkasok versus szeniorok, alrégiók közti szkanderek, aktuális vezérkar elleni bársonypuccs, egyéb konfrontatív csemegék.
  • Zseton, suska, lé, dohány, guba, vagy amit akartok: plikkben, pungában, natúrpakk gumi gurtnival átkötve… csak elég legyen a következő mandátumban beindítandó üzlethez.
  • Kiderül végre (?), hány patkány él a városodban, mennyi törés van a csőben, kátyú az aszfaltban és hiány a kasszában.
  • Mintegy mágikus csettintésre, egyszerre csak előkerülnek a sufniból, sifonérból, gardróbból a megunt vagy hiperaktív szeretők, elhanyagolt édesanyák, kitagadott csemeték, esetleg átvert üzlettársak.
  • Megtudod, mennyi sugárzó gyermekarc fér bele egy 40 másodperces videoklipbe.
  • Ígéretcunamik pásztáznak a szavazókörzet fölött: ingyen miccs és örökélet, vagy épp fordítva, örök miccs és végtelen lájf (a cirkusz már nálunk is tarifaköteles műfajjá nemesedett).
  • Rádöbbensz, hogy a harcz (így, patinásan ejtve) életlényeg, s te, mint bárgyú ENSZ-kéksisakos, a táborok között rostokoltál… s hogy ez a középre játszás már tűrhetetlen! 
  • Most lehet elszámoltatni, leszámolni, bedöngölni, piedesztálra emelni – ki is mondta, hogy érdektelen, elszürkült közéletünk lenne?
  • Iszap és bicepsz: elengedhetetlen kellékek, ha birokra kelnek fennkölt eszmék.
  • A szervek, mint organikus részei a viadalnak: külföldi ügynökök és honi ügyeskedők –mennyibe fogadunk, hogy a SRI, a STS jövőre nagyobb büdzsét követel (és kap) az idei strázsálásért?
  • Riogatások, felsrófolt talmi félelmek, sejtető-suttogó propaganda: hogy a ruszkik, meg a nyugat, a bőszoláhok, magyarok, szabadkőművesek, egyéb soros veszedelmek és sündörgő ágensek – valahány kis pezsgő adrenalintabletta.
  • Provokációk, ellenhergelések, a rekontra kontrázása… s mind így tovább: verbális agresszióspirál+ egy-két harsányabb, konkrét pofon (statisztáló rendőrök, hümmögő hatósági reakció).
  • Plakátszaggatás, graffitis anyázás, személyre szabott lejárató szerenád.
  • Onlájn offenzíva: klikkhalmaz és megamegosztás, mémek, kinyesett és fonákra fordított félmondatok, brutálkollázs.
  • Zsarolás, régi tartozások, újdonsült cinkosok.
  • Szakszervezetek, kézimunkakörök, főpapi körlevelek.
  • Cáfolat, perek a láthatáron, felhörög egy rekedt megafon.
  • Frásztól és fáradtságtól félőrült pártpénztárosok.
  • Lakájmédia, zsoldos sajtó, szivárogtatás, pressziók, oltári oknyomozás, tévéricsaj.
  • Humor és inventivitás, üde szellemi hidratáló pontok elszórtan, szinte, hogy tévedésből.

És mindez – ha eléggé felülről, de profi távcsővel nézed – hosszabbra sikerült petárdapukkanás, nem egyéb… de legalább feldobja az anyák napja ás a nemzetközi gyereknap közti periódust. Aki meg (hozzám hasonlóan) elvetemülten telhetetlen, hát ott az őszi második fogás, desszertnek meg a decemberi parlamenti választások kampánykínálata. Bon appétit!

Borítókép: illusztráció (pxhere.com)