Kolozsváron 81%-kal csökkentenék a károsanyag-kibocsátást 2030-ra
Borítókép: Pesszimisták voltak a közvita résztvevői – az intézkedéseken kívül a lakosok mentalitásváltására is szükség lesz (fotó: facebook/PrimariaClujNapocaRomania)
Akár 81 százalékkal csökkenhet 2030-ra Kolozsváron az üvegházhatású gázok kibocsátása, ha életbe léptetik azt az akciótervet, amelynek még nem végleges változatát szerda délután mutatta be a kolozsvári városvezetés.
Kolozsvár 2022-ben pályázta meg és nyerte el az Európai Bizottságnál azt a pályázatot, amely által bekerült a „100 európai klímasemleges város” közé. Az ezzel kapcsolatos finanszírozási szerződést idén júniusban írták alá, az ennek érdekében kidolgozott akcióterv pedig irányt mutat a városvezetésnek a közpolitikák terén is. Ugyanakkor a város legnagyobb lakónegyedére, a Monostor negyedre vonatkozólag a klímasemlegesség elérését illetően kísérleti programot is kidolgoznak.
A Monostor lenne a kísérleti alany, külön munkacsoport foglalkozik a negyeddel (fotó: Rohonyi D. Iván/illusztráció)
– Világszinten a szén-dioxid-kibocsátás 70 százalékáért a városok okolhatóak. Ezért az Európai Bizottság által felvállalt klímasemlegesség elérését nagymértékben befolyásolják a városvezetések közpolitikái. Romániában három várost tartottak érdemesnek arra, hogy a projektben klímasemleges várossá váljon, köztük Kolozsvárt. Ugyanakkor egy héttagú konzorcium olyan projektet nyert, amely kizárólag arra vonatkozik, hogyan érhető el a klímasemlegesség a legnagyobb kolozsvári lakónegyedben, a Monostoron – mondta Ovidiu Cîmpean, a polgármesteri hivatal egyik részlegének korábbi igazgatója, a befektetési és uniós projektek minisztériumának jelenlegi államtitkára.
– A levegő szennyezése az épületeknek, a járműveknek, a nem megfelelő hulladékgyűjtésnek és néhány iparágnak tudható be. A kolozsvári városvezetés 200 hektáron alakít ki zöldövezetet 110 millió eurós befektetéssel. A környezetszennyezés elkerülése végett Európában 2035-től betiltják a fosszilis üzemanyaggal működő gépkocsik gyártását. A lakosoknak pedig azt tudom ajánlani: ne vásároljanak feleslegesen, ne dobják el az el nem fogyasztott ételt, hogy ezzel csökkentsék az élelmiszer-pazarlást; használjanak minél kevesebb műanyagból és papírból készült poharat, és gyűjtsék szelektíven a hulladékokat, hogy azt újra lehessen hasznosítani – buzdított videóüzenetében Emil Boc polgármester, aki a vita időpontjában hivatalos ügyek miatt Bukarestben tartózkodott.
A kerékpáros és a gyalogos közlekedés ösztönzése kulcskérdés (fotó: Rohonyi D. Iván/illusztráció)
Gabriel Onaca projektmenedzser elmondta: a klímasemlegességi akciótervben szereplő egyes intézkedések illeszkednek az integrált városfejlesztési stratégiába (SIDU), és akár a kohéziós alapokból is lehet majd finanszírozni egy részüket. Fontosnak tartotta, hogy az intézkedések integrált jellegűek legyenek, azaz több területet öleljenek fel, és ne elszigetelten fejtsék ki hatásukat. A regionális operatív program (POR) az északnyugati régió városfejlesztésére 468 millió euróval rendelkezik, de más finanszírozási lehetőségek is léteznek – tette hozzá.
Marcel Heroiu világbanki szakértőtől megtudtuk: Kolozsvár az első város Európában, amely már elkészítette a klímasemlegességi akciótervét. Jó dolog az is, vélte, hogy 1990-hez képest Románia 55%-kal csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását már 2020-ra. Ez jórészt annak tudható be, hogy az iparban és az energetikai szektorban jelentősen csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása, ezért a gazdaság még „tisztábbá” és termelékenyebbé vált. A klímasemlegesség eléréséhez a romániai önkormányzatok a tömegközlekedés korszerűsítésével járulhatnak hozzá – mondta, emlékeztetve: Kolozsvár már évekkel ezelőtt felvállalta a klímasemlegesség elérését az integrált városfejlesztési stratégia által.
Marius Cristea világbanki szakértő szerint a környezetszennyezés kiküszöbölése során nagyon fontos, hogy a város északi részében található ipari negyedekben, amelyek egyfajta „forró városi szigetként működnek”, minél több fát ültessenek, zöldövezeteket hozzanak létre. Meglepetésként hatott az az állítás, miszerint a környezetszennyezés 80 százalékát a városban a lakosok „követik el”. A környezetszennyezés csökkentése érdekében jó lenne, ha az egyéni hőközpontokkal fűtött lakásokban a hőmérséklet nem 24 Celsius-fok lenne, hanem húsz vagy még annyi sem – mondta ennek kapcsán a szakértő.
Fontos lépés az épületek hőszigetelése (fotó: Rohonyi D. Iván/illusztráció)
Kollégája, Codruţa Nistor közölte: klímasemleges városként Kolozsvárnak 2030-ig 81,37%-kal kell csökkentenie a szén-dioxid-kibocsátását a 2021-es évi szinthez képest. A klímasemlegesség eléréséhez a következő intézkedéseket kell foganatosítani az Európai Bizottság szerint: a lakónegyedekben található tömbházak, a középületek és kereskedelmi épületek felújítása, az energiatermelés hatékonyabbá tétele, az elektromos töltőállomások hálózatának kibővítése, a gyalogos és biciklis közlekedés ösztönzése, zöldövezetek kibővítése stb. Mindez magába foglalja a fűtési és hűtési rendszerek hatékonyabbá tételét, újrahasznosítható energia előállítását a köz- és magánépületek esetében, a közvilágítás korszerűsítését, a megfelelő hulladékkezelést. Mindez oda vezet, hogy a városban javul az életminőség, csökken az energia ára stb.
Andrei Ceclan, a kolozsvári Műszaki Egyetem (UTCN) professzora megjegyezte: a városháza által a közvilágítás terén elvégzett korszerűsítési munkálatoknak köszönhetően a helyi költségvetés csak 1,5%-át költik villanyáramra, szemben más városokkal, ahol ez az arány az 5–15% százalékot is eléri. Már több épületen helyeztek el napelemeket, amelyek az illető épület villanyáram-fogyasztásának 91%-át biztosítják, a polgármesteri hivatalnak alárendelt távfűtési vállalat pedig dekarbonizációs stratégiát gondolt ki, amelynek köszönhetően a fűtést hőszivattyúkkal és napelemekkel fogják megvalósítani a környezetszennyezés csökkentése érdekében. Az ezzel kapcsolatos megvalósíthatósági tanulmányt a kolozsvári Műszaki Egyetem dolgozza ki.
Vlad Rusu, az UTCN Építészeti Karának oktatója közölte: a karon létrejött munkacsoport azzal foglalkozik, hogyan lehetne a lakónegyedekben minél több épületet klímasemlegessé tenni. A kísérlet alanya a Monostor negyed lesz, ahol közel 80 ezer ember lakik. De a stratégia nemcsak a Monostor negyedre lesz érvényes, hanem kisebb tömbökre is. Ugyanakkor fontos a lakosokat is bevonni a klímasemlegesség elérésébe, őket pedig adókedvezményekkel lehetne arra ösztönözni, hogy a környezetszennyező berendezések helyébe korszerű, kevésbé szennyező berendezéseket vásároljanak.
Natalia Ciobanu hozzászóló arra volt kíváncsi, elkészült-e már a környezetszennyező gázok leltára, mivel fogják ellenőrizni a 81%-os károsanyag-kibocsátás csökkenését. Mivel segíthetik a cégek az önkormányzat ilyen irányú munkáját? Alina Chiriac hozzászóló azt sérelmezte: hiába beszélünk klímasemlegességről, ha Kolozsváron a fák sorra pusztulnak ki a gondoskodás hiányában. Ugyanakkor nem elég a zöldövezet, a város védelmébe és gondoskodásába be kell vonni a Hója-erdőt, a Bükköt, a Szénafüveket stb. Farkas András szerint nem lehet elég intézkedést foganatosítani a klímasemlegesség elérésére, és nagy szükség van a fiatalok bevonására. Serioja Ruscovan arra figyelmeztetett: a légi közlekedés miatt a repülőtér környéke nagyon szennyezett, ezért csökkenteni kellene a járatok gyakoriságát.
Adrian Dohotaru környezetvédő aktivista elmondta: kételkedik abban, hogy 2030-ig sikerül 80 százalékkal csökkenteni a károsanyag-kibocsátást. A világbank egyik jelen levő képviselője „megnyugtatta”: a 81 százalékos csökkentés az elérendő cél, de az is lehet, hogy a valóságban ez az arány csak 50 százalék lesz.
Adriana Cristian USR-s városi tanácsos elmondta: hiába épít a város bicikliutakat, ha azok nem alkotnak rendszert. Javasolta, hogy novemberben és decemberben, amikor nagyon ködös idő van, ingyenes legyen a közszállítás, mert ezáltal is csökkenne a gépkocsik által kibocsátott káros anyag.
Elkán György építész azt javasolta: készüljön kimutatás, melyek azok a területek, amelyek mérete lehetővé teszi a napelemek elhelyezését.
– Ez a projekt nem eredmény, nem kész termék, hanem változás alatt álló dolog, amely a lakosok bekapcsolódását és aktivizálását jelenti. Ne legyen olyan, mint egy futballmeccs tíz játékossal és 300 ezer bíróval. Mindenki járuljon hozzá a megvalósításhoz – összegzett Dan Clinci építész.
A közvita végén Dan Tarcea liberális alpolgármester megnyugtatta a jelenlevőket, hogy az elkövetkező három hónapban ez az akcióterv a lakosságtól, civilektől, cégektől érkező javaslatok alapján még módosulhat.
