Újralétesítésének harmincadik évfordulóját ünnepelte hétfőn a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium (JZSUK). A templomban megtartott évfordulós ünnepség köszöntőiből egyértelműen a több száz éves múltra visszatekintő unitárius kollégium újraindítása miatti hála és az öröm érzése körvonalazódott. Popa Márta iskolaigazgató beszédében kifejtette: a JZSUK-t a szeretet légköre teszi teljessé és hitelessé. Kovács István püspök világosságot hirdető zászlóshajónak nevezte a kollégiumot, amely újra betölti eredeti küldetését. A templomi ünnepség után felavatták a felújított tornatermet, amely ezentúl László (Lassel) Gyula, a kollégium legendás hírű testnevelő tanárának a nevét viseli. Bemutatták a kollégium évkönyvét, majd a Vorzsák Milán angoltanár által betanított Mamma Mia színdarabot. Az ünnepségsorozat nem korlátozódott a hétfői napra, további évfordulós rendezvények szervezését is tervezik.

Romániában tavaly több mint 6600 tűzeset történt, ami 268 ember életét követelte, és 850 személy megsérült, miközben az egyéni hőközpontok esetén kötelezően előírt gázszivárgás-észlelő készülék beszerelése életeket menthetett volna. De a megelőzés fontosságát még nem tudatosította magában a romániai lakosság, inkább a bírságtól való félelem az, ami miatt mégis beszereltetik a készüléket. Mindez közel hétszáz lejes költséget jelent – ami valljuk be, nem kis összeg, nem lapul ott minden hőközpont-tulajdonos farzsebében. Ezért a tűzvész által leginkább sújtott 19 megyében az állam ingyenesen szereltet fel ilyen jelzőkészülékeket. Ugyanakkor a Kolozs megyét is ellátó Delgaz Grid földgáz- és villamosenergia-elosztó vállalat 2024 első negyedévében országszerte 395 energialopást észlelt: 201-en a földgázt, 194-en a villamos energiát lopták a vállalattól az általuk improvizált berendezésekkel.

A Puccini-év kapcsán olasz rendező, Matteo Mazzoni viszi színre a kolozsvári Román Nemzeti Operában az operakomponista egyik legnépszerűbb operáját, a Toscát. Még három olasz vendégművész is érintett a műben: Elisabetta Salvatori a díszleteket, míg Roberta Fratini a kosztümöket tervezi, a fényeffektusokért pedig Lorenzo Caproli felel. A két szereposztásos bemutatót április 20-án, szombaton és április 21-én, vasárnap tartják 18.30 órakor. A bemutatót beharangozó sajtótájékoztatón Florin Estefan operaigazgató beszámolt a fiatal operaénekesek számára meghirdetett Verum Solitus Vocal versenyről is.

Jövő tanévtől a kolozsvári harmadik osztályos elemisták egyszeri ötszáz lejes sportutalványban részesülnek a városi tanácstól. Ennek elfogadtatása korántsem ment zökkenőmentesen, hiszen a tanácsosok több mint egyórás vita után bólintottak rá az utalványok odaítélésére. Először az USR javasolta, hogy az erre szánt összeget kettőzzék meg. Utána a vita egyre inkább fokozódott, élénk szópárbaj alakult ki a két fél – a liberális Emil Boc és Dan Tarcea, valamint az ellenzékként működő USR-s és szociáldemokrata tanácsosok – között. Sértegetésekre is volt példa, ám ez csakis azt bizonyítja, hogy a helyhatósági választások közeledtével az élőben közvetített tanácsülésen is a választóknak üzennek. A tanácsülésen arról is döntöttek, hogy a Garibaldi hidat nem újíttatják fel, hanem teljesen újjáépíttetik, ami azt jelenti, hogy mind a gépkocsi-, mind a gyalogosforgalmat elterelik a Napoca szálló melletti, egykor Rákóczi hídként ismert létesítmény irányába.

Habár még nem lehet tudni, mit tervez az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) jövőre, amikor megalakulásának 140. évfordulóját ünnepli, a közelgő évforduló mégis ünnepélyes hangulatot, lendületet teremtett az idei szombati kolozsvári közgyűlésen. Szilágyi Dóra Emese, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke és az RMDSZ EP-listájának harmadik helyezettje együttműködést ajánlott fel az EMKÉ-nek, mivel a fiatalok erőforrásai, lendületük és elszántsága jól szolgálja a közös ügyet, az önálló magyar kultúra megőrzését és továbbadását. Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke arra figyelmeztetett: a nagyon gyors társadalmi, szemléleti átalakulás újragondolásra késztet a közművelődés területén is. A közgyűlésen az elnökség tagjai közé választották Gergely Balázst, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnökét. Az esemény végül a szokásos díjkiosztó ünnepséggel zárult a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében.

Ahhoz, hogy a romániai magyar fiatalok szívesebben tanuljanak románul, arra van szükség, hogy a többség befogadóbb legyen a romániai magyarokkal szemben, és hogy a társadalom közhangulata is jó irányban változzon – nyilatkozta Vincze Loránt, az RMDSZ egyik EP-jelöltje a Kolozs megyei magyar iskolaigazgatók és a tanfelügyelőségen dolgozó magyar szakemberek csütörtöki ülésén, amelynek rendhagyó módon a Sapientia EMTE kolozsvári kara adott otthont. A politikusok beszéde után a magyar tanfelügyelők számadatokkal is szolgáltak a Kolozs megyei magyar tannyelvű közoktatásról. Jó hír az, hogy a megyében a magyar óvodások és iskolások számára elegendő osztályt indítanak a 2024–2025-ös tanévben, sőt több hely van minden cikluskezdő osztályban, mint amennyi gyerek. Azt viszont még nem tudni, mi történik azokkal a magyar tannyelvű osztályokkal, amelyek esetében nem gyűl össze a szükséges létszám.

Tizenötödik alkalommal szervezi a Kolozsvári Magyar Napok (KMN) rendezvénysorozatot a Kincses Kolozsvár Egyesület. Idén augusztus 18-a és 25-e között zajlik a KMN, de hagyományosan már augusztus 17-én is lesznek magyarnapos rendezvények, például a családi sportnap, amit idén augusztus 17-én szombaton és 18-án, vasárnap tartanak az egyetemi sportparkban. Második alkalommal szervezik meg a Magyar Egyházzenei Fórumot, amelyen több kórus is fellép. Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke kifejtette: nem könnyű ez az év, hiszen a legtöbb nyári fesztivál két választási időszak közé ékelődik, szervezőkként azonban abban bíznak, hogy a választási hadjáratok közepette a Kolozsvári Magyar Napok ismét a béke szigete lesz. Szabó Lilla programigazgató közölte: a 15. KMN végleges programja július elejére várható. Hamarosan közzéteszik az önkénteseknek szóló felhívást is.

Ünnepi hangulatban zajlott az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) éves közgyűlése szombaton, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. Amint Bitay Enikő EME-elnök köszöntőjében kiemelte: az erdélyi magyar tudományosság megőrzésén, s folyamatos fejlesztésén munkálkodó civil szervezet megalakulásának 165. évfordulóját ünnepli idén. Ez a bejelentés adta meg a közgyűlés alaphangját, különleges töltetet adva az eseménynek. A felszólalók valamennyien az EME érték- és hagyományteremtő munkáját értékelték. Mint elhangzott: az eredményeket számokban is ki lehet fejezni, de ennél fontosabb a tagság aktív hozzáállása, a kitartás, amellyel biztosítják a fiataloknak az anyanyelven való kutatás lehetőségét, a tudományos életbe való bekapcsolódást. A szakosztályok idén is megrendezik programjaikat, s igyekeznek újdonságokat is bevezetni. Idén négyen vettek át gróf Mikó Imre-emlékplakettet, két kiadvány nyerte el az Év Könyve kitüntetést.

Negyvenkilenc év színpadi jelenlét – ebből huszonhárom Kolozsváron, huszonhat Debrecenben –, számtalan szerep, többféle műfajban való jártasság jellemezte Simon Katalin, a Kolozsvári Magyar Opera egykori mezzoszopránjának életútját. A 83 éves művésznő volt a Demény Péter által létrehozott Prospero-páholy vendége április 4-én a Györkös-emlékházban.

Olyan teljesítményeket ismerünk el, amelyek előtt kalapot emel az egész magyar közösség. Erdély a magyarság azon része, amely bővelkedett példaképekben. Amikor kitüntetjük őket, mi is gazdagodunk általuk – mondta Grezsa Csaba, Magyarország kolozsvári főkonzulja péntek délután a Vallásszabadság Házában megrendezett hármas díjátadón.

„Az esszéírás a képzelet nyugtalan műfaja” – válaszolta Demény Péter író harmadik, Forog bennem című esszékötetének bemutatóján a kötet szerkesztőjének, Balázs Imre Józsefnek szerda délután a Vallásszabadság Házában megtartott könyvbemutatón. A kötetben többek között Arany Jánosról, Petőfi Sándorról és Szilágyi Domokosról található szótárszerű esszé, de olvashatunk benne Jánosi János esztétáról – Demény Péter egykori egyetemi esztétika tanáráról – és Balla Zsófia költőről is, – akinek munkásságát Demény doktori dolgozatában mutatta be.

Friedrich Schiller Stuart Mária című tragédiáját Diego de Brea rendezésében láthatja a közönség április 6-án, szombaton este 7 órakor a Kolozsvári Állami Magyar Színház (KÁMSZ) nagytermében; a szlovén rendező első alkalommal dolgozott együtt a kolozsvári társulattal. A bemutatót követően az előadást legközelebb április 7-én este 7 órától, illetve április 17-én szintén este 7 órától tekintheti meg a közönség.