Felvincen felavatták az első világháború áldozatainak emléktábláját

Felvincen felavatták az első világháború áldozatainak emléktábláját
Az idei vasárnapi, szeptember 10-i emléktábla-avatás kivételes eseménnyé tette a szokásos koszorúzási ünnepséget, hiszen az emlékmű kiegészült az első világháborús áldozatok emléktáblájával.

Felvinciek és onnan elszármazottak, a református istentiszteletről illetve a római katolikus miséről kijövet, rendezett sorokban vonultak fel a magaslaton található temetőbe, amelyet közösen használnak. Itt található a 2018-ban felavatott, a második világháború felvinci hőseit idéző emlékmű, amelyre ezúttal az első világégés mementója is felkerült.

Lukács György református lelkipásztor és Bíró Károly római katolikus plébános köszöntő beszédeit és áldásait követően, Lazsádi László, felvinci származású marosvásárhelyi földrajztanár ismertette a második világháború történelmi vonatkozásait és felvinci áldozatait. A magyar Honvédelmi Minisztérium honlapjáról (https://katonahoseink.militaria.hu) beszerzett adatok szerint, az első világháború felvinci áldozatainak száma 119-re tehető, amelyből 45 halott, 36 hadifogoly és 38 sebesült. Ezenfelül előkerült a polgári és felekezeti anyakönyvekből további nyolc, felvinci származású áldozat.

A frissen felavatott emléktábla a székelykocsárdi Balázs József kőfaragó ajándéka a felvinciek számára, amelyet a már meglévő emlékmű egyik oldalára helyeztek el. A munkálatokat egy odaadó helyi önkéntes csoport végezte, akik a nagy kiterjedésű temető karbantartásánál is oroszlánrészt vállalnak, élükön az itteni magyarság mindenesével, Vincze Andrással, a jelenlegi Fehér megyei alispánnal.  

Mint ismeretes, Felvincen és környékén a második világháborúban, 1944. szeptember 8. és 12. között, komoly összetűzésekre került sor. Ezen a környéken az orosz-román hadsereg északi irányban támadott, a találkozás egy része a Maros vonalán történt. Felvincnek, a közeli Székelykocsárdnak és Miriszlónak az a szerep jutott, hogy lehetőség szerint feltartóztassa az ellenséget mindaddig, amíg kiépítik a tordai védővonalat. A környéken harcoló 7-es és 10-es tábori póthadosztály, valamint a 25-ös gyaloghadosztály kemény ellenállásának fontos szerepe volt a „magyarok második Sztálingrádjának” is nevezett tordai csata előzményeiben.

A második tűzvonal az Aranyos mentén alakult ki, ami három hétig megállította az orosz-román hadsereg előrenyomulását.

Összesen 25, felvinci származású személy esett áldozatul a második világháború borzalmainak: honvédként a csatatéren, illetve betegségekben, a román hadseregbe besorolt katonaként, hadifogságban, szovjet munkatáborban vagy civilként a felvinci harcok során. 

A tiszteletükre 2018-ban felavatott emlékműre akkor három márványtáblát helyeztek el, amelyek sora kiegészült a vasárnap leleplezett, az első világháborús áldozatokat is felidéző emléklappal.