Tizenhetedszerre is sikeres magyar napokat tartottak Felvincen

A kicsik nagyon élvezték a gyerekjátékokat

Tizenhetedszerre is sikeres magyar napokat tartottak Felvincen
Helytörténeti érdekességekre, kulturális- és gyermekprogramokra összpontosítottak a szervezők a 17. magyar napokon Felvincen, a július 28-30 között megrendezett Fehér megyei eseményen.

A valamikori Aranyosszék mezőváros rangú központja ma is sokat őriz egykori polgárias jellegéből, a felvinciek pedig nagyon büszkék a múltjukra. A helybéliek kultúra iránti igényét a XVII. Felvinc Napok programkínálata is tükrözte, ráadásul a szervezők úgy állították össze a programot, hogy az minden korosztályhoz szóljon.

A magyar napok idei kiadásának egyik újdonsága az volt, hogy a fiatal korosztálynak szánt pénteki nap eseményeit a szervezők a fiatalok kérése alapján állították össze, akik végül annyira belejöttek a szervezésbe, hogy szinte önállóan elvégeztek mindent. Szabadulószoba, beer-pong, Henryk-koncert (Szatmárnémeti), a közkedvelt magyarlapádi Hóhányók koncertje, majd Balogh Istvánnal házibuli fért bele a napba.

A szombat délelőtt a kicsiké volt, akik nagyon élvezték a gyerekjátékokat és otthonosan mozogtak a kézműves foglalkozásokban, amelyek közül a legérdekesebbnek a fakanál bábkészítés tűnt, amellyel a három-négy évtizeddel ezelőtti felvinci iskolai bábjátszásra emlékeztek a szervezők. Hasonlóképp nagy tetszést váltott ki a sepsiszentgyörgyi Folker Együttes gyerekműsora is.

A hivatalos megnyitóra szombaton, 16 órakor került sor, ezt a felnőtt korosztálynak szóló programok követték. Elsőként Felvinc egyik köztiszteletben álló pedagógusára, a mindenki „Icu tanító néni”-jére emlékeztek. Nagy (szül. Székely) Ilona születésének 90. évfordulója alkalmából lányai és unokái kiállítást szerveztek rajzfüzetéből, illetve összegyűjtötték Icu néni rajzait és festményeit, az eredetiket vagy a róluk készült másolatokat, amelyeket elajándékozott nemcsak a faluban, hanem más településekre is. A rajzok a meglepetés erejével hatottak, hiszen sokan szüleiket, barátaikat ismerték fel az alkotásokon. Icu tanító néni Felvinc egyik köztiszteletben álló pedagógusa volt, ő vezette a bábszínjátszást (saját készítésű bábokkal), a színjátszókört, amellyel bejárták a környéket, sőt arra is volt gondja, hogy lehetőleg minden gyereknek legyen népviselete, amellyel felléphet a táncbemutatókon. A képzőművészettel önképző módon foglalkozott, hiszen a nagyenyedi tanítóképző elvégzése után felvételt nyert ugyan a kolozsvári képzőművészeti egyetemre, de anyagi okok miatt egy év után abba kellett hagynia a tanulmányait. Ezért később minden lehetőséget megragadott, hogy alkothasson, így nagyon változatossá vált a  témavilága. 

A dokumentumokban először ezelőtt 360 évvel említett helyi iskolát egy másik érdekes program is a figyelem középpontjába állította. Dédapáink iskolája címmel Sallak Magdolna, a vinci iskola egykori titkárnője, saját kutatásaiból tartott előadást, amelyben rámutatott arra, milyen értékes helytörténeti információkat, például egykori utca- és foglalkozásneveket tartalmaznak a régi iskolai dokumentumok. Szemléltetésül, az előadó négy naplót mutatott be, a legrégebbi az 1886-87-es tanévből való, ezekből nemcsak azt lehet megtudni, milyen tantárgyakat tanítottak akkoriban, hanem meg lehet csodálni a gyönyörű kézírást, valamint derülni lehet például egy-egy régies hangzású szón is, amellyel a diákok magaviseletét minősítették. Sallak Magdolna kitért a magyar- és különösen a felvinci oktatás történetére is, megemlítve, hogy az adatokat Siklódi Sándor Felvincről szóló monográfiájából vette. Az egykori felvinci iskolaigazgató által írt mű létrejöttéhez titkárnőként szintén konkrétan hozzájárult a dokumentumok beszerzése által.

A tiszafüredi Szűcs M. Sándor Stoppal a keskeny úton a végekre című előadása izgalmas betekintést nyújtott az előadó kalandos utazásaiba, amelyek nemcsak szerte a Kárpát-medencébe, hanem Alaszkába is elvezették őt. Megtudtuk: az előadónak úgyszintén van némi kötődése a településhez, hiszen több mint tíz évvel ezelőtt ő hozta el Felvincre az első holland gyermekcsoportot, amelyik két hétig táborozott itt, és besegített az épp akkor kezdődő magyar közösségi ház építési munkálataiba. Megjegyzendő, hogy a mai tetszetős, korszerű épület a régi, romos iskolából született újjá Müller Csaba kolozsvári építész tervei alapján, 2017-ben.

Az előadásokat követően a program az udvaron folytatódott, az ifjúsági néptánccsoportok fellépésével. Három csapat mutatkozott be, a Magyarlapádi Hagyományőrző Néptáncegyüttes, a Miriszló Gyöngye és a házigazda Létom kezdő és haladó csoportja. A remek hangulat népdalesttel és táncházzal  folytatódott, amelyeken a magyarlapádi Csegely Zenekar szolgáltatta a kiváló muzsikát.

Vasárnap ökumenikus istentiszteletre került sor, amelynek keretében a 25., 50. és 60. éves házaspárokat köszöntötték.

A tizenhetedik alkalommal megrendezett eseményt a Felvinc Létom Egyesület szervezte, partnerek voltak a helyi református és római katolikus egyházközségek, támogató pedig a Communitas Alapítvány illetve Fehér és Kovászna Megye Tanácsa.

Vincze András főszervező, aki egyszersmind megyei alispán is, a Szabadság  számára összegezte benyomásait a Felvinc Napokról: „Az idei rendezvényünk is nagyon sikeresnek bizonyult, hiszen sokkal többen részt vettek, mint az előző években. A Felvinc Napok a településről elszármazottak találkozóhelyévé vált mostanság, de idén a borzavári testvértelepülésünk küldöttsége is megtisztelte jelenlétével az ünnepségünket, élén Dombi László polgármesterrel. Továbbá annak is nagyon örvendek, hogy ezúttal különösen jól sikerült megmozgatni a gyerekeket és az ifjúságot, ami a jövőt illetően bizalommal tölt el mindannyiunkat”.

Borítókép: Facebook - Hening Kinga