Választási körkép - Nacionalista jelöltek, kiélezett hargitai küzdelem

A romániai belpolitika a választási előkészületektől hangos, hiszen most már minden párt rákapcsolt a választási kampányüzemmódra. A román kormánypártok is véglegesítették a közös listát, és kiderült, hogy nem Ramona Chiriac, az Európai Bizottság bukaresti képviseletének vezetője áll az élen, hanem várhatóan két nacionalista politikus lesz az első két helyen mind a szociáldemokraták, mind a liberálisok részéről. Az önkormányzati választásra a pártok még javában véglegesítik a jelöltlistáikat, Székelyföldön sok helyen április elején tartják az előválasztást. Bemutatjuk röviden, hogy kik a fontosabb települések jelöltjei.

Két és fél hónap maradt a június 9-i európai parlamenti és helyhatósági választásokig, amelyeket az idén először egyszerre szerveznek. A múlt héten megtudtuk, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) közös EP-választási listája élén a székely zászlót kitűzőket akasztással megfenyegető Mihai Tudose volt kormányfő és a szintén nacionalista kirohanásairól hírhedt Rareş Bogdan liberális politikus áll, miután Ramona Chiriac visszalépett. Kiderült az is, hogy a két megmérettetés összevonásról szóló sürgősségi rendeletet az alkotmánybíróság is meg fogja vizsgálni, miután a Dacian Cioloş volt kormányfő által alapított REPER megtámadta a legfelsőbb bíróságon a Központi Választási Iroda (BEC) azon döntését, amely kizárta a választási irodából a párt képviselőjét. A párt alkotmányossági normakontrollt is kért a megmérettetéseket összevonó kormányrendelettel kapcsolatban, ezt a kérésüket a legfelsőbb bíróság elfogadta, így az ügy a talárosok asztalára kerül. Tekintettel arra, hogy más uniós tagállamokban is egyszerre szervezik meg a két megmérettetést, nem valószínű, hogy az alkotmánybíróság rostáján fennakad a választások megszervezéséről szóló kormányrendelet. Az alkotmánybíróság az elnökválasztás előrehozását is időközben megvitatta, de nem talált kivetnivalót az alaptörvény szempontjából abban, hogy a jelenlegi elnök mandátumának lejárta előtt három hónappal, vagyis már szeptemberben elnökválasztás lesz. 

Az ellenzéki jobboldali pólus, a Mentsétek meg Romániát Szövetség körül kialakított Egységes Jobboldal (ADU) elnevezésű választási szövetség számára ez a hét igazi hullámvasút volt, hiszen vasárnap a központi választási iroda még elutasította a pártszövetség közös listáit, de a legfelsőbb bíróság végül felülbírálta a BEC döntését, így indulhatnak a választáson.

Magyar szempontból ennek a hétnek az egyik fontos híre volt, hogy az RMDSZ választási együttműködési megállapodást írt alá az Erdélyi Magyar Szövetséggel (EMSZ) és a Magyar Polgári Erővel (MPE), így az országos választásokon közös listát indítanak a magyar pártok az RMDSZ színeiben, és ezen a listán a két kisebbik magyar párt képviselői is helyet kapnak. Ez így lesz az EP-választáson, majd a decemberi parlamenti választáson is. A felek megállapodtak, hogy a választási programok kialakításakor figyelembe veszik egymás javaslatait, és arról is egyezséget kötöttek, hogy az önkormányzati választáson, ahol verseny van a jelöltek között, kerülik a lejárató-, személyeskedő kampányt. A megállapodás leszögezi ugyanis, hogy a magyarok által többségben lakott közigazgatási egységekben a pártok jelöltjei versenybe szállhatnak egymással. De megegyeztek arról is, hogy a szatmárnémeti és a marosvásárhelyi polgármester-választáson, illetve a Szatmár és a Maros megyei önkormányzati tanácselnöki választáson nem veszélyeztetik a magyar képviseletet.

A héten kiderült, hogy Marosvásárhelyen Soós Zoltán jelenlegi polgármester, a Maros Megyei Tanács elnöki tisztségéért pedig Péter Ferenc újból versenybe száll a mandátumért, akárcsak Kereskényi Gábor szatmárnémeti polgármester. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke már korábban megerősítette újrázási szándékát. 

A fontosabb székelyföldi városokban az előválasztási időszak zajlik. A legtöbb helyen április elején dől el, hogy kik indulnak RMDSZ-színekben. Székely­udvarhelyen polgármesterjelölt szeretne lenni Szakács-Paál István, Ilyés Szabolcs, Benedek Árpád Csaba, valamint Demeter István. A nem RMDSZ-színeket képviselő Gálfi Árpád jelenlegi városvezető pedig újrázna. 

Gyergyószentmiklóson hárman mérettetnek meg az előválasztáson, így Csergő Tibor András, Eigel Tibor és Len Emil Balázs közül kerül ki az RMDSZ polgármesterjelöltje. Csíkszeredában Korodi Attilának lesz kihívója, hiszen Szőke Domokos önkormányzati képviselő is indul az előválasztáson, de várhatóan a jelenlegi városvezető lesz a biztos befutó. Hargita megyében a megyei tanács elnöki tisztségéért kiélezett csata várható, hiszen Borboly Csaba jelenlegi elnök mellett a két alelnök, a gyergyószéki Barti Tihamér és az udvarhelyszéki Bíró Barna Botond is versenybe száll. Négy évvel ezelőtt is volt kihívója Borbolynak, de akkor helyi szinten nem tudtak dönteni, hiszen a Hargita megyei szervezet három széki szervezetből, a hargitaiból, a gyergyóiból és az udvarhelyszékiből áll. Ezért akkor az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa határozott, kérdés, hogy az idén is ismétlődik-e ez a forgatókönyv, vagy ezúttal helyben is meg tudnak egyezni. Kovászna megyében nincs akkora tülekedés a fontosabb településeken. Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád, Kézdivásárhelyen Bokor Tibor, Kovásznán Gyerő József, Baróton Benedek Huszár János, míg a Kovászna Megyei Tanács élén Tamás Sándor indul újabb mandátumért az RMDSZ színeiben.