Az idei év a választások jegyében telik. A Szabadságban is igyekszünk idejében tájékoztatni és felkészíteni olvasóinkat, hogy tudatosíthassuk mindannyian a választások fontosságát, hiszen tudjuk már, nagyon nem mindegy, hogy velünk, tehát a magyar közösséggel illetve képviselettel, vagy nélkülünk, mellőzve a magyar közösséget illetve képviseletet, folytatódik majd a munka a városi és a megyei tanácsokban, általában az önkormányzatokban, majd pedig a parlamentben. Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács RMDSZ-es alelnöke tán az egyik legismertebb politikusunk, aki szinte mindenhol jelen van a Kolozsváron, valamint a megye magyarlakta településein zajló eseményeken, rendezvényeken. Azt vallja, hogy nemcsak utat, hidat kell építeni, hanem ugyanolyan fontos a közösségépítés. Az emberközeli politikát, a rendszeres találkozókat, egyeztetéseket tartotta a legfontosabbnak. Az elmúlt négy évről, megvalósításokról és tervekről kérdeztük.

Fehér megyében a magyar lakosok, a közösségszervezők és intézményvezetők folytatják a munkát, végzi mindenki a dolgát és tesz azért, hogy jobb legyen az elkövetkező években – mondja Nagyenyed RMDSZ-es alpolgármestere, Lőrincz Helga, akivel arról beszélgettünk, milyen a helyzet a megyében a népszámlálás végleges eredményei alapján, Nagyenyeden milyen fontosabb programokon dolgoznak, az autópálya megléte befolyásolta-e már érezhetően a település gazdasági helyzetét, továbbá hogyan tekintenek az idei választási év elébe. Az általános lakosságcsökkenés jelensége a megyében és szinte minden magyarlakta településen jellemző volt, ám százalékarányosan a 0,06 százalékos csökkenése a magyar lakosságnak nem tűnik soknak. Az okok ismertek: elöregedés, elköltözés, munkavállalás máshol. Az autópálya ellenben előnyös olyan szempontból is, hogy fiatalok már többen hazaköltöztek, hiszen a távolság ilyen formában kevésbé akadály.

Az elmúlt 24 órában rekordszámú, 94 segélykérés érkezett a hegyimentő-szolgálathoz – tájékoztatott szombaton a Facebook-oldalán a Salvamont.

Keressük a fényt, óhajtjuk a boldog megnyugvást, vágyódunk az örömre, és otthonra találnánk a csendben, elcsendesedésben. Ilyenkor, karácsonyhoz egyre közeledve, advent időszakában még inkább felerősödik az érzés, hogy ismét készülünk valamire, elindulunk és haladunk valamerre, próbálunk belekapaszkodni a bizakodásba, hogy várakozásunk teljesül, majd megérkezünk. Egyedül mindez talán nehezebb, de társsal, családdal, közösen, közösségben mindenképpen kedvesebb, szeretetteljesebb az adventi várakozás, a karácsonyi készülődés.

Megalakulásának 15. évét ünnepli idén az Erdély TV, amely „ma már a legnagyobb lefedettséggel és nézettséggel rendelkező, magyar nyelven sugárzó televízióadó Romániában” – emelte ki a televízió főszerkesztője, Szepessy Előd. A kábeltelevíziós társaságok kínálatában is benne levő adó ma már valóban minden házhoz, tévénézőhöz eljut, és műsorai révén segít tájékozódni, eligazodni a mindenna­pokban, legyen szó politikáról, gazdaságról, kultúráról, egyszóval a bennünket körülvevő világról – ezáltal igyekszik a legfőbb küldetését teljesíteni. Egy televíziócsatornának a nézői adják meg a létjogosultságát, és a kölcsönös bizalom és hűség teszi azt igazán értékessé – véli a főszerkesztő, azt is hangsúlyozva, hogy a tájékoztatás terén elsősorban Erdélyre és az itt élő magyar közösségre összpontosítanak. Szepessy Előddel készített interjúnkban szó esik a tévé történetéről, műsorkínálatáról valamint további terveikről is.

A Művelődés folyóirat harmadik alkalommal adta át csütörtök délután a Művelődés-díjat, a Györkös Mányi Albert Emlékházban megszervezett ünnepség keretében. A díjat 2021-ben hozták létre azzal a szándékkal, hogy elismerjék azoknak a szerzőiknek a munkáját, akiknek év közben a lap közművelődési hivatásához, arculatához és tartalmához illő legjobb írásaik megjelennek. Első alkalommal a Művelődés-díjat Nagy Béla nyugalmazott gépészmérnök, közíró, helytörténész vehette át, tavaly pedig Gaal György nyugalmazott magyar-angol szakos tanár, irodalom- és helytörténész munkásságát díjazták.

Cseppet sem hálás feladat arról tájékoztatni olvasóinkat, előfizetőinket, hogy kénytelenek vagyunk drágítani a lapot, és emellett arra is kérni, hogy ennek ellenére tartsanak ki, ne mondjanak le a Szabadságról. Egyfelől az anyagi helyzetével mindenki tisztában van, kiszámolja, mit és mennyit engedhet meg a költségei között, másfelől mindenki eldönti, mire áldoz szívesebben a fogyasztási szokásai, igényei szerint.

Napok óta téma az új nyugdíjtörvény tervezete azt követően, hogy a munkaügyi minisztérium közvitára bocsátotta. A jogszabályról összességében úgy tartják, hogy radikálisan megváltoztatja majd az egész nyugdíjrendszert. A miniszterelnök a csütörtöki kormányülés előtt kijelentette, hogy az új jogszabály nyugdíjasok millióinak szolgáltat majd igazságot. Eszerint a jelenlegi igazságtalan helyzeteket kiigazítják, hiszen többek között az összes, jelenleg kifizetésben levő nyugdíjat is újraszámolják, ami több mint öt millió nyugdíjast érint. Lényeges változása az új nyugdíjtörvénynek a nők nyugdíjkorhatárának a növelése 63 évről 65 évre, amelyet 2030–2035 között vezetnek be, rendre. Az anyák esetében bevezetik azt a kedvezményt, hogy gyermekenként hat hónap nyugdíjkorhatár csökkentésben részesüljenek. Szintén újdonság, hogy a munkában eltöltött több évet kiegészítő nyugdíjpontokkal jutalmazzák.

Az ingatlanra Romániában egyrészt úgy tekintenek továbbra is, mint egyfajta státusszimbólumra, másrészt még mindig megéri gazdaságilag saját lakásban lakni semmint nagy árért bérelni, emellett pedig jó befektetés az ingatlan, hiszen folyamatos jövedelemforrást jelent a tulajdonosnak. Egy hazai internetes honlap, amely a legszélesebb körű ingatlanközvetítéssel foglalkozik, nemrég felmérést készített arról, hogy a különböző korosztályokhoz tartozó személyek, családok milyen indoklással vásárolnának maguknak lakást, továbbá azt is nézték, hogy szintén az életkor függvényében ki miért tartja fontosnak az ingatlanbirtoklást, kivel lakna szívesen együtt, mennyi idő után tud valaki lakást vásárolni, és egyáltalán milyen az ingatlanvásárlók profilja az életkor szerint. Érdekes, hogy kortól függetlenül legtöbben azért szeretnének maguknak saját lakást, hogy azt az egyéni ízlésüknek, elképzelésüknek megfelelően rendezzék be.

Megdöbbentő tragédiák sorozata bénította meg vagy éppenséggel borzolta fel a kedélyeket és a közvéleményt az elmúlt napokban, ismételten szembesítve bennünket azzal az irreálisnak tűnő, de sajnálatosan mégis igaz ténnyel, hogy mindannyian bármikor lehetséges áldozatai vagyunk pont azoknak a hatóságoknak és intézményeknek, azokon belül pedig az ott dolgozóknak, amelyektől illetve akiktől védelmet, oltalmat, biztonságot, (orvosi) segítséget kellene kapnunk.

A csend értelmezése címmel nyílt emlékkiállítás Gazdáné Olosz Ella textilművész halálának harmincadik évfordulója alkalmából a kolozsvári Bánffy-palotában hétfőn délután, a 14. Kolozsvári Magyar Napok programsorozata keretében. A tárlaton a korán elhunyt művész közel félszáz alkotása tekinthető meg – ámulatba ejtő festői alkotások, megszőve.

Női cégvezetők illetve -tulajdonosok – Egri Csilla (Modern Glass Art), Gündisch Ágnes (Nobila Casa) valamint Soós Réka (Greenpartners) – voltak a meghívottai a Romániai Magyar Közgazdász Társaság kolozsvári szervezete szerda délutáni rendezvényének a Vallásszabadság Házában. A „Vállalkozásokról nyitottan többszemközt” legújabb beszélgetésén a meghívottak segítségével járták körbe a női vezetők, női vállalkozók témakört, abból kiindulva, hogy továbbra is sok sztereotípia létezik még a nők társadalmi és családi szerepét, helyét illetően, ami meghatározza a részvételüket a férfiak által dominált gazdasági életben, a vállalkozások területén, a döntéshozatalban. A Vallásszabadság Házában tartott szakmai beszélgetés főszervezői és moderátorai Papp György-László és László Judit voltak.