Lakásvásárlási indok: saját ízlés szerint berendezni

Romániában továbbra is befektetésként tekintenek az ingatlanra

Lakásvásárlási indok: saját ízlés szerint berendezni
Az ingatlanra Romániában egyrészt úgy tekintenek továbbra is, mint egyfajta státusszimbólumra, másrészt még mindig megéri gazdaságilag saját lakásban lakni semmint nagy árért bérelni, emellett pedig jó befektetés az ingatlan, hiszen folyamatos jövedelemforrást jelent a tulajdonosnak. Egy hazai internetes honlap, amely a legszélesebb körű ingatlanközvetítéssel foglalkozik, nemrég felmérést készített arról, hogy a különböző korosztályokhoz tartozó személyek, családok milyen indoklással vásárolnának maguknak lakást, továbbá azt is nézték, hogy szintén az életkor függvényében ki miért tartja fontosnak az ingatlanbirtoklást, kivel lakna szívesen együtt, mennyi idő után tud valaki lakást vásárolni, és egyáltalán milyen az ingatlanvásárlók profilja az életkor szerint. Érdekes, hogy kortól függetlenül legtöbben azért szeretnének maguknak saját lakást, hogy azt az egyéni ízlésüknek, elképzelésüknek megfelelően rendezzék be.

Több alkalommal szerepelt a statisztikákban, hogy az Európai Unió tagországai között Romániában van a legtöbb ingatlantulajdonos – ezt most ismét megerősítette egy felmérés, amelyben többek között azt vizsgálták, hogy négy generáció (Baby boomer, X, Y és Z) tagjai, tehát nagyjából a hatvan év felettiek és a huszonévesek milyen indokkal, céllal vásárolnának maguknak lakást. Az adatok egyértelműen rámutattak, hogy az ország lakossága továbbra is fontosnak tartja az ingatlanbirtoklást, ami egyféleképp biztonságérzetet jelent számukra, ugyanakkor a fiatalabb korosztály már nem egyetlen helyen, ugyanabban a lakásban képzeli el leélni az életét. A felmérést készítők kiemelték, leginkább az a vágya a lakosságnak, hogy egyéni ízlésük szerint alakítsák ki az otthonukat.

Amikor azokról a statisztikai adatokról írtak a sajtóban, amelyek szerint Romániában vannak a legtöbben lakástulajdonosok, azt is megjegyezték, hogy sajnos a lakhatási körülmények tekintetében már nem vezeti a listát a hazai lakosság. Hiszen szintén itt élnek legtöbben egy lakásban, ezért megoszlik az egy személyre jutó négyzetméterenkénti lakhatási felület, továbbá az új, modern, korszerű lakásokkal rendelkezők számaránya már kevesebb. Sokan a szülőkkel laknak együtt, vagy öröklik a családi házat, így átveszik a berendezést, jobb híján megtartják a korábbi lakásbeosztást – ami nem biztos, hogy tükrözi az ott lakó elképzelését, ízlését, de az anyagi körülményei nem teszik lehetővé a lakás átrendezését, felújítását. Talán ezért is mutatta ki egy felmérés azt, miszerint életkoruktól függetlenül a legtöbben azért szeretnének maguknak lakást vásárolni, hogy azt kialakítsák, berendezhessék az egyéni terveik szerint.

A storia.ro ingatlanközvetítéssel foglalkozó honlap készített nemrég felmérést arról, melyik az átlagéletkor, amikor valakinek sikerül itthon lakást vásárolnia, továbbá milyen célból vesznek legtöbben ingatlant, hogyan vélekednek a hazai ingatlanpiacról, és milyen a romániai lakásvásárló profilja. A honlap négy generáció válaszait összesítette, a fiatalabb Z, majd az Y, az X és a legidősebb, úgynevezett boomer generáció által adott válaszokat, tekintettel arra, hogy a generációk közötti véleménykülönbségeknek számos és másfajta oka, alapja van. A különböző korcsoportok másképp szocializálódtak, másak az igényeik is. Jellemzőik a különböző leírások szerint: a Baby boomerek 1946-1964 között születtek, a mai nyugdíjasok nagy részét teszik ki, lényeges világeseményeket megéltek, individualisták, énközpontúak, materialisták, számukra fontos a munka, a státuszt nem a teljesítmény hanem a munkahelyen eltöltött idő jelentette, ők az úgynevezett digitális felfedezők, idősebb korban kezdték megismerni az információs és kommunikációs technológiákat;  az X generáció 1965-1980 között született, öntudatos, lázadó, felismerték, hogy a siker kulcsa a tudás, a kapcsolatok, a gyors reagálás, a családi közösség fontosságát felülírták a fogyasztói társadalom elvárásai, de úgy érzik egedül maradtak s befelé fordultak; az Y generáció (1981-1995) a fogyasztói társadalom gyermeke lett, tudják miről szól az új világ, mit vár el tőlük a társadalom, mi a siker s boldogság alapja, felépítették saját elvárásaikat, gyorsan váltanak; a Z generáció (1996-2010) beleszületett az online világba, ezt nem kell megtanulniuk, mint az előttük lévők. 

Az ingatlanközvetítő portál arra vonatkozó kérdésére, melyik az elsődleges indok, amiért saját lakást szeretnének maguknak, a választ adók többsége mindegyik generációból a vágyat nevezte meg, hogy olyan térrel rendelkezzenek, amelyet saját preferenciáik szerint alakíthatnak ki: a Z generáció 54 százaléka, az Y generáció 42 százaléka, az X generáció 25 és a boomerek 31 százaléka. Továbbá a 26 évnél fiatalabbak (a Z generációhoz tartozók) szintén nagy aránya, 53 százaléka azért vásárolna lakást, hogy ingatlantulajdonos lehessen, ezt követik olyan indokok, mint a nagyobb hely (28 százalék), a közelség munkahelyhez, iskolához, óvodához (szintén 28 százalék), valamint, hogy a lakásrészlet megegyezne a lakbérrel (24 százalék). Hasonlóan az Y generáció (27-42 év) tagjai is fontosnak tartják a tulajdonosi státuszt (39 százalék), a nagyobb helyet (38 százalék), vagy tényező a valamilyen változás a családi életükben, mint a házasság, gyerek születése, válás (26 százalék), illetve ingatlan-befektetési szándék (20 százalék). Az X generáció (43-58 év) fő lakásvásárlási szándéka a befektetés (24 százalék), családtagnak vásárlás (21 százalék), nagyobb lakfelület (19 százalék), tulajdonosi státusz (18 százalék). A Baby boomer gneráció (59 év felettiek) elsősorban a más városba költözés miatt vásárolnának lakást (27 százalék), nagyobb felületért (18 százalék) illetve tulajdonosi minőségért (17 százalék).       

A storia.ro felmérésével azokat a személyeket kereste meg, akiknek az elkövetkező két évben feltett szándéka a lakásvásárlás, valamint akik jelenleg is rendelkeznek ingatlannal, illetve nincs a tulajdonukban lakás (fele-fele arányban). A válaszolók profilját tanulmányozva rámutattak, hogy azon ingatlantulajdonosok 73 százaléka, akik még vennének egy másik lakást, a Baby boomer generácó tagjai, 72 százalékuk az X, 43 százalék az Y és csupán 17 százalékuk a Z generáció tagjai – tehát a legfiatalabbak kevésbé választják egy második ingatlan vásárlását, ami azzal is magyarázható, hogy az átlagéletkor, amikor valaki lakást tud vásárolni, meghaladja a 29 évet.  

Érdekes a felmérés arra vonatkozó kérdésére adott válasz, hogy várhatóan mennyi ideig fognak a megvásárolni kívánt ingatlanban élni: a többség (átlagban 40 százalék) mindegyik generációból körülbelül 15 évet illetve ezt meghaladó időszakot jelölt meg. A Z (26 év alattiak) és az Y (27-42 évesek) generáció azonban rugalmasabb, ami a megvásárolt ingatlanban való élést illeti, és korlátozott időt (1-5 év között) jelöltek meg, nagyjából 30 százalékuk.

Románia az első helyen áll az Európai Unióban a lakástulajdonosok számát tekintve. Ezt a tendenciát ismét megerősíti a felmérés, amely szerint a 26 év alattiaktól az 59 év felettiekig minden generáció körében az ingatlanvásárlási lista élén áll a lakástulajdonosi vágy – állapítják meg a felmérésben. Megfigyelték azonban, hogy a 42 év alattiak úgy gondolják, korlátozott ideig, legfeljebb 5 évig élnek a megvásárolt ingatlanban. Ez azt mutatja, hogy az Y és Z generáció körében nagyobb a rugalmasság, abban az értelemben, hogy változatosságra vágynak és nem tekintik az otthont örökkévalónak.

A felmérés arra is kitért, hogy a válaszadók közel 70 százaléka együtt lakna a társával és/vagy a gyerekekkel, 14 százalék laknak inkább egyedül, 7 százalék pedig bérbeadná a lakását. A legfiatalabbak és a legidősebbek a társukkal laknának együtt, a középgeneráció tagjai pedig a gyerekeket is számításba vette.

Az ingatlanpiac általános helyzete is szóba került: a válaszadók 32 százaléka aggódik, 24 százalék bizakodó, 23 százalék pedig kissé zavarban van az elkövetkező időszak ingatlanpiaci változásaival kapcsolatban. A válaszok elemzése azt mutatja, hogy a legbizakodóbbak vagy reménykedők az X generáció (43-58) és a Baby Boomerek (59 év felettiek), míg az Y generáció (27-42) válaszadói azok közé tartoznak, akik jobban aggódnak.