“Itthon képzeljük el a jövőnket, gyermekeink, unokáink számára”

Interjú Vákár Istvánnal, a Kolozs Megyei Tanács alelnökével

Legyünk büszkék értékeinkre, örökségünkre – vallja Vákár István (kép: Facebook)
Az idei év a választások jegyében telik. A Szabadságban is igyekszünk idejében tájékoztatni és felkészíteni olvasóinkat, hogy tudatosíthassuk mindannyian a választások fontosságát, hiszen tudjuk már, nagyon nem mindegy, hogy velünk, tehát a magyar közösséggel illetve képviselettel, vagy nélkülünk, mellőzve a magyar közösséget illetve képviseletet, folytatódik majd a munka a városi és a megyei tanácsokban, általában az önkormányzatokban, majd pedig a parlamentben. Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács RMDSZ-es alelnöke tán az egyik legismertebb politikusunk, aki szinte mindenhol jelen van a Kolozsváron, valamint a megye magyarlakta településein zajló eseményeken, rendezvényeken. Azt vallja, hogy nemcsak utat, hidat kell építeni, hanem ugyanolyan fontos a közösségépítés. Az emberközeli politikát, a rendszeres találkozókat, egyeztetéseket tartotta a legfontosabbnak. Az elmúlt négy évről, megvalósításokról és tervekről kérdeztük.

Az irodája nyitva mindenki előtt, mondja Vákár István, aki talán az egyik legismertebb helyi RMDSZ-es politikus, hiszen a Kolozs Megyei Tanács alelnökeként a legváltozatosabb kolozsvári rendezvényeken, de a megye magyarlakta településein is szinte minden jelentősebb eseményen részt vesz, jelen van. Az agrármérnök végzettségű megyei tanácsi alelnök 28 éve tagja az RMDSZ-nek, 2008-tól megyei tanácsos és nyolc éve a Kolozs Megyei Tanács alelnöke. 

– Választási év az idei, ismét eltelt négy év, közelednek a helyi önkormányzati választások. Mi mindenről számolna be, ha mérleget kellene készíteni?   

– Az elmúlt 4 év közösségépítési és infrastrukturális megvalósításai mind-mind arra irányultak, hogy otthon illetve otthonosan érezzük magunkat Kolozs megyében, büszkék legyünk hagyatékainkra, értékeinkre, örökségünkre. Több mint ezer éve értéket teremtünk itthon, a szülöföldunkon, s bár száz éve elmozdították a fejünk fölött a határokat, de mi akkor is erős, gyarapodó közösség maradtunk, amely napról napra építkezik és a Kós Károly-i önálló közösségépítésre alapozva megteremtette boldogulását. Hiszek abban, hogy nem csak utat, hidat kell építeni – kulcsfontosságú a közösségépítés, hogy a kulturális, szellemi tér kiteljesedhessen. A mandátum elején olyan két és fél évet tudhatunk magunk mögött, amelyben a járvány okozta szükségállapot minden területre rányomta a bélyegét. 

Soha nem szabad beérnünk kevesebbel, mindig a legtöbbre kell törekednünk. Mi a magyar érdekeket védjük a Kolozs megyei önkormányzatban, tudjuk, hogy csak magunkra számíthatunk, senki másra. Az emberközeli politikát, a rendszeres találkozókat, egyeztetéseket tartottam a legfontosabbnak. Kolozs megyének olyan sajátos multikulturális jellege van, és itt a három nagy régióra gondolok – Kalotaszegre, Aranyosszékre és a Mezőségre –, amely sajátos megoldásokat kíván. 

"Önkormányzati szinten létfontosságú a jelenlétünk" (fotó: Rohonyi D. Iván)

Az elmúlt mandátumok során is arra törekedtem, hogy Kolozsvárt, Kolozs megyét erősítsük, mint az erdélyi magyar kultúra fellegvárát, hiszen alárendeltségünkben tíz kulturális intézmény működik: filharmónia, múzeumok, bábszínház. Egy közösség attól lesz erős, ha becsben tartja kultúráját, épített örökségét, elismeri művészeit, alkotóit. Ezt szolgálja a régi pompáját visszanyerő válaszúti Bánffy-kastély is, a megye egyik legnagyobb kulturális beruházása, egy olyan kiemelkedő megvalósítás Erdélyben a megyei vagy városi önkormányzat részéről, amelyre rendkívül büszke vagyok és szívügyem volt az elejétől fogva. Annál is inkább, hogy a projekt tervezője is egy elkötelezett és elismert magyar műemlékvédelmi szakember, Tulogdy László személyében, akivel remek volt az együttműködés. 

A válaszúti Bánffy-kastély felújítását méltán nevezhetjük egy sikertörténetnek, hiszen köztudott, hogy többször is eredménytelenül hirdette meg a megyei tanács a versenytárgyalást a rehabilitációra. Melyek a terveik a kastély jövőbeni rendeltetését illetően?

– A válaszúti kastéllyal kapcsolatos elképzelésünk az, hogy kulturális intézményként működjön, ehhez azonban előbb munkatársakra lenne szükségünk. Mai példa (március 26, kedd – szerk. megj.), hogy kimentem a kastélyhoz egy népes nyugdíjas csoporttal, mert meg szerették volna látogatni a helyet, és nem volt, aki megmutassa – a lényeg, hogy végül sikerült nekik örömet szerezni. Ami a rendezvényeket illeti, csak kulturális programokban gondolkodunk, például tárlatok, kamarakoncertek, versestélyek szervezésén, alkotótáboroknak is megfelelő a hely, a csodálatos kertben minden lehetőség adott az alkotásra. És közel van a Kallós Zoltán Alapítvány, sok programot össze lehetne kapcsolni velük is.   

– Milyen más megvalósításokat emelne még ki?

– Az elmúlt 8 évben csak a rehabilitációs kórház számára több mint 11 millió euró értékű beruházásokat eszközöltünk, az európai uniós alapok óriási lehetőséget jelentenek, hiszen Kolozs megye lakosságának életszínvonalát és szolgáltatásait javítja. Innovatív robotterápiás gépekekkel, hiperbár-kamrával fog gazdagodni a kórház eszköztára. Kiemelt figyelmet fordítottunk a vidéki kórházak szolgáltatásainak javítására, felszerelések vásárlására, Szamosújváron új komputertomográfot (CT-t) helyeztek üzembe, Aranyosgyéresen pedig mágneses rezonanciás képalkotó készüléket (RMN-t) szereztek be a Kolozs megyei önkormányzat támogatásával. A megyei úthálózat fejlesztése terén is büszkséggel tölt el, hogy a tordaszentlászlói (107M Magyarlóna – Magyarfenes – Tordaszentlászló – Kisbánya – Borrév – Fehér megye határa) és a vajdakamarási utat, a Kolozs megyei magyar közösség számára két, kiemelt fontossággal bíró útszakaszt, sikerült uniós alapokból európai színvonalú útként megépíteni. Az úthálózat modernizálása, az infrastruktúra fejlesztése prioritása volt az RMDSZ-frakciónak, a megyei önkormányzatnak, mivel Kolozs megye együtt fejlődik a településekkel és válik folyamatosan élhetőbbé, otthonosabbá.

– Milyen volt a vidékkel, a területi önkormányzatokkal a kapcsolat? 

– Jól együttműködünk a polgármesterekkel, nagyon serények és sokat dolgoznak, de fontos, hogy valaki tudja tartani a kapcsolatot a megyei intézményekkel az érdekükben, például egy jóváhagyás, láttamozás elintézése a projektjeik lebonyolításához, vagy ha valamit javítani, kiegészíteni kell, lehessen időben megoldani. Mindenben a legfontosabb, hogy tudjunk közösséget építeni, erre használjuk az önkormányzati képviseletet is. Járjuk folyamatosan a megyét, igyekeztem mindenhova eljutni, rendezvényekre, ünnepi eseményekre, hogy erősítsük a közösséget jelenléttel is. Igénylik az emberek a személyes jelenlétet, a kapcsolattartást, ilyenkor a problémáikat is el tudják mondani, és még ha nem is hozzánk tartozik adott ügy, igyekszünk segíteni, tanácsot adni. Mi itt képzeljük el a jövőnket, itt építjük a jövőt gyermekeink és unokáink számára, a méltányos együttélést biztosítva, a transzilván sajátosságokat és örökséget megőrizve és továbbvive. 

– Bizonyára még sok a tennivaló, az elkezdett terveket folytatni kellene…

–  Tennivaló, megvalósítanivaló akad még bőven.  A tervek között sorolhatom a bicikliutak fejlesztését, a Kaloszentkirályt Bánffyhunyaddal összekötő bicikliúthoz hasonlóan a hegyvidéki beruházásra közösen Bihar és Fehér megyével uniós finanszírozást nyertünk, de a metropolisz-övezet bicikliútja is remélem hamarosan kiépül. A megyei önkormányzat honlapjának magyar és angol nyelvre fordítása folyamatban van, az elmúlt években is terítéken volt, de a szűkös költségvetési keret miatt még nem sikerült előrelépni az ügyben. 

     Végéhez közeledik Kolozs megye legnagyobb infrastrukturális beruházása, Kolozs és Szilágy megye víz-és csatornahálózatának bővítése, amelyre 352 millió euró értékű európai uniós nagyprojektet nyertünk el. Kolozsvár metropolisz-övezetében is kiépül az ivóvíz- és csatornahálózat, Kisbács, Erdőfelek, Szászfenes és Apahida községekben, a györgyfalvi lakosok számára is sikerül biztosítani a jó minőségű ivóvizet, ahol az egyik alapvető próbléma a vezetékes ivóvízhálózat hiánya.

       A kolozsvári reptér fejlesztése is elengedhetetlen Kolozs megye számára, hiszen repülőterünk a második legforgalmasabb Romániában. Tavaly ősz óta magyar nyelvű Isten hozott! üdvözlőfeliratot helyeztek ki a kolozsvári légikikötő érkezési termináljában. További magyar nyelvű tájékoztató feliratokra van szükség a légikikötőben, a brassói repülőtérhez hasonlóan tájékoztató táblákra a terminálok bejáratánál, belföldi és külföldi járatokat jelző tábláktól a kapukat jelző, illetve egyéb információs táblákig a román és angol nyelvű feliratok mellett.  Az RMDSZ-frakció mindvégig kiállt a repülőtér fejlesztési tervei mellett, hiszen célunk a legjobb feltételek biztosítása az utazóközönség számára. Tavaly rekordszámú, több mint 3,2 millió utas fordult meg a légikikötőben, nélkülözhetetlenné vált az indulási utasterminál bővítése 7200 négyzetméterrel, amelynek munkálatai hamarosan befejeződnekÚj gurulópályát és 4 férőhelyes repülőgép-parkolóhelyet adtunk át uniós pénzalapok bevonásával. 

Összesen 59 elektromos iskolabuszt vásárolunk a megye iskolái számára, 34 elektromos iskolabuszt az Országos Helyreállítási Terv finanszírozásával. A zöld, környezetbarát infrastrukturális fejlesztés többek közt Körösfő, Szék, Tordaszentmihály, Várfalva, Egeres, Magyarkályán, Tordatúr, Magyarkapus, Kajántó, Kolozs és Mócs községekben könnyíti meg a diákok mindennapi közlekedését. 25 elektromos iskolabuszt pedig a Környezetvédelmi Alap segítségével Kisbács, Kalotaszentkirály, Bálványosváralja, Buza, Tordaszentlászló, Magyarszovát, Erdőfelek, Gyalu, Bonchida, Zsuk községek diákjai számára biztosítunk.

– A megyében sok civil szervezet működik, változatos és fontos tevékenységet végeznek. Milyen formában tudta a megyei tanács segíteni a munkájukat? 

– 16,8millió lejjel támogattuk az elmúlt években a megyében tevékenykedő civil szervezetek, sportegyesületek és egyházközségek projektjeit. A kulturális keretösszeg 40%-át fordítottuk magyar civil szervezetek programjaira, rendezvényeire, valamint az ifjúsági és oktatási pályázatokat illetően a rendelkezésre álló keret egyharmadát biztosítjuk magyar érdekeltségű projektekre, ily módon számarányunkhoz képest jóval jelentősebb összegekkel tudjuk finanszírozni a magyar civil szervezetek közösségépítő munkáját, ezáltal is minden eszközzel támogatva kultúránk, hagyományaink megőrzését, erős közösségek építését, hiszen csakis identitásunkat megtartva, erős közösségekként tudunk megmaradni szülőföldünkön. 

Felújítottuk a Kozmutza Flóra Hallássérültek Iskoláját, amely ettől a tanévtől felújított épületszárnyba költözhetett, a legkorszerűbb, 21. századi követelményeknek megfelelő osztálytermeket, jól felszerelt kerámia-, illetve  képzőművészeti termet, informatikai és multifunkcionális labort, valamint gyógyterápiás  szobát vehettek birtokba a tanulók és a pedagógusok. Kiemelten fontos számunkra a Kozmutza Flóra Hallássérültek Iskolája, hiszen olyan magyar  pedagógusok, szakemberek dolgoznak itt, akik megérdemlik, hogy a legmodernebb technológiával, megújult épületben fejtsék ki tevékenységüket, mert a munkájuk egyedi és  hiánypótló egész Kolozs megyében, sőt, az egész országban. Ezért is hatalmas öröm, hogy 7,5 millió lejes összértékű európai uniós pályázat révén hozzájárulhatunk a minőségi magyar  speciális oktatás biztosításához. 

– Sokszor elhangzik, de ismételjük meg, miért fontos a magyar képviseletnek ott lenni a helyi önkormányzatokban. 

– Az elmúlt 4 évben sajnos a liberális pártnak megvolt a többsége a tanácsban, így nem voltunk a mérleg nyelve. Ennek ellenére éreztük és éreztettük, hogy erős képviselettel rendelkezünk, a magyar közösség támogatását élvezzük, ott vagyunk döntési pozícióban, beleszóltunk a megyei költségvetés elosztásával, fejlesztésekkel, infrastrukturális beruházásokkal, civil szervezeteknek szánt támogatásokkal kapcsolatos ügyekbe, tehát nem tudtak megkerülni bennünket, a magyar képviseletet. Amikor kormányon volt az RMDSZ, érződött, hogy a magyar törekvések időben voltak elbírálva, időben hozzájutottak a szükséges információkhoz, s ha el kellett menni Bukarestbe, ott emberként fogadták s kezelték őket, sőt, még a román polgármesterek is hozzánk jöttek segítségért, mert tudták, nálunk kollegialitással működnek a dolgok. Például Kolozs megye, Kolozsvár sokat nyert azzal, hogy Cseke Attila minisztersége idején aláírta, hogy épüljön fel a zeneakadémia… Ugyanígy volt lehetséges egyéb beruházások, például uszodák, sporttermek megvalósítása is. Önkormányzati szinten létfontosságú a jelenlétünk, hogy képviselve legyünk a városi valamint megyei tanácsokban. Mert nagyon nem mindegy, hogy jár, megillet a költségvetésből egy rész, de végül nem jut… Ellenben ha itt vagyunk, akkor nekünk mindamellett, hogy jár, jut is. Sok minden járna, megilletne a törvény alapján, de ha nincs, aki ezekre odafigyeljen akár naponta, akkor kimaradunk, mellőzni fognak. Magyar emberen kívül nem tudja más a magyar érdeket képviselni sem Brüsszelben, sem Bukarestben, sem itt helyben. Úgy érzem, a tapasztalat is nagyon fontos, hogy az érdekeinket megfogalmazzuk, megértessük és elfogadtassuk a többséggel, hiszen mi jelenleg öten vagyunk öt szavazattal a 37-ből… 

– Hogyan látja az idei évet?

 – Úgy gondolom, sorsdöntő év előtt állunk. Az idén hozott döntéseink mindannyiunk sorsát döntik el. És nem négy évre, hanem legalább tízre. Szerény, de ugyanakkor eredményekben gazdag munkával és csapatmunkával, a megye mozgatórugójaként bízom benne, hogy hozzájárultam Kolozs megye építéséhez, fejlődéséhez, gazdagításához.  Én 1992 óta RMDSZ-tag vagyok, egy olyan szövetség tagja, amely harmincöt éve ugyanazzal a programmal, ugyanazokkal a célokkal, ugyanazon a néven politizál az országban. A közösségi elkötelezettségem, úgy gondolom, ez alapján nem kérdés. 

Mindennek eljön az ideje és ez így van rendjén. Nagyon sokra képes egy közösség, ha van ész, szív és akarat, bölcsesség. Én hiszem, hogy a jövőt magyarok írják Kolozs megyében is.