Távolságtartó szomszédság

Távolságtartó szomszédság
Mondhatni semmi újat nem hozott a Román Akadémia úgynevezett LARICS osztálya által megrendelt felmérés. A főként Oroszországgal és Magyarországgal foglalkozó hírhedt akadémiai testület, amely meglehetősen hangzatos nevet visel (Információs Hadviselést és Stratégiai Kommunikációt Elemző Laboratórium) lényegében megerősítette a korábbi felmérések által is kimutatott eredményeket.

Azt látjuk, hogy nőtt azoknak az aránya, akik az európai uniós tagságot hátrányosnak tartják. Nem meglepő, hiszen az elmúlt időszakban felerősödött az a diskurzus, amely néha indokoltan, legtöbbször indokolatlanul kiáltja ki bűnbaknak Brüsszelt. A felmérés megerősíti, hogy a kevésbé iskolázott, alacsonyabb jövedelemmel rendelkező vidéki lakosokra hat leginkább ez a közbeszéd, illetve főleg az aktív dolgozókra, akik vélhetően frusztráltsággal élik meg a vidék mély társadalmi drámáját. Ehhez a képhez az a beszédes adat is hozzátartozik, hogy a vidéken élő nyolcadikosoknak szinte a fele nem írta meg az átmenő jegyet matematikából az országos képességfelmérő vizsgán, ami jól mutatja, hogy milyen állapotban van a vidéki oktatás és mennyire hátrányos helyzetben vannak azok a fiatalok, akiknek a sors úgy szabta ki, hogy vidékre születtek.

Nem meglepő az az eredmény sem, amely az országok bizalmi indexére vonatkozik, hiszen az Egyesült Államokba mindig nagy reményt vetett a lakosság, ez már amolyan rendszerváltás utáni trend. A legalacsonyabb bizalomnak örvendő Oroszország, illetve az utolsó előtti helyen levő Magyarország pozíciója sem újdonság, hiszen tudjuk, hogy a román közvéleményben zsigeri ellenszenv van a két országgal szemben. Ennek oka is főleg a közbeszédben keresendő, hiszen az elmúlt tíz évben szinte alig történtek pozitív fejlemények a két országgal alakított diplomáciai kapcsolatokban. A román-orosz és román-magyar viszony főleg vitáktól, dühös nyilatkozatoktól volt hangos, amit hol az egyik, hol a másik fél gerjesztett. Ilyen körülmények között a hazai közvélemény sem fordulhat bizalommal a két ország fele, ha politikai elitje görcsösen és mereven elutasítja hosszú évek óta ennek a két viszonynak a normalizálását vagy legalábbis enyhítését. Az is sokat számít, hogy megadott kérdésekre kellett válaszolniuk az alanyoknak, így a felmérés készítői esélyt sem adtak az embereknek, hogy esetleg a sztereotípiától eltérő gondolat jusson eszükbe az említett két országról. Legitimálási célokra is fel lehet használni ezt a közvélemény-kutatást, vagyis a hazai politikai elit megerősítést nyerhet, nem érdemes tárgyalni a két országgal, mivel amúgy sem lehet velük zöldágra vergődni. Remélhetőleg, a parlamenti választások után a román politikai elit belátja, ebből a távolságtartó szomszédságból többet lehet veszíteni, mint nyerni.

Fotó: Hargita Népe

promedtudo2Hirdetés

A rovat cikkei

Máskép(p)
A miccses-kauflandos, jellegzetesen szekus propaganda-akció régi problémákat hozott felszínre. A közemlékezet azonban, mint már annyiszor bebizonyosodott, igen rövidtávú, sokak újszülöttként csodálkoztak rá évtizedes dolgokra. Mindenekelőtt elképesztő, hogy 2017-ben milyen jelentős mértékben lehet manipulálni embereket egy pár perces filmecskével. Az információk szinte a történésekkel egyidőben elérhetővé válnak az internetnek és a közösségi oldalaknak köszönhetően. Már közhely, hogy az információk gyorsan terjednek, viszont továbbra is meghatározó, hogy milyen információk szóródnak. A miccses történetben is elsősorban ez a döntő kérdés, illetve annak elemzése, hogy kinek milyen szándéka volt.
Máskép(p)
Máskép(p)